Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
112 M.Takács contextui epocii Arpadiene prima data Felix Milleker a incercat sä atragä atentia cercetätorilor asupra ei, incä la cumpäna secolelor XIX-XX, si acest fir a fost reluat de cätre István Bóna la sfärsitul secolului al XX-lea, in sinteza scrisä despre resedintele de comitat din epoca intemeierii statului. Bóna a incercat sä identifice in cetatea de pämänt din Duplái centrul comitatului Caras din epoca Arpadianä.190 Pärerea si-a intemeiat-o pe douä repere: 1. pe locul topografic al cetätii de pämänt din Duplái, deoarece aceasta se aflä intr-adevär längä ráül Caras, precum si 2. pe inéiul de pär cu capätul in S, ajuns de aici in muzeu la cumpäna veacurilor XIX-XX.191 Pentru autentificarea locului de descoperire al acestui inel de pär au inceput säpäturi in 2002, sub conducerea lui Dorde Jankovic, Miodrag Aralica, apoi Dejan Radicevic - sä adäugäm imediat: independent, ba chiar farä cunostinta conceptiei lui István Bóna. S-а reusit scoaterea la luminä a fundatiilor unei biserici datate in secolul al XI-lea (PL 6/4) si partea unui cimitir adiacent. Despre aceastä cercetare au apärut din päcate prea putine date pentru a putea formula о pärere intemeiatä, deoarece despre lucräri au apärut doar douä rapoarte arheologice preliminare.192 Ba chiar о parte а datelor nu are caracter obisnuit. Despre lucräri ne putem informa dintr-o schitä de prelegere apärutä pe internet,193 precum si о stire dintr-un telejurnal.194 О altä sursä este volumul dedicat arhitecturii Evului Mediu timpuriu a „litoralului särb” (adicä coasta adriaticä din Muntenegru si Albania de Nord), realizat, dealtfel intr-un spirit foarte unilateral, de cätre Dorde Jankovic. In aceastä carte a apärut о figurä comparativä despre bisericile medieval timpurii cu plan cruciform, in spatiul balcanic, printre altele si cele din Duplái, din Banatul de Sud (aflatä pänä la urmä in Bazinul Carpatic).195 (PL 6/4) Deci importanta figurii mentionate este asiguratä de materialul publicat si nu de interpretarea ce nu tine cont de frontierele geografice. Orice altä concluzie este impiedicatä de faptul cä figura publicatä, cu toatä bunävointa, nu depäseste calitatea unei schite de plan. Nu are legendä care sä trimitä la fazele construirii ori la 190 Bóna 1998, 105, ill. 195, fig. 95. 191 Baracki 1977. Republicat la: Bóna 1998, 105, ilustratia 195, fig. 95, dreapta jos. 192 Jankovic - Radicevic 2005, 275-285; Radicevic 2012, 85-87. 193 http://www.arheologija.narod.ru/ a4istrazivanja/lvesti/2003-02-01 -vrsac.html (accesat la 04.02.2013.) 194 http://www.youtube.com/watch?v=HhN7NxQSxpw (accesat la 04.02.2013) 195 Jankovic 2007,150, fig. 166/5. Datare: sec. XI. igyekezett a szakma figyelmét ráirányítani még a 19-20. század fordulóján, és e fonalat vette fel Bóna István a 20. század végén, az államalapítás-kori megyeszékhelyeket elemző munkájában. Bóna a dupláji földvárban igyekezett meglelni az Árpád-kori Krassó vármegye központját.190 Vélekedését két tényre alapozta: a dupláji földvár topográfiai helyére, hiszen az ténylegesen a Krassó folyó közelében áll, valamint az e lelőhelyről már a 19-20. század fordulóján múzeumba került S-végű hajkarikára.191 E hajkarika lelőhelyének hitelesítése érdekében indult egy ásatás az ezredforduló után, 2002-ben, Dorde Jankovic, Miodrag Aralica, majd pedig Dejan Radicevic vezetésével. Tegyük hozzá azonnal: Bóna István felvetésétől függetlenül, sőt annak ismerete nélkül. Egy 11. századra keltezett templom alapjait (6. t. 4.) és a hozzá tartozó temető részletét sikerült kibontani. E feltárásról még sajnos túl kevés adat jelent meg egy megalapozott vélemény kialakításához, hiszen a munkálatokról eddig csak két rövid előzetes jelentés jelent meg.192 Sőt az adatok egy része nem szokványos jellegű, a munkálatokról egy, az internetre feltöltött előadás-vázlatból,193 valamint egy híradó-bejátszásból194 kaphatunk némi képet. Az adatok egy további forrása Dorde Jankovicnak a „szerb tengermellék” (értsd a montenegrói és az észak-albániai Adria-part) korai középkorát feldolgozó, egyébként igencsak egyoldalúan nagyszerb szellemiségű, feldolgozása. E könyvben egy olyan összehasonlító ábra jelent meg a balkáni térség, korai középkori, kereszt alaprajzú templomairól, amelyen a dél-bánáti (tehát végső soron kárpát-medencei) dupláji földvárban feltárt alapfalak is szerepelnek.195 (6. t. 4.) Az adott ábra fontosságát tehát a közölt anyag és nem a földrajzi határokat figyelmen kívül hagyó interpretáció biztosítja. A további következtetéseknek igencsak szűk határokat szab az, hogy a közölt ábra a legnagyobb jóindulattal sem lépi túl az alaprajzi vázlat minőségét. így rajta semmilyen jelölés nem utal sem az építési fázisokra, sem pedig arra pontosan milyen részeit érintették a feltárások. így arra sem kapunk választ, vajon a szaggatott vonalak kiegészítésre, vagy esetleg a 190 Bóna 1998, 105, ill. 195, 95. ábra. 191 Baracki 1977. Újraközli: Bóna 1998,105, ill. 195, 95. ábra, jobb alsó. 192 Jankovic - Radicevic 2005, 275-285; Radicevic 2012, 85-87. 193 http://www.arheologija.narod.ru/ a4istrazivanja/lvesti/2003-02-01-vrsac.html (a megtekintés időpontja 2013.02.04.) 194 http://www.youtube.com/watch?v=HhN7NxQSxpw (a megtekintés időpontja 2013.02.04.) 195 Jankovic 2007,150, 166. ábra 5. Keltezés: 11. sz.
