Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
104 Botár I. esetében gyakori jelenség. A monyasdi völgytől délre az I. katonai felmérés még a Cseretető nevű helyen (tölgy?) erdőt jelöl, ami egyértelműen jelzi a domboldal eredeti erdőtakaróját. Menaság közvetlen közelében ma bükkös van, de előfordulnak nyírre, cserére, égerre utaló helynevek is a 17-18. századi forrásokban. A szántók mezsgyéi a környező domboldalakon jól látszanak. A szántók a csereerdőkig (Cséraalat való nevű helyben ill. njr végben említenek szántót 1711-ben), míg a kaszált részek egészen a fenyvesek közeiéig húzódtak: 1651 faljka feniő fein említenek szántót, illetve hasonlóan távoli helyen kaszálót (1684.): Ágh Patak fejben való széna fűit megh kaszalta. Folyamatos művelés hiányában a természetben elindult a visszarendeződés: az erdő fel vött; Szopos teteiin vagion égj darab föld szántóföld uolt az erdő fel kezdette vénni. Az aszó, mint időszakos vízfolyás és az irtások kapcsolatára egy 1739-es példa: Szék aszó Féiben Egy darab orotás egy kalongya Szene leszen rayta.88 A 20. század közepén még számos környezetre utaló helynevet feljegyeztek: Rakottyás, Begyentőr (bölénycsapda!), Bük-alja, -nyaka, stb., Csere (1783), ill. Csere-oldal, -alja stb, Eger, vész, Jáhoros, Komlós, nyír, aszó, Szilas, Tilalmas. Ezek, az erdők az öregek 1941-ben tett visszaemlékezései szerint, még majd mindenütt lehúzódtak a falu széléig.89 Itt jegyezzük meg, hogy a falu nevének etimológiája szempontjából talán nem érdektelen, hogy összeírtak egy Ág-völgy, Ág-völgy feje nevű részt, ami talán a település nevének a Ménes ágra visszamenő magyarázatát erősítheti. Ma a Nagy-mező a Zsögödi-szorostól a Tusnádi szorosig (?) húzódik, és úgy tűnik, hogy ez már hasonlóképpen lehetett aló. században is, ekkor ugyanis Csíkszentimrén említik 1607- ben a nagj mezeo-t. Az erdők azonban lenyúltak az alsó részekig az erdő alatt a Bedecs út mellett a bedetsi erdőre fell jár о út. További adat Barla Molnanal ... égi darab Irtás (1666), illetve a Margit-kápolnáig értek: az also erdő alatt a Kápolnán belül írtak össze szántót. 1740-ben középső erdő alatt To köz nevű helyben. A falu mellett többfelé voltak erdőfoltok (Alsó-, középső, felső erdő 1720-ban), azon belül már csak elvétve maradtak facsoportosulások: az alsó erdő alatt a cserefáknál, de van helynévi adat szilre, egerre, égerre is. Kissé délebbre: Szent Simoni mezőn Erdő alatt Szilosba. Két puszta tóhely melyek közösök az többpossessorokkal (1688). Az egykori erdők eltűnésének egyik okozóját, a szentsimoni határ szélén lévő Zen egeteo-t 1608-ban említik, míg a fűrészekre 1671-től (?) van adat, már akkor így hívták az egyik befolyó patakot. A határban /a telkek szélén húzódó kaszálókat (?) kertek kerítették. Az Olt két partjára települt falu életét alapvetően meghatározta a víz közelsége: Sár keozeot, Kerek nadra meneoben említenek szántókat (1622), illetve a víz visszahúzódását elősegítő fokokat (1666), továbbá Halas Toh és hál tartó helyeket a Henter udvarházhoz tartozó tanórok mellett (1671). A tavak egy része magántulajdonban volt, amint erre a Bak Imre taua, Benéné tova és Boczkor taua helynevek utalnak. A határban a hév víz patakának a befolyását Taploczának is nevezték. Ekkor még használatban voltak az Olt-menti vízszabályozást, ártéri gazdálkodást elősegítő fokrendszerek: az Szelies foknál írnak össze kaszálót 1666-ban. Az irtások miatt az erdők egyre távolabb estek: Szt: Imrei erdőn Vágás nevezetű helyjen; vicinusa délről a bedetsi erdőre fel járó utt (1762).90 Csatószegen közvetlenül a szántók mellett húzódtak az erdők, melyek összetételét és tulajdonosait is (!) jól tükrözik a korabeli helynevek: Miklós janos egere melet (1753), az erdő alatfarkas nyiry nevű heljsegben, az Csik Csatoszegi erdő alat, illetve Az Csik Csató Szegi határon erdő alat az Miklós Janosne Égerin alól (1755) írtak össze szántókat. Az erdők sorsát a Hoszszu orotás (1763), vész nevezetű mező (1796) jellegű helynevek mutatják. Egy későbbi adat szerint: a Csatoszegi Erdő alatt Hosztszu orottás nevű helyben Széna füvek közöt (1803).91 Ugyanakkor több helyen említik, hogy ilyen-olyan erdő volt, de most kaszáló, szántó.92 88 Szabót. 2006, 17-20. 89 Újvári 1983. 90 Szabó T. 2006. 24-39. 91 Szabó T. 2006, 7-8, 37. 92 Pesty 2013.
