Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól 105 A falu határában a 17. századtól említik az ártéri gazdálkodás-vízszabályozás nyomait a tavakat illetve az erdőkre, vegetációra utaló helyneveket: az Hidegségen ualo to heli (1615) ugyanekkor szilasert száz húszon ót forintot adót vala, Nyr Mezeön (1617); erről később írják (1732): Szent Simoni mezőn Erdő alatt Szilosba. Két puszta tóhely melyek közösök az több possessorokkal (1688), Erdő alatt az Töltés (?!) véginél (1720), ill. ugyanitt Kovács Egriben... erdő alatt Farkas vész Egrinél,.... erdő alatt nagj vészben, erdő alatt Szén egetőben... Nyír mellett..., Erdő alat középső nevű helyben az Aszó mellett.... Hosszú orotás nevű helyben...írnak össze szántókat. 1734-ben az itteni fokot említik Az ólt mellett az széké hidgjan feljűl szállj es fokon alól... A helynév és az ártér élésének összefüggéseire egy későbbi, 1773-as adat világít rá: néhai Nagy Márton a mi élt azon Csikászó Désa Sára Tónak felibe Csikászot, Varsáit ottan tartotta midőn mások varsáit ott tanálta ki hánta onnan egybe is vagdalta, az eo halála után is Nagy József mikor érkezet csikászot ottan. Nyilvánvaló, hogy nem csak a szentsimoni foknál, hanem az Olt mentén minden faluban hasonlóképpen hasznosították az ártereket, holtágakat, tavakat, fokokat.93 94 Verebesen ma is találni egy-két maradvány tölgyet, ezekre, vélhetően akkor még nagyobb, összefüggő állományban, a legkorábbi helynévi adat 1586-ból: Egy Nagj Tanorok Maradót Becz Pálról Verebes mellet, égj feleól Mas feleól Horgos pataka mellett Az Cheres ponknal. Ezt még később is említik (1717): az cseren verebes elót, de az összeírásokban más fajok-erdők (?), és természetesen az irtások is feltűnnek: Aszópatakán, Gergélj Mihály egre mellett... melynek vicinussa az eger, az égés sarkára menőben. A művelt területek kiterjesztése oda vezetett, hogy az egykori erdők már csak dűlőnevek emlékeinkén élnek tovább: az Csere nevezetű hatarban az vetés kertre menő labban - írnak össze egy szántót 1769-ben, illetve további szántókat az Aszó nevezetű lábban, az Orotás neveztű helyen (1796). Olt-menti faluként Verebesen is kialakították a megáradt Olt vizének szabályozására, visszatartására a fokokat: Fok-Árok nevű helyben, Oltmelett való Fok árokja... 94 Az alcsíki erdők egykori Olt-menti helyzetére egyértelműen utalnak az Olt balpartján, közvetlenül az ártér szélén összeírt Égés-domb, Nagyvész helynevek. Szentmártonból ismerjük a legkorábbi irtásra utaló adatok egyikét 1606-ból: hágó feien eherne bwjókiben orotátott Boch Imre, az hágó feien chierne bükiben orotatás nagj mezón - azaz ekkoriban még a mai Nagymezőn voltak irtható erdők. 1616-ban írták, hogy Az cziere alattis tudok két darab orotast. Ezek egyike a Kasteljnal (1688) Az falu végiben a Puszta Kő háznál.95 A szántó és az egykori csere, azaz a tölgyerdő tehát valamikor közvetlenül a falu mellett helyezkedett el. Becz Imre több föld és tó birtokosa is volt, földjeire jobbágyokat telepített (?!): az hidegségen ualo tot biria uala Beczlmreh Vram ... hazakot is czenaltatott uala (1625). Ugyanekkor a Hidegség (Fiság-mente) egykori növénytársulásaira itt is utalnak: Nyr mezőben, illetve Kortvelyes völgy (1659). A 17. században már említik Az chere alat-i szántókat.96 Az 1996-1997-ben gyűjtött helynévanyagban az egykori környezet még visszaköszön: Bükk, Csere-ösvén, Gyertyánossorka, Nagy-aratás, Nyír,97 Csekefalván Hegyes Nyír, Falu Irtoványa, Nyír szeg, Fok-nevű helyet említenek.98 99 Kozmáson 1688-ban említik a tölgyeseket, melyek a szántók közelébe (?) értek: Az Csere alatt, Az nyír alatt, Az Csere dombján. 1690-ben szintén említik az all Csikban Kozmáson kívül egy nagy darab Csere erdő-1." Utóbb 1769-től adatolt az Orotvány, Béldi Cseréje, ezek egy része a keleti határban volt: vicinusa Napkeletről az csere, Az Eger mellett, Rakottya nevű hely, egy Puszta Halos Tó is.... A helynevekre alapozott 93 Szabó T. 2006,49-55. 94 Szabó T. 2006, 58-61. 95 Szabó T. 2006, 42-45. 96 Szabó T. 2006,42-45. 97 Csomortáni 2005,150-153. 98 Szabót. 2006, 10. 99 Tüdős 1998, 222.
