Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...89 ín vedere faptul cä о parte din aceste clädiri nu provine din Prímül Stat Bulgar, ci din perioada restauratiei bizantine ce i-a urmat. Acestui grup apartine, de pildá, tetraconcul din Peristerai, (Pl. 1/10) őri cél din Veljusa. (Pl. 1/9) Ag. Andreas64 din Peristera ocupá un loc special in istoria arhitecturii bizantine, spatiul säu central, cu plan pätrat, a fost lärgit nu doar cu cäte о absidä, ci cu cäte un tricone. In pofida acestor exemple, nu capela cu plan tricone ori tetraconc a devenit cél mai räspändit tip de clädire al arhitecturii Evului Mediu timpuriu din spatiul balcanic, ci clädirea cu plan in cruce. (Pl. 2/2-14) Vorbim de clädiri de dimensiuni mici (de maximum 10 m lungime!), cu reprezentarea crucii in planul lor, monocelulare, cu cáte-o absidä de dimensiuni mici, cu nava cu inchidere dreaptä pe fata apuseanä si cu douä spatii de forma unei nise scurte, la fei cu inchidere dreaptä, care se aläturä celor douä fete laterale ale navei. In majoritatea cazurilor, spatiul era acoperit cu о cupolä. Datoritä fragmentärii monumentelor pästrate, nu putem sustine cu certitudine cä pentru aceste biserici mici, cu planul in cruce, cupola constituia un component indispensabil. Bisericile mici cu plan in cruce au fost remarcate incá din 1931 de Nikola Mavrodinov, de la el provine prima publicatie despre bisericile din Bobosevo si Sapareva Banja.65 (Pl. 2/7,8) Dar abia in urma säpäturilor sistematice din ultimele decenii a devenit dar cä acest tip de bisericä nu era sporadic in Bulgaria medievalä. Dintre centrele rezidentiale ale Primului Stat Bulgar, biserici cu asemenea plan au fost descoperite in numär mai mare la Veliki Preslav si in imediata vecinätate. Pe teritoriul acestui grup de asezäri au fost scoase la suprafata funda|iile a cinci biserici asemänätoare. (Pl. 2/2-6) Träsätura comunä a planului lor e faptul cä spatiul celor douä nise laterale, care creioneazä plánul cruciform, a fost integrat in zidurile laterale, groase, ale midi nave. Astfel, desi in baza paramentului exterior aceste biserici pot pärea clädiri cu о singurä navä, structura spatialä interioarä demonstreazä cä ín realitate eie au planul in cruce. In baza materialului din Preslav, pe bunä dreptate ne putem intreba: oare si micile biserici cu plan in cruce ale Bulgariei „provinciale” pot proveni din acelasi izvor? (Pl. 2/7-9) Independent de faptul cä, in cazul unor monumente mai dificil databile, este legitim sä presupunem о datare de dupä incetarea existentei Primului Stat Bulgar. Aceastä idee poate fi importantä in 64 Mango 1986, 120, fig. 167. 65 Mavrodinov 1931, 59, fig. 69; 60, fig. 71. át pontosan, ha figyelembe vesszük: az emlékanyag egy része nem az I. bolgár állam, hanem az azt követő bizánci restauráció időszakának emléke. E csoportba tartozik pl. a peristerai (1. t. 10.), vagy a veljusai (1. t. 9.) tetrakonchosz. A peristerai Ag. Andreas64 sajátos helyet foglal el a bizánci építészet történetében: a központi, négyzet alaprajzú teret nem csupán egy-egy apszissal, hanem egy-egy trikonchosszal bővítették. A felsorolt példák ellenére: nem a három-, illetve négykaréjos kápolna vált a balkáni térség koraközépkori építészetének a leggyakoribb épülettípusává, hanem a kereszt alaprajzú épület. (2. t. 2-14.) Olyan kisméretű (maximum 10 m hosszúságú!), a keresztet alaprajzukban megjelenítő, egysejtű épületekről van szó, amelyek egy-egy kis méretű apszisból, a belőle nyíló, nyugati oldalán egyenes lezárású hajóból, és a hajó két oldalához csatlakozó, két, rövid, szintén egyenes lezárású, fülkeszerű térből állnak. A kis templomok többségének kupola zárta a terét. Az emlékanyag töredékessége miatt azonban sajnos nem lehet biztonsággal érvelni amellett, hogy a kereszt alaprajzú templomok térszerkezetének a kupola elengedhetetlen része lett volna. A kereszt alaprajzú kis templomokra már Nikola Mavrodinov felfigyelt 1931-ben, és tőle származik a bobosevoi, és a Sapareva Banja-i templom első közlése. (2. t. 7, 8.) 65 Az utóbbi évtizedek nagy kiterjedésű ásatásai alapján vált csak világossá az, hogy az adott templomtípus nemcsak szórványosan volt ismert a középkori Bulgáriában. Az I. bolgár állam rezidenciális központjai közül Veliki Preslavban és közvetlen környékén került napvilágra nagyobb számban ilyen templom alaprajza. Összesen öt ilyen templom alapjait sikerült e településhalmaz területén kibontani. (2. t. 2-6.) Alaprajzuk hasonló vonása, hogy a kereszt alaprajzot kirajzoló két oldalfülke terét a kicsiny hosszház vastag oldalfalaiba integrálták. így e templomok, bár külső falsíkjuk alapján egyhajós épületnek tűnhetnek, belső terük térszerkezete mégis azt tanúsítja, hogy valójában kereszt alaprajzúak. A preslavi emlékanyag alapján joggal vethető fel annak a lehetősége, hogy a „vidéki” Bulgária kereszt alaprajzú kis templomai is e forrásra vezethetők vissza. (2. t. 7-9.) Függetlenül attól, hogy egy-egy nehezen keltezhető emlék esetében joggal felvethető az I. bolgár állam megszűnése utáni időkre utaló keltezés. E felvetés a bojanai 64 Mango 1986, 120, 167. ábra. 65 Mavrodinov 1931, 59, 69. ábra; 60, 71. ábra.
