Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
90 M.Takács cazul bisericii nr. 1 - cea mai timpurie - de la mänästirea Boiana,66 (Pl. 2/9) cládirea fiind un monument emblematic al istoriei arhitecturii bulgare. Si ín cazul acestei biserici, cele douä nise mici, cu ínchidere dreaptá, au fost integrate in volumul zidurilor groase laterale. Este de rejinut, cá din Bulgaria mai cunoastem si biserica cu plan in cruce, la care si fatadele exterioare deseneazá forma crucii. Mica biserica din Botevo face parte din aceastá categorie.67 (Pl. 2/13) О träsäturä caracteristicä a arhitecturii de ev mediu timpuriu din Balcani este faptul cä aceste clädiri cu suprafata micä, cu plan in cruce, apar si in treimea mijlocie a spatiului studiat, in localitäti care, conform hotarelor conturate in epoca modernä, se gäsesc in Serbia, Macedonia, Muntenegru si Albania. Dar aceste locuri, in secolele IX-X, faceau incä parte din Primul Stat Bulgar. Fundatii ale unor biserici mici, cu plan ín cruce, au fost observate la Djunis din Serbia, Gornji Kozjak, Morodviz, Teranci si Ziganci din Macedonia, respectiv Marmaro in Albania.68 (Pi. 2/15,12,10,11,14) Multe dintre bisericile enumerate au fost distruse sau transformate in secolele ulterioare, astfel, determinarea primei faze de construire a devenit posibilä prin cercetäri arheologice, respectiv activitati legate de protecpa monumentelor. Din päcate, publicarea detaliatä si riguroasä a acestor lucräri lipseste sistematic, asadar nu putem stabili in ce mäsurä aceste datari din secolele IX-XI sunt de incredere. Ca a treia structurä spatialä amintim tipul de bisericä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, foarte popularä si ea in arhitectura de ev mediu timpuriu, in treimea centralä si orientalä a Peninsulei Balcanice. In secolul al X-lea frecventa ei se datoreazä faptului cä acest tip de bisericä a fost probabil cel mai räspändit in centrele rezidentiale bulgare: Pliska, Veliki Preslav, Madara etc.69 Incertitudinea acestei observari provine din faptul cä bisericile centrelor rezidentiale bulgare au fost distruse incä din veacurile Evului Mediu, iar din fundatiile lor, scoase la ivealä prin säpäturi arheologice, deseori nu putem deduce cu sigurantä dacä clädirea de odinioarä avea sau nu patru bolti cilindrice in formä de cruce, respectiv cupolä. О incertitudine ilustratä de poate cea mai celebrä bisericä din Evul Mediu timpuriu, Catedrala din Ochrida/Ohrid 66 Cilingirov 1978, 64 (fig. nenumerotatä) 67 Stancev 1959, 70-75. 68 Jankovic 2007, 150, fig. 166. 69 Cilingirov 1978, 31-32; Caneva-Decevska 1980, 17-27. monostor I, azaz a legkorábbi temploma66 (2. t. 9.) esetében bírhat fontossággal, lévén e templom a bolgár építészettörténet egyik emblematikus műemléke. E templom esetében is a vastag oldalfalak tömegébe integrálták a hajóból nyíló két kis, egyenes lezárású fülkét. Megjegyzendő, hogy Bulgáriából olyan kereszt alaprajzú templom is ismert, amelynek külső falsíkjai is kirajzolják a keresztalakot. A botevoi kis templom tartozik e kategóriába.67 (2. t. 13.) A Balkán koraközépkori építészetének egyik sajátossága, hogy a fentebb leírt kis alapterületű, kereszt alaprajzú épületek a vizsgált térség középső harmadában is feltűnnek, olyan helységekben, amelyek az újkori terület-besorolás szerint már Szerbiában, Macedóniában, Montenegróban, illetve Albániában találhatók. Az adott helyszínek azonban a 9-10. században még az I. bolgár állam területébe tartoztak. Kisméretű, kereszt alaprajzú templom alapfalait a szerbiai Djunisban, a macedóniai Gornji Kozjakban, Morodvizben, Teranciban valamint Ziganciban, illetve az albániai Marmaróban sikerült megfigyelni.68 (2. t. 15,12,10,11,14.) A felsorolt templomok jelentős hányadát a későbbi évszázadokban lerombolták, vagy átépítették, így első építési fázisuk meghatározása régészeti feltárásnak, illetve állagvédelmi munkálatoknak köszönhető. Sajnos azonban e munkálatok eredményeinek a részletes közlése rendszeresen elmarad, így nem vizsgálható, a 9-11. századi keltezések megbízhatóságának a mértéke. Harmadik térszerkezetként a keresztkupolás templomtípust említjük, amely igencsak népszerű volt a Balkán-félsziget középső és keleti harmadának a koraközépkori építészetében. 10. századi gyakorisága első sorban annak köszönhető, hogy ez volt a bolgár rezidenciális központok: Pliska, Veliki Preslav, Madara, stb. egyik leggyakoribb, sőt talán éppen a leggyakoribb templomtípusa.69 A megítélés bizonytalansága annak a következménye, hogy a bolgár rezidenciális központok templomai még a középkor évszázadaiban elpusztultak, a kiásott templomalapokból pedig elég gyakran nem lehet teljes bizonyossággal kikövetkeztetni, volt-e az egykori épületnek négy, kereszt alakban elrendezett dongaboltozata, illetve kupolája. Jól szemlélteti a bizonytalanságokat a térség talán leghíresebb, korai középkori temploma az ochridai/ohridi 66 Cilingirov 1978, 64, számozatlan ábra. 67 Stancev 1959, 70-75. 68 Jankovic 2007, 150, 166. ábra. 69 Cilingirov 1978, 31-32; Caneva-Decevska 1980, 17-27.
