Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
114 M. Takács arhitectural ecleziastic atät de bogát, dar in multe puncte cu neclaritäti de interpretare, al sudului Ungariei Arpadiane. Gänduri despre о fundatie de bisericä din Alba Iulia, recent redescoperitä Mai sus ne-am sträduit sä prezentäm dorinta reprezentärii crucii in plan in contextui Evului Mediu timpuriu, trecänd in revistä in prima fazä datele marilor sinteze, folosite in mod regulat de istoricii de arhitecturä. Apoi, in cadrul Peninsulei Balcanice, Europei Centrale si Bazinului Carpatic am incercat sä privim mai amplu realizärile din evul mediu timpuriu a acestei dorinte particulare, in baza unor biserici si capele mai putin citate. Speräm cä inventarierea bisericilor enumerate, cäteva zeci la numär, nu a fost inutilä. Am dobändit о bazä de date care ne poate ajuta ín analizarea exemplelor mai noi, in identificarea contextului real al interpretärii, asa cum vom vedea prin exemplul ce urmeazä sä-1 prezentäm, adicä bisericä din Alba Iulia, redescoperitä in 2011-2012.196 Si in acest caz vom ajunge - mai exact am fi aj uns - mai aproape de datele necesare demersului de analizä si interpretare prin adunarea si cercetarea publicatiilor ce prezintä säpäturile. Din päcate insä am fost nevoiti sä ajungem la concluzia cä in cazul säpäturilor respective publicarea obisnuitä de informatii a rämas in urma si in umbra comunicärii „neconventionale”, respectiv a fost precedat de interpretärile care fac trimitere la rezultatele säpäturilor, in realitate insä - in anumite cazuri - proiecteazä narativa istoricä nationalä. Astfel in locul raportului anual ori publicärii prealabile obisnuite in cercetarea arheologicä, pänä la sfärsitul anului 2012 a fost tipäritä doar о descriere intr-un aliniat a unei lucräri de sintezä,197 precum si о referire la о conferintä de presä,198 si acest 196 Adresez multumiri d-lui Zalán Győrfi (Tärgu Mures) pentru adunarea bibliografiei de specialitate de limbä maghiarä ?i romána si pentru traducerea unor luäri de pozitie. 197 Marcu-Istrate 2012, 82. 198 Ne gändim mai ales la notificarea apärutä la 7 august 2011 in cotidianul Szabadság din Cluj (Zay 2012a): „Echipa de arheologi condusä de Daniela Marcu lstrate a scos la luminä о bisericä construitä in jurid anului 1000 sau poate chiar mai veche cu cäteva decenii, cu plan de caracter bizantin in piata din fata catedralei arhiepiscopale din Alba Iulia. Pe parcursul lucrärilor de säpäturä efectuate in aprilie-mai si iunie-august a iesit la suprafatä fundatia absidei semicirculare, fragmente ale zidurilor de nord, vest si sud ale navei, pästrate partial, coltul de nord-vest cu un fragment de perete, respectiv fundatiile celor patru coloane centrale, ce purtau odinioarä Magyarország déli részének igencsak gazdag, bár sok ponton csak bizonytalanul értelmezhető, szakrális építészeti hagyatékát. Gondolatok egy, a közelmúltban újra feltárt, gyulafehérvári templomalapról Fentebb oly módon igyekeztünk a kereszt alaprajzi megjelenítésének az igényét a korai középkor vonatkozásában bemutatni, hogy előbb az építészettörténészek által rendszeresen használt, nagy összefoglalások adatait vettük számba, utána pedig a Balkán-félsziget, Közép-Európa és a Kárpát-medence vonatkozásában igyekeztünk e sajátos igény koraközépkori megvalósulásait áttekinteni, kevesebbet idézett templomok és kápolnák alapján. A felsorolt, több-tucat épület számba vétele reményünk szerint nem volt hiábavaló. Egy olyan adattárat kaptunk, amely igencsak segítheti az újabb példák elemzését, az értelmezés valódi kontextusának a meglelését, amint ezt az alább ismertetendő példa, a 2011-12-ben újra feltárt gyulafehérvári templom is szemléltetni fogja.196 Az elemző- és értelmezőmunkához szükséges adatokhoz ez esetben is a feltárásokról bemutató közlemények összegyűjtése és áttanulmányozása révén juthatunk, pontosabban juthattunk volna közelebb. Sajnos azonban arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy az adott feltárás esetében a szokványos régészeti adatközlés lemaradt a „nem konvencionális” hírközlés, illetve az ásatási eredményekre hivatkozó, valójában azonban - egyes esetekben - a nemzeti történeti narratívát mintegy kivetítő értelmezések mögött. így, a régészeti kutatásban megszokott, éves jelentés, illetve előzetes közlés helyett 2012 végéig csak egy összefoglaló munka egyetlen bekezdésnyi leírása,197 valamint egy sajtótájékoztató ismertetése198 jelent meg nyomta-196 Hálás köszönettel tartozom Győrfi Zalánnak (Marosvásárhely), hogy az e templomról megjelentetett magyar, illetve román nyelvű szakirodalom összegyűjtésében, és bizonyos megnyilatkozások fordításában segítségemre volt. 197 Marcu-Istrate 2012, 82. 198 Gondolunk itt elsősorban a kolozsvári Szabadság c. napilap 2011. augusztus 7-én, megjelent híradásra (Zay 2012a): „Ezer körüli, vagy akár néhány évtizeddel korábbi építésű, bizáncias alaprajzú templomot tárt fel a Daniela Marcu Istrate által vezetett régészcsoport a gyulafehérvári érseki székesegyház előtti térrészen. Az április-májusban, majd június-augusztusban végzett feltárási munkálatok során felszínre került a félköríves szentélyapszis alapozása, a hajó részlegesen megőrződött északi, nyugati és déli oldalfalainak maradványai, északnyugati sarka egy falrészlettel, illetve a hajó négy központi, egykor a kupolát hordozó pillérének alapozása - számolt be a régész szakértő
