Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól 103 Csíkszentléleken 1759-ben említenek a Bűk alatt szántót,77 míg további erdőkre a helynevek utalnak: Anda bükké, Bükk ajja, stb. Csere ajja, stb., Nyír-oldal.78 Aligha véletlen, hogy a szomszédos Csíkmindszenten hasonló helynevekkel találkozunk: Boroszlói-égés, Bükk-oldal, Cserefás-kert, Nyíres völgye, Orotván, Rakottyás, Vágás, Vész.79 Csíkszentgyörgytől a Csíkszentmártonig tartó keletebbi részt (a Fiság bal partját?) nevezték Kismezőnek (megkülönböztetésül az Öltig nyúló Nagymezőtől) már a 16. században is: az Zenz martonra meneobe, az Kis mezeoben. Valahol ettől keletre keresendő a Körösmény falui czere is (1654). A Fiság ártere Szentgyörgy mellett húzódott, az itteni nádas szerepel Lipszky térképén is, mellette cserererdő: Sz: Geörgj hatarban a nadas alatt.80 A Fisak vízinek derek foliama-n nagi palokon közlekedtek és ezen lisztelő malom ház-гк voltak.81 A falu déli széle mellett még vegyes lombhullató erdőtársulások voltak: A Szent János Mezein a Lápos Cserére menőben... Nyírire menőben. A csereerdőket a művelés céljából (is) irtották, így írhattak a 18. század végén Cere mellett szántót; vicinusa egy felől a falu Cereje. A magát Szentgyörggyel azonosító, eredeti nevén Körösmény(-falva) 1619-ben saját konstituciót tett a csere, nyíres és bükk tilalmas erdőnknek meg tartására.82 Ebből azonban nem derül ki, hogy hol és mekkora erdeik vannak, de jellemző módon célkitűzésük az értékes tölgy és általában a lombhullató erdők védelme volt. Bánkfalva és Kotormány között a mezőben még a 18. század közepén is láthatók voltak a régi erdők nyomai: Nagy Harasztosba a kotormányi Utón által rugóban említenek szántókat.83 A szomszédos Kotormány területén a 17. század hajnalán még álltak a tölgyesek, de már megkezdődött irtásuk: Kottormany Hatarban; az alsö mezeoben cherrere hágóban, az cherenel.. felseo mezeoben ortouagjban (1606.).84 85 Bánkfalván 1700-ban három tízes rögzíti a közös csere és bükk tilalmas erdőkről szóló határozatát, noha a szövegből kitűnik, hogy már korábban volt egy erre vonatkozó falutörvényük (noha ennek előtte volt végezéssünk, melly a sok változó disturbiumban elveszett) 85 Ebben az erdők helyét is megadják az Édes Bükk pataka és a havasi út között. A 18. század elején említik az Egrés aszó Patakan ától Csere oldal nevű helyben lévő szántót, ami egyrészt irtott égerfákkal borított részre, eltűnt (?) tölgyesre és éppen emiatt kiszáradt, vagy időszakos vízfolyássá váló patakra utal, melyek helyén szántó létesült.86 Ez a passzus sűrítve tartalmazza azokat az újkori folyamatokat, melyek máig ható módon alakították át a környezetet. A 3. katonai felmérésen ezen a részen a Málna-oldal, Csutakos helynév egyértelműen irtásra utal, míg a Csere-oldal, Kicsi nyír, Édes bükk a régi erdő összetételére, a Szénégető-pataka pedig a változás egyik okára. A Nagy-mezőn, közvetlenül az Olt mellett, nedves kaszálók feküdtek, amint erre számos Sás-kert helynév utal. Az időközben elpusztult, szintén Fiság-völgyi település, Monyasd 1601-es falutörvényében több ízben is foglalkoznak az erdők védelmével. A Bükkből csak a bíró tudtával lehetett fát vágni, de aszúfát fejsze nélkül szabad volt hordani. A pásztorokat eltiltották attól, hogy a fákat meghántsák, illetve álló fába tüzet tegyenek.87 Ez a kitétel egyértelműen nagyméretű lombhullató fákra, erdőre utal, a fenyőféléken ugyanis nem keletkezik olyan odú, amibe tüzet lehetne rakni, míg ez a bükk, tölgy 77 Szabó T. 2006,42. 78 Csomortáni 1983, 75-76. 79 Csomortáni 1982, 155-157. 80 Szabót. 2006, 18. 81 Szabó T. 2006, 22-23. 82 Bárth 2007, 333-334. 83 Szabó T. 2006, 9. 84 Szabó T. 2006, 62. 85 Bárth 2007, 335-337. 86 Szabó T. 2006, 8. 87 Szőcs 2004.
