Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
84 M. Takács Reprezentarea crucii in plan, respectiv in structura spatialä, in arhitectura medievalä timpurie din Peninsula Balcanica Dacä vrem sä ajungem cät mai aproape de adevär ín analiza bisericilor din Evul Mediu timpuriu care reprezintä crucea in planul sau in structura lor spatialä, atunci nu trebuie sä ne oprim doar asupra bisericilor celebre, din albumele despre istoria arhitecturii, ci sä ne extindem atentia si asupra unor constructii ecleziastice, considerate mai mult sau mai pupn justificat de importantä minorä, si in cazul cärora dificultatea cercetärii incepe, de multe ori, chiar din etapa adunärii datelor de bazä. Pentru inceput prezentäm biserici din Evul Mediu timpuriu, cu plan si configuratie spatialä in cruce, din Peninsula Balcanicä, apoi din Italia si din Europa Centralä. О corectä apreciere a arhitecturii sacrale medievale timpurii din Balcani poate fi realizatä numai dacä cunoastem istoria politicä de odinioarä a zonei, mäcar in elementele sale fundamentale. Pentru argumentarea asertiunii precedente, este suficient sä amintim tendinta generalä, conform cäreia persoanele sau comunitätile care ctitoresc bisericile joacä de obicei un oarecare rol intr-o structurä politicä datä. Dupä präbusirea limesului dunärean, domnia Bizantului in Peninsula Balcanicä s-а retras ре о fäsie ingustä, pe litoralul Märilor Adriaticä, Ionicä si Egee, precum si in insulele acestora.42 In interiorul peninsulei, grupurile slave proaspät sosite au creat structuri de dominatie efemere, denumite, cu termen bizantin, „sclavinii”.43 Acest status quo politic special a fost rästurnat de mutarea bulgarilor in Balcani, dupä 671. Ei au creat in partea de nord-est a Balcanilor un puternic centru de putere, in continuä expansiune in secolele VIII-IX, extinzándu-si puterea íntr-o parte insemnatä din centrul peninsulei, ba si asupra unor zone din sudul Bazinului Carpatic.44 Astfel, de la inceputul secolului al IX-lea, Primul Stat Bulgar a devenit cel mai puternic factor politic al spatiului balcanic, Statut pe care l-а putut mentine pänä ín ultima treime a secolului al X-lea. Iar ín 865, dupä ce domnitorul Boris I a trecut la crestinism,45 curtea bulgarä si unii reprezentanti ai elitei 42 Ostrogorsky 1965, 83-85, 99-101. 43 A analizat aceste formatiuni politice in limba francezä Popovic 1980. Mai vezi la Stadtmüller 1978, 274. 44 О rezumare a istoriei bulgarilor in Evul Mediu, in limba englezä: Lang 1976. Dintre cercetätorii maghiari a analizat problematica, in limba francezä: Székely 1981, 7-32. 45 Acest proces a fost analizat in limba maghiará: Magyar A kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése a Balkán-félsziget koraközépkori építészetében A Kárpát-medence koraközépkori, a keresztet alaprajzukban vagy térszerkezetükben megjelenítő templomainak az értelmezéséhez azonban akkor juthatunk közelebb, ha nem csupán az építészettörténeti albumokban szereplő, méltán világhírű templomokat vesszük számba, hanem olyan, kisebb jelentőségűként, jól-rosszul számon tartott szakrális épületekre is kiterjesztjük figyelmünket, ahol már sokszor az alapadatok összegyűjtése is nehézségekbe ütközik. Előbb a Balkán-félszigetről, utána pedig Itáliából és Közép-Európából mutatjuk be a keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő, koraközépkori templomokat. A Balkán-félsziget koraközépkori szakrális építészetét akkor tudjuk pontosan értékelni, ha legalább alapjaiban ismerjük a térség egykorú politikai történetét. E kijelentés alátámasztásául elegendő arra az általános tendenciára utalni, hogy a templomokat építtető személyek vagy közösségek rend szerint valamilyen szereppel bírnak egy-egy adott politikai struktúrában. Bizánc uralma a Balkán-félszigeten az Adriai-, Ión-, illetve Égei-tenger melletti keskeny part-menti sávra, illetve e tengerek szigetvilágára szorult vissza a dunai limes 7. század eleji összeomlása után.42 A félsziget belsejében az újonnan beköltöző szláv csoportok efemer uralmi képleteket - bizánci kifejezéssel élve - szklavíniákat alakítottak ki.43 E sajátos politikai status quot a dunai bolgárok 671 utáni Balkánra költözése borította fel. Ők egy erős és folyamatosan terjeszkedő hatalmi központot hoztak létre a Balkán északkeleti részén, uralmukat a 8-9. század folyamán kiterjesztve a félsziget középső harmadának jelentős részére, sőt a Kárpát-medence egyes déli területeire is.44 így a 9. század elejétől az I. bolgár állam lett a balkáni térség legerősebb politikai tényezőjévé, és e státusát egészen a 10. század utolsó harmadáig meg tudta tartani. Miután pedig 865-ben I. Boris fejedelem a kereszténységet felvette,45 a bolgár 42 Ostrogorsky 1965, 83-85, 99-101. 43 Francia nyelven elemezte e politikai képleteket Popovic 1980. Lásd még: Stadtmüller 1980, 274. 44 A koraközépkori bolgár történelmet angol nyelven összefoglalta: Lang 1976. A magyar kutatók közül franciául elemezte e kérdéskört: Székely 1981, 7-32. 45 E folyamatot magyar nyelven elemezte: Magyar 1982, 839-879.
