Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 87 Bizantului, fapt confirmat de plánul unei biserici55 dezvelite in centrul episcopal din deja amintita Iustiniana Prima - azi Caricin Grad. Prin urmare, adevärata problemä nu se formuleazä in contextui ambitiilor de legitimare a statelor nationale din secolul al XX-lea, ci din perspectiva íntrebárii: cum si cänd elitele grupurilor slave si turco-bulgare, stabilite in spajiul balcanic la trecerea dintre veacurile VI-VII, au imbrätisat crestinismul? Dificultätile intampinate la reconstituirea procesului crestinärii sunt bine ilustrate de Biserica Sf. Petru si Pavel, aflatä la marginea localitätii Trebinje - Cicevo.56 (PL 1/1) Complexui, considerat in literatura de specialitate drept о singurä bisericä, poate fi privit ca un frumos exemplu al procesului de crestinare schitat mai sus, motivul hind situarea sa la intersectia naratiunilor nationale, dacä о putem numi asa. ín acel loc, un membru al elitei conducätoare a principatului de Diocleia/Duklja a ctitorit о bisericä. Un conducätor al unei entitäti politice in formare, care se poate considera predecesor al statului särbesc medieval, format in secolul al ХП-lea, doar in sensul conturärii sale teritoriale, nu si culturale.57 Spre deosebire de orientarea bisericeascä a statului särbesc de mai tärziu, elita localä, fondatoarea principatului Diocleia/ Duklja, a imbrätisat ramura occidentals a crestinismului. Revenind la istoria arhitecturii, rep nem cä in perioada bizantinä timpurie a fost ridicatä la Cicevo о bisericä cu cor cu trei abside, care cu sigurantä nu a supravietuit furtunilor provocate de popoarele migratoare. Apoi, tot aici, in secolele IX-XI, un membru al noii elite, a cärui identitate a rämas necunoscutä, a construit о bisericä avänd plan in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Realizarea spatiului acestei biserici este specificä, in spatiul säu interior, in locul celor patru piloane obisnuite se gäsesc patru ziduri scurte, in unghi drept, care deseneazä о forrná de cruce.58 Desigur, arhitectura Principatului de Dioclea constituie exceptia, deoarece majoritäpi covärsitoare a monumentelor ecleziastice din Evul 55 Krautheimer 1986, 274, fig. 236B. 56 Popovic 1973, 313-346; Deroko 1985, 37; Kovacevic 1967, 332-334, fig. 37; Jankovic 2007, 84, fig. 63. De rejinut, acest sit a apärut in bibliográfia de specialitate cu mai multe denumiri. Pentru asezare se obisnuieste folosirea toponimului Trebinje, respectiv Cicevo kod Trebinja, iar situl este denumit Petrova crkva, Sv. Petar i Pavle, respectiv S. Pietro in Campo. 57 Istoria acestei formatiuni politice speciale a fost tratatä ge scurt de Cirkovic 1973, 40-43; Budák 1986, 125-139; Zivkovic 2002, 420, 425-428, 432-434. 58 Jankovic 2007, 84, fig. 63. megjelenítő alaprajznak, illetve térszerkezetnek a Balkánon voltak korabizánci előzményei, amint ezt a már utalt Iustiniana Prima - mai nevén Caricin Grad - püspöki központjában feltárt egyik templom alaprajza mutatja.55 A valódi kérdés tehát nem a 20. századi nemzetállamok legitimációs törekvéseinek a vonzatában fogalmazható meg, hanem annak figyelembe vételével, hogy hogyan és mikor vették fel a kereszténységet a balkáni térségben a 6-7. század fordulója után megtelepedett szláv (vagy csak idézőjelek között „szláv”) csoportok, illetve a bolgár-törökök vezető rétege. Jól szemlélteti a kereszténység felvételének rekonstrukciója során tapasztalható nehézségeket a Trebinje-Cicevo határában álló, Szt. Péter és Pál-titulusú templom (1. t. l.).S6 A szakirodalom által egyetlen templomként számon tartott épületkomplexum annak okán tekinthető a fentebb csak utalásszerű rövidséggel vázolt, megkeresztelkedési folyamat szép példájának, mert az mintegy félúton áll az egyes nemzeti narratívák között. Az adott helyszínen a koraközépkori diocleiai/dukljai fejedelemség vezető rétegének egyik tagja emelt templomot. Egy olyan formálódó politikai entitás egyik vezetője, amely csak területi vonatkozásban tekinthető a 12. században megalakult, középkori szerb állam egyik előzményének, kulturálisan azonban nem.57 Mert - ellentétben a későbbi szerb állam egyházi igazodásával - a Diocleiát/Duklját életre hívó helyi elit a kereszténység nyugati ágát vette fel. Visszatérve az építészettörténethez: a cicevoi helyszínen a korabizánci időkben egy háromkonchás szentélyfejjel rendelkező templomot emeltek, amely minden bizonnyal nem élte túl a népvándorlás viharait. Majd pedig ugyanitt a 9-11. században egy keresztkupolás templomot építtetett a fent már utalt új hatalmi elit egyik, név szerint nem ismert tagja. E templom téralkotása sajátos, mert belső terében, a szokásos négy tám helyett négy rövid, derékszögű fal áll, és ezek egy keresztalakot rajzolnak ki.58 A Diocleiai Fejedelemség építészete természetesen kivétel, hiszen a Balkán-félsziget koraközépkori egyházi műemlékeinek a 55 Krautheimer 1986, 274, 236 В ábra. 56 Popovic 1973, 313-346; Deroko 1985, 37; Kovacevic 1967, 332-334, 37. ábra; Jankovic 2007, 84, 63. ábra. E lelőhely elemzése során folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy az a szakirodalomban számos néven szerepelt már. A település neveként Trebinje illetve Cicevo kod Trebinja is használatos, a lelőhely neve pedig Petrova crkva, Sv. Petar i Pavle, illetve S. Pietro in Campo formában. 57 E sajátos politikai képlet történetét röviden áttekintette Cirkovic 1973,40-43; Budák 1986, 125-139; Zivkovic 2002, 420, 425-428, 432-434. 58 Jankovic 2007, 84, 63. ábra.
