Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
88 M. Takács Mediu timpuriu din Peninsula Balcanica se poate conexa cu usurin^ä о naratiune nationalä. Motivul constä ín faptul cä о importantá parte a cládirilor din epocá poate fi legatä de Prímül Stat Bulgar. Enumerarea lor trebuie s-о incepem cu micul martiriu cu plan in cruce, reconstituit de Pavel Gheorghiev.59 (Pl. 2/1) О clädire care, din päcate, s-а pästrat doar in fundatie, ivitä de sub absida Catedralei arhiepiscopale din Pliska, construitä la sfärsitul secolului al IX-lea. Astfel, avem motive sä eredem cä este vorba de fundatia primei clädiri ecleziastice crestine din Bulgaria crestinatä in 865. Fragmentele pästrate ale fundatiilor depun märturie cä biserica avea un plan cu totul special, care poate fi deseris ca un tip intermediär intre tetraconc si biserica cu plan in cruce, la care brätele crucii sunt inchise cu un segment de cerc. Functia cládirii a fost identificata de cätre Pavel Gheorghiev, care a publicat un studiu despre ea, drept martiriu, iar asta inseamnä cä autorul a interpretat clädirea ca hind un loc de cult in care se oficiazä nu toate momentele liturghiei crestine, ci numai о functie specialä, cultui unui mártír crestin. Martiriul din Preslav are о situate specialä, pentru cä la putin timp dupä edificare a fost demolat, din cauza construirii catedralei arhiepiscopale, astfei, clädirea nu putea fi un model de urmat, nici mäcar ín cadrul centrelor rezidentiale bulgäresti. Tipul de plan, care poate fi considerat о variantä intermediarä intre biserica cu plan in cruce si tetraconc, a dispärut si el din arhitectura balcanicä din Evul Mediu timpuriu. Spre deosebire de acest caz, in arhitectura medievalä timpurie din partea de est si centralä a spatiului balcanic, gäsim mai multe exemple pentru un adevärat tri- ori tetraconc. Adicä biserici la care spatiului central cu plan pätrat i se aläturä, pe trei sau patru párti, cäte о absidä. Dintre aceste douä solutii, varianta cu trei abside a devenit mai freeventä. Din rändul triconcurilor ridicate pe teritoriul Primului Stat Bulgar fac parte: biserica nr. 28 din Pliska60, precum si trei monumente foarte importante ale statuluiurmas Macedonia, respectiv Sv. Naum,61 plus prima fazä a Bisericii Sv. Panteleimon62 din orasul Ochrida/Ohrid, (PL 1/2,3) respectiv triconcul din Gorica,63 dezvelit in hotarul orasului. (PI. 1/8) Dar relatiile arhitecturale ale bisericilor tri- si evadrilobate mici pot fi väzute corect numai daeä avem 59 Georgiev 1993. 60 Cilingirov 1978, 33, figura de stänga jós. 61 Nenadovic 1980, 19, fig. 78; Fingarova et al. 2009-2011, col. 197-198, fig. 14. 62 Fingarova et al. 2009-2011, col. 201-202, fig. 14. 63 Fingarova et al. 2009-2011, col. 197-198, fig. 13. túlnyomó többségéhez könnyen hozzárendelhető egy nemzeti narratíva. Mivel az emlékanyag jelentős hányada az I. bolgár államhoz köthető, felsorolásukat a Pavel Georgiev által rekonstruált, kisméretű, kereszt alaprajzú pliskai mártíriummal kell kezdenünk. (2. t. i.j59 Egy olyan, sajnos csak alapfalainak részleteiben megmaradt épülettel, amely a 9. század végén felépült pliskai érseki székesegyház szentélye alatt került napvilágra, így - joggal sejthetően - a 865-ben kereszténnyé vált Bulgária első keresztény egyházi épülete volt. Alapfalainak megmaradt részletei alapján e templomnak igencsak sajátos volt az alaprajza. Olyan, a tetrakonchosz és a kereszt alaprajzú templom közötti, átmeneti típusként lehet leírni az adott épületet, amelynél az egyes keresztszárakat ívszeletek zárják. Az épület funkcióját közlője Pavel Georgiev mártíriumként határozta meg. Meghatározása arra utal, hogy egy olyan kultuszhelyként értelmezte, amely nem a keresztény liturgia minden cselekményének a tartására, hanem csak egy speciális funkció, egy keresztény mártír kultuszának a fenntartására szolgált. A preslavi mártírium sajátsága, hogy megépülése után igen hamar le is bontották, az érseki székesegyház építése miatt, így az nem válhatott követendő mintává, még a bolgár rezidenciális központokon belül sem. A kereszt alaprajzú templom és a tetrakonchosz közötti átmenetnek minősíthető alaprajzi típus is eltűnt a koraközépkori Balkán építészetéből. Ezzel szemben viszont a balkáni térség keleti és központi részének koraközépkori építészetében több példát is találni a valódi tri- vagy tetrakonchoszra, azaz három-, illetve négykaréjos térszerkezetre. Olyan templomokra tehát, ahol a központi, négyzet alaprajzú tér három- vagy négy oldalához egy-egy apszis, tehát félkör alaprajzú tér csatlakozik. A két megoldás közül a háromkaréjos vált gyakoribbá. Az I. bolgár állam területén felépített trikonchoszok sorába tartozik a pliskai 28. templom,60 továbbá az I. bolgár állam macedóniai utódállamának három, igen fontos műemléke az Ochrida/Ohrid városában álló, Sv. Naum,61 ill. Sv. Pantelejmon-templom62 1. építési fázisa, (1. t. 2, 3.) valamint a városka határában kibontott, goricai63 trikonchosz (l.t. 8.). A három- illetve négykaréjos kis templomok építészeti kapcsolatait azonban csak akkor látjuk 59 Georgiev 1993. 60 Cilingirov 1978, 33, bal alsó ábra. 61 Nenadovic 1980,19,178. kép; Fingarova et al. 2009-2011, 197-198. oszlop, 14. ábra. 62 Fingarova et al. 2009-2011, 201-202. oszlop, 14. ábra. 63 Fingarova et al. 2009-2011, 197-198. oszlop, 13. ábra.
