Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
102 Botár I. Ugyanitt Alszegen említenek 1759-ben a Taplocza nevezetű Forrás Vize mellett egy sessiot, mely igen Lápos és vizes helly úgy hogy lakó hellynek alkalmatlan.65 A csicsóiak később erdeik védelmében hoztak szabályzatot, ugyanis az erdő irtása olykor pazarlóan felelőtlenül folyt, tudniillik „némely emberek levágván a legszebb fákot, abból egy tőkét elvive a többit veszni hagyják” - írják 1842-ben. Éppen ezért „valahány nyers fát valaki elpusztít, minden fáért külön-külön minden irgalom, kegyelem és engedelmen kívül 12-12 ezüst for intokot” fizetett.66 Pesty Frigyes gyűjtése során a delneiek azt nyilatkozták, hogy a Csicsó és Deine között elhelyezkedő Torda-völgye, ma nyílt, szántott részen egy Torda nevű ember irtotta ki az erdőt. Itt több adat van irtásra, erdőre (bükk, csere, nyír).67 Csomortánban Ördöngős tó, Mocsár (borvízes), Cserető (1757). A visszaerdősödésre itt is találunk adatot 1757-ből: egy Erdötőll felkölt régen szántóföld most Néhűl hellyel kaszáló/Egredben.6S Pálfalvának az Oltra nyúló részén a Szépvíz tövénél egy nyíresben ló kert volt: Az az nagy nyír tilalomba uolt mind az szepuizel egietemben... az szép víz töuin feliül az olt melike lo kerty uala.... Es az Nyre ment ell. Ugyanitt a Somlyó felé eső részről a 18. századra már mező vo\l: felső mezőben... apálfalvi útra menőben.69 Az egykori Szent Péter-plébániához tartozó Csobotfalva, Somlyó, Tapioca, Vardotfalva határában többfelé őrzik a helynevek a régi, változatosabb erdőtakaró, illetve az irtások nyomát. A somlyai, csobotfalvi határban (két külön közbirtokosság!) Bükk-ajja, Nagy-Bükk, Gyertyános, Cserés-oldal stb, Bükk-ajja, Égett-sarok, Gyertyános, Híjászó, Kerek-eger, Szénégető, Vágás, Nyíres; Taplocán: Vész, Aratás-tető helyneveket találjuk.70 Az erdők közelsége miatt a felhagyott szántók hamar visszaerdősödtek. Csobotfalván 1757-ben írják: A Közép Bűk patakán a Száraz Völgy alatt egy Közép rendű joságu Zápp föld ... melyen most Erdő vagyon.7' A taplocai határból 17-18. századi helynevek jelzik az Olt-menti növénytakaró összetételét, illetve a lezajlott irtások nyomát: ot melette ualo fizes (1614), Nagyeger, Pál Egriben (1756), Köves Vész, Nagy Vész, Orotásban, A Bodo vágássában, de a régi fokrendszerre is találunk nyomokat: Az olth mellett а Вaxa fokában... szénát termű mindenkor tilalmas kaszáló (1757).72 A vardotfalvi birtokok között 1757-ben a következő, környezeti viszonyokra utaló helyneveket is rögzítették: Köves Vész, Orotás, Kökényes-láb.73 Az alcsíkiak életét az itt már hatalmas ártérrel rendelkező Olt jelentősen befolyásolta. Zsögödben ugyanakkor számos erdőre utaló helynév van: Aszalván, Besső-vész, Bükkvágás, Kacsosnyíre, Kerek-bükk, Kerek-csere, Szénégető, Szilvágás, Vész.74 Csíkszentkirályon már a 17. században malom állt az Oltón: az Szent Kirali olt vízin leuő malom. Itt A határban az erdő alatt a rakottyás tó mellett felyűl az erdő felől, illetve Felső erdő alatt a nados szeg felett... illetve a Felső erdő alat Füzesben (1720) leírások szerint a ligetes ártér közelében még állt erdő. Az erdők összetételét a Csere-tető, sorsukat az Orotva tető helynevek jelzik. Az erdők egészen az ártér, ill. a falu közeiéig húzódhattak, tudniillik Az Felső erdő alatt Füzesben/nados szeg felett írnak össze szántókat (1720), ill. a Sz: Kirallyi felső erdő alat Kovácsok utczajara jövőben (1765).75 Ma jobbára csak a helynevek jelzik a régi erdők helyét: Aszalván, Csere ajja, Nyíres, Szilos, Vágás.76 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 Szabó T. 2006,11. Imreh 1983, 500. Pesty 2013. Szabó T. 2006, 12. Szabó T. 2006, 21. Csomortáni 2007, 137-148. Szabó T. 2006, 8. Szabó T. 2006, 56-58. Későbbi adatok alapján Szereda mellett is volt egy fok. Szabó T. 2006, 76. Csomortáni 1986, 78-80. Szabó T. 2006, 39-42. Csomortáni 1986, 76-78.
