Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 113 punctele exacte unde au fost gasite vestigii. Astfel nu primim raspuns nici la íntrebarea: oare liniile intrerupte sunt íntregiri de plan sau se referä la locul fundatiilor indepärtate eventual ín secolele ulterioare? In final, in baza fundatiilor marcate pe о laturá a planului cruciform, se poate presupune, cä zidurile dezvelite pót fi interpretate doar ca о parte (baptisteriu?) a unei biserici mai mari. Din cauza acestor lipsuri concluziile de istoria arhitecturii trebuie sä rämänä doar ipoteze de lucru. Conform datelor obtenabile ín acest moment fragmentul de bisericä sau capelä scoasä la luminä ín cetatea din Duplái putea fi о clädire monocelularä, cu urmätoarele dimensiuni aproximative: lungimea 17 m, lätimea 18 m, cu inchidere absidalä intr-un brat al crucii. (Deoarece schitei de plan nu i-a fost atasat semnul nordului, a trebuit sä omitem denumirea dupä semnele cardinale ale bratelor de cruce). Reprezentarea unor párti ale zidurilor fundatiei trimite la situatia in care in cazul unui alt brat de cruce s-а putut observa doar pornirea zidurilor de fundatie. Bisericii sau capelei, in continuarea unui al treilea brat de cruce, s-а aläturat о incäpere cu plan dreptunghiular, reconstituitä partial. О altä träsäturä specificä a clädirii este un zid de fundatie cu plan pätrat, de dimensiunile 6,5 x 6,5 m, cu lätimea identicä cu cea a fundatiei bisericii, aflat in spatiul interior. Figura nu e insotitä de descriere, astfel nu stim nimic despre interpretarea acestor resturi de zid. Cert este doar - cum am mentionat deja - cä pe schita de plan a lui Jankovic fundatiile acestei clädiri cu aspect particular au lätime identicä cu cea a clädirii cu plan cruciform. In baza analogiilor aceastä constructie pätratä ar pärea sä fie fundatia unui bazin baptismal, insä aceastä idee - la nivelul actual al disponibilitätii datelor - nu poate fi mai mult decät о idee ipoteticä. Modul laconic al publicärii limiteazä si analiza comparativä, desi meritä stabilit, chiar in situatia actualä: se pare cä printre bisericile cu plan cruciform din Peninsula Balcanicä, Italia sau Europa Centralä, prezentate mai sus, existä cäteva analogii. Pentru noi bisericile din Marmaro (Albania) (PI. 2/14), din Dubrovnik/Raguza (PI. 4/8) ín Dalmata, sau cel din Wieselburg in Austria (PI. 5/3) par cele mai asemänätoare, desi numärul analogiilor se poate modifica mult in cazul publicärii detaliate a datelor arheologice. Descrierea bisericii sau capelei cruciforme din Duplái trebuie sä о incheiem cu urmätorea afirma(ie: datele minimale pe care le avem acum la dispozitie impiedicä о interpretare mai exactä. Cert este cä putem spera cu indreptätire: aceastä bisericä va imbogäti considerabil patrimoniul későbbi évszázadokban kitermelt alapfalak helyére utalnak-e. Végezetül, a kereszt alakú épületalap egyik oldalán jelölt falcsonkok miatt pedig az is joggal felvethető, hogy a kibontott alapfalak egy nagyobb templomnak esetleg csak egy részeként (keresztelőkápolnájaként?) is értelmezhetők lehetnének. A felsorolt hiányosságok miatt az építészettörténeti következtetések is munkahipotézis-jellegűek kell legyenek. A jelenleg elérhető adatok szerint a dupláji földvárban kibontott templom- vagy kápolnarészlet egy kereszt alaprajzú, nagyjából 17 m hosszúságú és 18 m szélességű, egysejtű épület lehetett, egyik keresztszárban apszidális lezárással. (Mivel az alaprajzi vázlathoz északjelet nem illesztettek, az egyes keresztszárak égtájak szerinti megnevezésétől el kellett tekintenünk.) Az alapfalak részben szaggatott vonalakkal történt jelzése arra utal, hogy egy másik keresztszár esetében csak az alapfalak indítását sikerült megfigyelni. A templomhoz vagy kápolnához, egy harmadik, az apszissal szembeni keresztszár folytatásában, egy hossznégyszög alaprajzú, részben szintén rekonstruált helység csatlakozott. Az épület egy további sajátsága a belső terében levő, négyzet alaprajzú, 6,5 x 6,5 m kiterjedésű, a templomalappal azonos szélességű alapfal. Az ábrához nem csatlakozik leírás, így e falmaradványok értelmezéséről sem tudhatunk meg semmit. Annyi bizonyos csak, hogy - amint erre már utaltunk - a Jankovic-féle alaprajzi vázlaton e sajátos építmény alapfalait a kereszt alaprajzú épület alapfalaival azonos szélességűnek jelölték. Analógiák alapján e négyszögletes építmény egy keresztelőmedence alapozásának tűnhet, ezen értelmezés azonban - az adatok hozzáférhetőségének jelenlegi szintjén - nem lehet több, egy puszta ötletnél. A közöltség csekély mértéke az összehasonlító elemzésnek is szűk határokat szab, bár már a jelen helyzetben is érdemes rögzíteni: a fentebb ismertetett, Balkán-félszigeti, itáliai vagy közép-európai kereszt alaprajzú templomok között úgy tűnik, van hasonló. Számunkra az albániai Marmaróban (2. t. 14.), a dél-dalmáciai Ragúzában/Dubrovnikban, (4. t. 8.), vagy az alsó-ausztriai Wieselburgban (5. t. 3.) kibontott, kereszt alaprajzú templom tűnik a leginkább hasonlatosnak, bár a párhuzamok lehetséges körén egy részletes adatközlés még sokat változtathat. A dupláji kereszt alakú templom vagy kápolna leírását azzal kell lezárni, hogy a pontosabb értelmezést lehetetlenné teszik a jelenleg rendelkezésre álló, minimális adatok. Annyi bizonyos csak, hogy joggal reménykedhetünk: e templom jelentős adalékkal fogja bővíteni az Árpád-kori
