Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...95 spatiul, iar aceastä absenta constituie un obstacol de nedepásit in fata unei analize comparative. Trecem acum in Dalmatia pentru a evoca doar cáteva cazuri de structuri spatiale ín cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc (Pl. 4/7-9) si incepem cu precizarea cä ín aceste biserici liturghia crestiná se facea dupá ritul latin. Bisericile din Evul Mediu timpuriu din Dalmatia, care inträ in aceastä categorie sunt: S. Lorenzo/ Sv. Lovro din orasul Zara/Zadar,101 Sv. Mikula102 si Sv. Eufemija (Pi. 4/9) din Spalato/Split, respectiv prima fazä de construire a catedralei din Raguza/Dubrovnik,103 (PI. 4/8) si nu in ultimul ränd, biserica-ruinä Sv. Toma din Prcanj, deja pomenitä.104 (Pi. 4/7) Despre datarea lor, refinem cä, dintre monumentele enumerate, doar datarea din secolul al XI-lea a bisericii din Zara/Zadar este intrutotul sigurä. In schimb, in cazul bisericilor in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc din Spalato/Split, Raguza/Dubrovnik si Prcanj, datarea lor rämäne una dintre problemele nerezolvate. In general, in literatura de specialitate gäsim datarea propusä pentru secolul al IX-lea, dar farä prea multe argumente. Tablóul monumentelor din secolele IXXI din Balcani il putem finaliza cu observatia generalä: reprezentarea crucii in plan a fost farä indoialä prezentä in arhitectura contemporanä a zonei cercetate. Crucea putea fi vizualizatä in plan si/sau in structura spatialä cel putin in trei feluri, pe zeci de biserici. Continuarea cercetärilor intämpinä insä mari dificultä^i din cauza impasului la care se ajunge cänd se incearcä datarea monumentelor. De acest impas ne lovim chiar din momentul in care vrem sä facem simpla operatiune de selectare a clädirilor ce pot fi luate in calcul. Desi nu inträ in tema lucrärii noastre, meritä sä amintim cäteva biserici mai tärzii din Balcanii de nord, cu plan in cruce, a cäror cercetare a avut impact asupra aprecierilor privind bisericile cu plan in cruce din Evul Mediu timpuriu. Mänästirea benedictinä din insula Mijét din Dalmatia de Sud (PI. 3/7) poate fi datatä aproape cu certitudine intr-o epocä ulterioarä perioadei cercetate de noi, nu in secolul al XI-lea, ci chiar in secolul al XII-lea. Din cauza corului cu trei abside, aceastä bisericä cu plan in cruce pästreazä, cu mare probabilitate, influenta unor modele din 101 Marasovic 1990, 221 (imaginea 7) 102 Marasovic 1990, 219 (imaginea 6) 103 Pekovic 1995, 163-165. (imaginile 1, 2, 4) 104 Boskovic 1976, 78 (imaginea 11) nagyméretű kupola, és e hiány a párhuzamos értékelés elé is áthidalhatatlan akadályt emel. Áttérve a keresztkupolás térszerkezet dalmáciai példáira (4. t. 7-9.): dolgozatunk szabott keretei miatt csak röviden szeretnénk ezekre utalni, ismét kiemelve: e templomokban a latin rítus szerint folyt a keresztény liturgia. E típusba az alábbi, dalmáciai, koraközépkori templomok tartoznak: a Zára/Zadar városában álló S. Lorenzo/Sv. Lovro,101 a Spalato/Split városában álló Sv. Mikula,102 ill. Sv. Eufemija (4. t. 9.) a ragúzai/dubrovniki székesegyház I. építési fázisa,103 (4. t. 8.) valamint - végül, de nem utolsó sorban - a már hivatkozott, prcanji Sv. Toma-titulusú romtemplom.104 (4. t. 7.) A keltezésről csak annyit emelnénk ki, hogy a felsorolt műemlékek közül csupán a zárai/zadari templom 11. századi korhatározása teljesen biztos. Ezzel szemben: mind a spalatoi/spliti, mind a ragúzai/dubrovniki mind pedig a prcanji keresztkupolás templom esetében a keltezés jelenti az egyik, még nem teljesen megoldott problémát. A szakirodalomban általában a 9. századi keltezéssel találkozni, a datálásra szolgáló érvek részletesebb kifejtése nélkül. A Balkán-félsziget 9-11. századi emlékanyagának az áttekintését egy olyan általános megjegyzéssel zárhatjuk, hogy a kereszt alaprajzi megjelenítése igencsak jelen volt a vizsgált térség adott korú építészetében. A keresztet legalább három módon tudták alaprajzban és/vagy térszerkezetben láthatóvá tenni, templomok tucatjain. A további vizsgálódásoknak azonban szűk határokat szab az emlékanyag nehéz keltezhetősége. E gátló körülmény miatt a vizsgálatokba bevonható épületek körének puszta lehatárolása is nehézségekbe ütközik. Nem tartozik dolgozatunk témájához, mégis meg kell emlékeznünk néhány olyan későbbi, észak-balkáni, kereszt alaprajzú templomról, amelyek kutatása visszahatott a koraközépkori kereszt alaprajzú templomok megítélésére. A dél-dalmáciai Mijét szigetén felépült bencés monostor (3. t. 7.) nagy biztonsággal keltezhető az általunk vizsgált idősávnál későbbi korba, talán nem is a 11, hanem inkább a 12. századba. E kereszt alaprajzú templom a három apszisból álló szentélyfeje miatt joggal sejthetően itáliai előképek hatását őrzi.105 A mijeti templom jelentőségét az is növeli, hogy az - Milka Canak-Medic 101 Marasovic 1990, 221, 7. kép. 102 Marasovic 1990, 219, 6. kép. 103 Pekovic 1995, 163-165, 1, 2, 4. ábra. 104 Boskovic 1976, 78, 11. ábra. 105 Canak-Medic 1989, 147-167.
