Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban...85 au ctitorit numeroase biserici, respectiv mänästiri. Desi Prímül Stat Bulgar a fost doborát ín 971 de cätre impáratul loan Tzimiskes (969-976),* 46 in Macedonia, in partea de sud-est a spatiului politic bulgar a apárut un stat-urmas bulgáresc,47 care a putut fi distrus definitiv doar de impáratul Basileios II (976-1025), ín 1018. Peninsula Balcanica a ajuns din nou sub dominatie bizantinä. Acest fapt a produs schimbäri si in arhitectura sacralä: ctitorii bisericilor si a mänästirilor proveneau si ei din anturajul mai resträns sau mai larg al curtii imperiale. Numárul mare de publicatii despre fondul de clädiri existente permite о privire de ansamblu asupra arhitecturii sacrale din Evul Mediu timpuriu a Peninsulei Balcanice. Despre arhitectura medieval timpurie a Dalmatiei, de la capätul vestic al regiunii, au apárut sinteze incepánd din ultima treime a secolului al XIX-lea, scrise de cäte un cercetätor austriac si englez,48 in limbi de circulare interna^ionalä; de la inceputul secolului al XX-lea, si de cercetätori croati.49 Primele informatii despre fondul de clädiri cu referiri la bulgari evidentiau bisericile din Macedonia si au apárut deja la cumpäna dintre veacurile XIXXX.50 Iar informari despre structura cu plan in cruce, respectiv in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc au fost oferite pentru prima datä de cätre Nikola Mavrodinov, in 1931.51 In zonä, cercetarea arhitecturii din Evul Mediu timpuriu a fost pänä azi infiuentatä de faptul cä atät istoricii de arhitecturä croati cät si 1982, 839-879. 46 Evenimentele din anul 971 au fost recent analizate de Pirivatric - Ferjancic 1997, 50-52. 47 О prezentare, chiar schematicä, a disputei despre caracterul statului macedonean, dintre istoriografia bulgarä si macedoneanä, ne-ar purta departe de tema prezentei lucräri. Trebuie totusi sä mentionäm, pentru о limpezire a temei, cä Samuil si fratii säi au resuscitat la viatä, in Macedonia de Vest, institutiile de putere ale statului bulgar, astfei, sursele contemporane bizantine considerä domnia lui Samuil drept reorganizarea Bulgariei (vezi Pirivatric 1997,133-144). Mai mult, pentru privitorul din exterior nu pare demonstratä existenta unei etnii „slave macedonene”, la cumpäna dintre veacurile X-XI. Nu se poate accepta corectitudinea unei pozitii care incearcä sä „concentreze” in cele cäteva decenii ale domniei lui Samuil istoria medievalä a etniei lor, de cätre istoricii macedoneni, etnie ce existä farä indoialä in secolul al XX-lea. Drept incheiere, nici in acest caz nu e fast sä proiectäm in Evul Mediu timpuriu harta etnicä si politicä din secolele XIX-XX a acestei regiuni. Pentru о analizä a istoriografiei Macedoniei vezi: Grothusen 1967, 42-43; precum si Herling 1991, 399-402. Aceastä istoriografie este caracterizatä scurt, in limba maghiarä, de Kertész 1992, 6-7. 48 Eitelberger von Edelberg 1884; Jackson 1887. 49 Astfel de ex. Ivekovic 1910. 50 Kondakov 1909. 51 Mavrodinov 1931. udvar és egyes főemberek számos templomot, illetve kolostort alapítottak. Az I. bolgár államot Ióannész Tzimiszkész (969-976) császár 971-ben ugyan meg tudta dönteni,46 de Macedóniában, a bolgár uralmi terület délnyugati részén egy olyan bolgár utódállam jött létre,47 amelyet csak II. Bazileiosz császár (976-1025) tudott végleg felszámolni 1018-ban. A Balkán-félsziget ismét bizánci uralom alá került. Ez a szakrális építészetben is váltást hozott: ismét a birodalmi udvar szűkebb, illetve tágabb környezetéből kerültek ki az egyes templomok, illetve kolostorok alapítói. A Balkán-félsziget koraközépkori, szakrális építészetének áttekintéséhez kedvező körülményeket teremt az emlékanyag közöltségének a régió átlagánál nagyobb mértéke. A régió nyugati szélén elterülő Dalmácia koraközépkori építészetéről a 19. század utolsó harmadától jelentek meg összefoglalások, előbb egy-egy osztrák, illetve angol kutató tollából,48 világnyelveken, majd pedig a 20. század elejétől horvát kutatók részéről is.49 A bolgárokhoz köthető emlékanyagról is már a 19-20. század fordulóján megjelentek az első ismertetések, a macedóniai templomok hangsúlyos szerepeltetésével.50 A kereszt alaprajzú, illetve a keresztkupolástérszerkezetrevonatkozóismeretanyagot pedig Nikola Mavrodinov foglalta össze első ízben, 1931-ben.51 A vizsgált térség koraközépkori építészetének a kutatását máig meghatározta az, hogy mind a horvát, mind pedig a bolgár építészettörténészek a kezdetektől fogva egy-egy nemzeti narratíva jegyében igyekeztek értelmezni az egyes 46 A közelmúltban részletesen elemezte a 971-es év eseményeit: Pirivatric - Ferjancic 1997, 50-52. 47 A dolgozat témájától távolra vezetne a macedóniai szláv állam jellegéről a bolgár és a macedón történetírás közötti vitának mégoly vázlatos áttekintése is. Annyit azonban a tisztán látás érdekében meg kell jegyezni, hogy Sámuel és fivérei a bolgár állam hatalmi intézményeit élesztették újra Nyugat-Macedóniában, így a korabeli, bizánci források Sámuel uralmát Bulgária újjászervezésének tekintik. (Lásd erről: Pirivatric 1997, 133-144). Sőt, a kívülálló számára aligha tűnik bizonyítottnak az önálló „macedóniai szláv” etnikum létezése a Í0-11. század fordulóján. Nem lehet helyesnek tartani azt, hogy Sámuel uralkodásának néhány évtizedébe igyekezzenek etnikumuk középkori történetét „sűríteni” a 20. században már kétségen felül létező macedón nép történészei. Végezetül, ez esetben sem ajánlatos visszavetíteni a korai középkorba a térség 19-20. századi etnikai és politikai térképét. A macedóniai történetírás értékeléséhez lásd: Grothusen 1967, 42-43; valamint Herling 1991, 399-402. Magyar nyelven jellemzi röviden e történelemszemléletet: Kertész 1992, 6-7. 48 Eitelberger von Edelberg 1884; Jackson 1887. 49 így pl. Ivekovic 1910. 50 Kondakov 1909. 51 Mavrodinov 1931.
