Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
106 Botár I. erdőrekonstrukciókat szintén ugyanez az 1772- es irat erősíti meg: Vágjon ezen fellyul egy egész irtott Hegy oldal, melly régentén Bélái Cseréje nevezetű Erdőből irtatott az Jobbágyoktól, Az most említett Bélái cseréje nevezetű Erdő közős volt egy néhány Possessor vrakkal, actu azoknak Jussain sokon is birnok otton, azon Irtásba. Béldi Kelemen a 17. század legelején örökölte meg a Beczek alcsíki birtokait, ez esetben erdeit is. Egyik további erdőnek a helyét is megadják (1796): A Tusnád előtt való Csere mezőn.100 A jelenkori helynévanyagban még fellelhetők a régi környezetre utaló adatok: Andor-bükke, Bocskor-orotása, Csere ajja, -ódal, Egeres, Orotván, Új-aszalván.101 A falvak közi erdők mellett ekkor már javában élték a távolabbi havasi erdőket is. Szintén ekkor említették, hogy Az kozmasi Jozaghoz birodalmok vagion Bárót havasabannis... az Bárót hauassanak vicinussa Egjfeleol hermany hatar, Masfeleol Chyki Zent Király hatar vagyon Égj Tanorokok kit Tekeresnek hynak; Az Barotth hawassa... Azon hawas mellet keozel Kapws hauasabannis való birodalma Becz Palnak; az górgósban vagion Verbes feleol Birodalma Becz Imrehnek kozmassi hatarban.102 A havasi birtokok minden bizonnyal a legeltetés és szénacsinálás miatt voltak fontosak, ami kiterjedt állattenyésztésre utal. Lázárfalva közvetlen térségében ma mindenhol mezőket találunk és túlnyomórészt így volt már a 17-18. században is: 1694. Orotás nevű helyen szántó, Lázár rete uegiben az Komlosban, Kozmás feleól ualó mezeoben, Senas mezőben, Kemlő rét, Fűvenyes Láb, bár egy-két erdőfolt még állt: Kerek feniw Dombon, Csere dombján. Ez utóbbi már szántó megjelöléseként szerepel 1759-ben, így kérdéses, hogy volt-e rajta ekkor még erdő, akárcsak a Tőgyes mezőn (kaszáló). Egy további határleírásnál magányos tölgyre találunk utalást: Kis Mezőbe a Cserefára mégyen. Az irtásokra szintén több hely utal. Az Eresztevény dombja helynév védett sarjerdőre utal az Orotás véginél}01 A falu határában több nedves élőhely volt: naid mezejen, az to melet, az Juferestő tonal, Czene tavánál, Megye sár ,104 A helynevek a 20. századig megőrizték az egykori növénytakaró és az erdőirtások emlékét: Égés, Gyertyános, Orotás, Aszaló, Barta-vágás, Bükk, Eresztövény.105 A tusnádi határban/havasban már jobbára fenyőket írtak össze, de találkozunk más fajokkal is: Eger alatt, Csere mező. Az erdők visszaszorulása alighanem összefüggésben van az Erdő égése, Fűrész-lábja helynevek névadási motivációi mögötti tevékenységekkel.106 Ugyanakkor Tusnádon a templomdombon, ma kisebb, vélhetően ültetett tölgyes látható, de a falu közelében korábban is voltak tölgyesek (1796): A Tusnád előtt való Csere mezőn. A falu melletti szántók egy része a 16. században az Olt és a lenyúló erdők közé szorultak: Thusnadon alól az olthnak az thul felin vagion Birodalmok az heljben kit Juhosnak hínak, vicinussa aznak az olt egyik feleol, Masfeleol az Erdeo kit Juhusnak hiueonk. 1615-ben említenek egy patakba leuó tó heli-1, melyről némivel később 1622-ben írják: az Rauaz pataka teouteol fogua az mitacz patakateueig tudom hogj tilalmasba tartotta Becz palne nem szabad uolt masnak ezt halaznj, az Rauaz Patakaban ualo to helliet tudom hogj Becz Pál dugatta uolt fel... az gjukeresben uagjon égj to azt tudom hogj Becz palne tilalmasba tartottak; nem uolt szabad masnak ot halazj. Azaz számos patakot dugtak el és azt halászóhelyként birtokolták. A tavakban, mint másutt is láttuk varsákkal halásztak (1688): Vagyon egy Puszta Tó hely is a Varsa vécz nevű helly mellett. A patakok elrekesztése-dugása mellett itt is alkalmazták az ártéri vizek szabályozására a fokokat (1744): az Tusnádi Határon Holt fok nevű Helyben. Ezeket a területeket részben kaszálóként hasznosították: Széna rétben a Holt foknál (1767). 100 Szabó T. 2006, 63-68. 101 Csomortáni 2005,143-145. 102 Szabó T. 2006, 58-62. 103 A középkori eresztevényekhez lásd Szabó 2008, 331-333. 104 Szabót. 2006, 13-14. 105 Csomortáni 2005, 153-156. 106 Szabó T. 2006, 67, ill. 71-75.
