Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
94 M. Takács aläturatä primei faze de construire a catedralei din Dubrovnik/ Raguza. (Pl. 4/8) Fragmentarea fondului de clädiri conferä importantä capelei cu plan triconc, cu hramul Sv. Nikola din Nin97 (Pl. 1/5) sau celei cu hramul Sv. Krsevan, adicä Sf. Grizogon,98 (PL 1/4) din insula Krk/Veglia, deoarece in cazul lor se poate studia nu doar planul, ci si detaliile structurii spatiale. In cazul celorlalte douä tipuri de plan, trebuie sä ne oprim in primul ränd in zona de litoral a Marii Adriatice, unde avem de-а face cu cel putin patru biserici cu plan in cruce si alte cel putin patru cu plan in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Despre prima bisericä cu plan in cruce medieval timpuriu de pe teritoriul Dalmatiei s-а publicat un studiu incä din ultima treime a secolului al XIX-lea. Este vorba de biserica cu hramul Sf. Cruce, in lb. croatä Sv. Kriz," (Pl. 3/4) din órásul Nin. Clädirea - cu plan de cruce greceascä, cu douä abside laterale la räsärit, cu bolti cilindrice peste brätele crucii si о cupolä peste careu - a devenit celebrä nu doar datoritä solutiilor sale arhitecturale. Aceastä bisericä putea fi, íncepand din secolul al IX-lea, catedrala episcopului din Nin. Spre deosebire de biserica din Nin, putini cunosc, chiar dintre istoricii de artä care se ocupä de epocä, biserica cu hramul Sv. Dunát din insula Krk/Veglia.100 (Pl. 3/5) Structura spatialä a bisericä de dimensiuni mici, aparent foarte simplä in baza modului säu de zidire, este de о complexitate specialä: absidei sale cu inchidere dreaptä i se adaugä о navä longitudinalä de formä dreptunghiularä, din care, pe cele douä pärti laterale se deschide cäte о nisä cu inchidere dreaptä. О parte accentuatä a structurii spatiale a bisericutei este cupola, care acoperä toatä nava longitudinalä. In lipsa surselor scrise, doar pe baza unor observafii stilistice, se obisnuieste ca biserica sä fie datatä in secolele IX si X. Oricät de specialä ar fi formarea spatiului acestei biserici, poate are totusi о analogie. La marginea orasului Podgorita din Muntenegru s-au scos la suprafatä fundatiile unei biserici asemänätoare celor descrise mai sus. (Pl. 3/6) Dar cum aici nu s-au pästrat elevatii, nu stim dacä si la Podgorita a existat cupola de mari dimensiuni ce acoperea 97 Pejakovic - Gattin 1982, 72-73, 75, fotografu nenumerotate; Marasovic 2008, 225, fig. 220. 98 Marasovic 2008, 225, fig. 220; Regan - Nadilo 2009,1184, plan nenumerotat. 99 Pejakovic - Gattin 1982, 78-83, fotografu nenumerotate, 269-283; Marasovic 2008, 227, fig. 227. 100 Pejakovic - Gattin 1982, 28-34, fotografu nenumerotate; Regan-Nadilo 2009,1182- 1184,1183 (plan nenumerotat) négykaréjos kápolnát. (4. t. 8.) Az emlékanyag töredékessége teszi fontossá a nini Sv. Nikola-titulusú, (1. t. 5.)97 valamint a Krk/Veglia szigeten álló, Sv. Krsevan, azaz Szt. Grizogón-titulusú, (1. t. 4.)98 háromkaréjos kápolnát, mert ezek esetében nemcsak az alaprajz, hanem a térszerkezet részletei is tanulmányozhatók. A másik két alaprajzi típus esetében pedig az emelendő ki első helyen, hogy legalább négy kereszt alaprajzú, illetve további négy keresztkupolás templommal kell számolnunk az Adriai tenger keleti partvidékén. Már a 19. század utolsó harmadában közölték az első kereszt alaprajzú, korai középkori templomot Dalmácia területéről. A legelőbb közölt, és minden bizonnyal a legtöbbet idézett műemlék a Nin városában álló, Szt. Kereszt-titulusú templom, horvát nevén: Sv Kriz.99 (3. t. 4.) E görögkereszt alaprajzú, keleti oldalán két mellékszentéllyel is rendelkező, az egyes keresztszárak felett dongaboltozatokkal, a négyezet felett pedig kupolával fedett templomot nemcsak építészeti megoldásai tették híressé. E templom lehetett a 9. századtól a nini püspök székesegyháza, és ennek révén fontos szerepe volt a formálódó Horvát Királyság vallási életéhen. A nini templommal ellentétben még a korszakkal foglalkozó építészettörténészek közül is csak kevesen ismerik a Krk (olaszosan Veglia) szigetén álló, Szt. Donát-titulusú templomot (3. t. 5.).100 A kisméretű, és falazásának módja alapján végtelenül egyszerűnek elkönyvelendő templom térszerkezete sajátosan bonyolult: egyenes lezárású szentélyéhez téglalap alakú hosszház csatlakozik, amelynek mindkét oldalán egy-egy, szintén egyenes lezárású falfülke nyílik. A kis templom téralkotásának hangsúlyos része a kupola, amely az egész hosszházat lefedi. írott források hiányában stíluskritikai alapon szokás e templomot a 9. és a 10. századra keltezni. Bármennyire is sajátos e templom téralkotása talán mégis rendelkezik egy párhuzammal. A montenegrói Podgorica határában sikerült feltárni egy, a fentiekben leírtakhoz hasonló templom alapfalait. (3. t. 6.) Mivel azonban ez utóbbi esetben a felmenő falak nem maradtak meg, nem tudhatjuk megvolt-e Podgoricában is a teret lefedő, 97 Pejakovic - Gattin 1982, 72-73, 75, számozatlan fotók; Marasovic 2008, 225, 220. ábra. 98 Marasovic 2008, 225, 220. ábra; Regan - Nadilo 2009b, 1184, számozatlan alaprajz. 99 Pejakovic - Gattin 1982, 78-83, számozatlan fotók, 269-283; Marasovic 2008, 227. 227. ábra. i°° Pejakovic - Gattin 1982,28-34, számozatlan fotók; Regan - Nadilo 2009b, 1182-1184, 1183 (számozatlan alaprajz)
