Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
86 M. Takács cei bulgari s-au sträduit de la inceput sä analizeze monumentele ín cadrul unei naratiuni nationale, creänd astfei notiunile de artä paleocroatä, respectiv paleobulgarä. In cazul lucrärii lui Mavrodinov, incä din titlu apare notiunea de „täri bulgare”. Cu sensul cä, in diferitele faze ale Evului Mediu, „Bulgaria” era о no|iune ce facea trimitere la un teritoriu mult mai mare decát cel cuprins intre frontierele stabilite ín 1913 si 1919. Acest fapt explicä de ce in vecinätatea apuseanä a Bulgariei - ín fosta Iugoslavie, respectiv in Serbia - au apärut mai multe sinteze52 care oferä un tur de for(ä „contra-Mavrodinov” asupra arhitecturii din Evul Mediu timpuriu a Balcanilor: bisericile din Balcanii centrali, analizate deja de cätre Mavrodinov, sunt asezate in cadrul celor douä state bulgäresti, in contextui unei narajiuni nationale särbesti. Sinteza publicatä in 2007 despre clädirile din Evul Mediu timpuriu de pe „Litoralul Särbesc”53 (adicä Muntenegru si Albania de Nord) se remarcä printr-o mult mai mare pártinire decát sintezele amintite. Drept urmare, valoarea lucrärii se reduce doar la calitatea de a fi о colectie de ilustratii, in cazul nostru de planuri. ín zóna balcanicä nu existä decát о singurä colectie in domeniu in care acest criteriu „national”, anacronic, se manifestä la un nivel minimal: setul sintezelor de istoria arhitecturii, dedicate unor regiuni, mai precis lexiconul Reallexikon der Byzantinischen Kunst.54 Pentru verificarea bibliografiei mai sus pomenite, aceastä sursä trebuie, mai exact ar trebui folositä. Din päcate insä, au apärut doar aproximativ douä treimi din volumurile acestui lexicon, astfei verificarea se poate efectua doar in cazul regiunilor al cäror nume preced in ordinea alfabeticä litera O. Pe baza volumului de date din lucrärile citate se poate ajunge la concluzia cä necesitatea reprezentärii arhitecturale a crucii poate fi precis demonstratä ín numeroase regiuni ale Peninsulei Balcanice, desi biserici cu asemenea planuri si structurä spatialá nu au fost construite ín numär cu adevárat maré. ín legäturä cu téma originii, dincolo de amintitele povesti/narafiuni nationale, ar trebui sä avem in vedere si faptul cä plánul si structura spatialä ce reprezintä crucea au avut in Balcani antecedente in perioada timpurie a 52 Deroko 1985; Nenadovic 1980. 53 Jankovic 2007. 54 Koder 1971, col. 1100-1189; Mano-Zisi 1976, col. 687-717; Pallas 1966, col. 951-966; Pallas 1968, col. 207-334; Pallas 1990, col. 746-811; Pelekanides 1978, col. 1190-1224; Peschlow 1993, col. 651-715; Restle 1966a, rändurile 156-158; Restle 1966b, col. 389-421; Soustal et al. 1995, col. 982-1215; Travlos 1966, col. 349-389; Triantaphyllopulos 1982, col. 1-64. műemlékeket, megalkotva az óhorvát, illetve az óbolgár művészet fogalmát. így Mavrodinov műve esetében már a címben is a „bolgár országok” kitétel szerepel. Arra utalva, hogy Bulgária fogalma a középkor különböző fázisaiban jóval nagyobb területet foglalt magában, mint azt az 1913-ban és 1919-ben megvont határok kijelölték. E körülmény teszi érthetővé azt, miért készült Bulgária nyugati szomszédságában, a néhai Jugoszláviában, és ezen belül is Szerbiában több olyan összefoglalás,52 amely, mintegy „ellen-Mavrodinovként” tekinti át a Balkán középső harmadának koraközépkori építészetét, a szerb nemzeti narratíva kontextusába helyezve a Közép-Balkán, részben Mavrodinov által már a két bolgár állam keretei között értelmezett templomait. Az előzőekben utalt összefoglalásoknál is nagyságrendekkel nagyobb elfogultság jellemzi a „szerb tengermellék” (értsd Montenegró és Észak-Albánia) koraközépkori emlékanyagáról szóló, 2007-ben megjelent, egyébiránt igencsak adatgazdag összefoglalást.53 E körülmény következtében a hivatkozott munkát csak és kizárólag mint illusztrációk, esetünkben alaprajzok gyűjteményét érdemes használni. A balkáni térségben csak egyetlen egy olyan összefoglalás-sorozat található: a Reallexikon der Byzantinischen Kunst c. lexikon egyes regionális építészettörténeti áttekintéseinek sora,54 ahol a fentebb utalt, anakronisztikusán „nemzeti” szempont csak minimális szinten érvényesül. E forrást kell, pontosabban kellene a fenti szakirodalomnak mintegy az ellenőrzéséhez felhasználni. Sajnos azonban e lexikonnak eddig csak mintegy a két harmada jelent meg, így az ellenőrzés csak olyan régiók esetében végezhető el, amelyek a betűrendben az О-betű előtt állnak. A felsorolt munkák adatállománya alapján megfogalmazható egy olyan következtetés, hogy a kereszt építészeti megjelenítése iránti igény minden kétségen felül kimutatható a Balkán-félsziget számos régiójának korai középkori építészetében, bár ilyen alaprajzzal, illetve térszerkezettel bíró templomok nem épültek igazán nagy számban. Az eredet kérdéséhez pedig, a fentebb már utalt nemzeti narratívákon túl azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy a keresztet 52 Deroko 1985, Nenadovic 1980. 53 Jankovic 2007. 54 Koder 1971, 1100-1189. oszlop; Mano-Zisi 1976, 687-717. oszlop; Pallas 1966, 951-966. oszlop; Pallas 1968, 207-334. oszlop; Pallas 1990, 746-811. oszlop; Pelekanides 1978, 1190-1224. oszlop; Peschlow 1993, 651-715. oszlop; Restle 1966a, 156-158. sor; Restle 1966b, 389-421. oszlop; Soustal et al. 1995.982-1215. oszlop; Travlos 1966,349-389. oszlop; Triantaphyllopulos 1982, 1-64. oszlop.
