Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... Ill cruce. О träsäturä comunä a resturilor de bisericä ce vor fi prezentate mai jos, care cu mai putinä sau mai multä sigurantä pot fi considerate ca avänd plan in cruce, este faptul cä fundatiile lor au apärut recent cu ocazia unor cercetäri arheologice. Iar о altä träsäturä comunä: din päcate despre aceste säpäturi au apärut prea putine date concrete. Astfel la aceste resturi de bisericä pot fi analizate cel mult träsäturile fundamentale de plan, nu si formele de detaliu. ín hotarul satului Vácszentlászló, pe situl Ligetpuszta s-а reusit in 1978 scoaterea la luminä a fundatiilor unei biserici, in cadrul proiectului Topográfia Arheologicä a Ungariei.189 (PI. 6/3) Pe sit s-au deschis in total 18 sec|iuni si casete, prin care s-а reusit scoaterea aproximativ unui sfert din ziduri. Desi majoritatea colturilor zidului au cäzut in sectiuni, totusi ar fi utilä о säpäturä de revizie pentru cercetarea intregului traseu al fundafiilor. Deoarece planul in cruce latinä, conform nivelului actual de cercetare e doar о reconstituire teoreticä, cu diferite completäri, astfei de ex. pe planul actual mare parte a traseului bratului de cruce nordic e proiectia bratului sudic. Ar fi apoi foarte utilä prelucrarea temeinicä a vestigiilor din morminte, ceea ce ar putea contribui si la stabilirea cronologiei constructiei. Conform planului actual, bazat pe traseele de zid observate si reconstituite, bisericä din Vácszentlászló- Ligetpuszta a fost о clädire cu plan in cruce latinä, cu lungimea de 22 m si lätimea de 17 m, complet simetricä, cu douä mid anexe cu plan pätrat, aflate la íntalnirea bratului de cruce superior, adicä de est, respectiv la íntalnirea bratelor de cruce de nord si de sud. Deoarece de bisericä dezvelitä nu se poate lega nici un izvor scris, trebuie sä fim foarte prudenti la formularea interpretärilor istorice, altfel acestea pot aluneca foarte usor spre idei speculative. Se poate consemna insä ca fapt sigur cä rolul special al bisericii reiese nu numai din plánul sáu particular, chiar dacä doar partial reconstituit, ci si din dimensiunile sale mai mari decát media bisericilor sátesti. Singurele repere de datare le oferä arheologia. ín baza mormintelor dezvelite ín vecinätatea fundatiilor arheologii au propus ca perioadá de construire a acestei biserici cu planimetrie aparte secolele XII-XIII. Despre cealaltä fundatie de bisericä scoasä recent la ivealä se pot aduna si mai putine date. Numele fortifica(iei de pämänt monumentale aflate längä Duplái (Dupláj, Dupljaja-Grad, Serbia), ín Bánátul de Sud, apare de obicei ín literatura referitoare la epoca bronzului. ín 189 MRT, 11,515. templommaradványoknak nemcsak az a közös jellemzője, hogy alapfalaik a közelmúltban egy-egy régészeti ásatáson kerültek elő, hanem sajnos az is, hogy e feltárásokról még igen kevés konkrét adat jelent meg. így e templommaradványoknál jobb esetben is csak az alapvető alaprajzi jellegzetességek elemezhetők, a részletformák nem. Vácszentlászló határában, a Ligetpuszta nevű lelőhelyen, 1978-ban egy templom alapfalait sikerült feltárni a Magyarország Régészeti Topográfiája című projektum keretei között.189 (6. t. 3.) A lelőhelyen összesen 18 rövid kutatóárkot illetve szelvényt nyitottak, amelyekkel az alapfalaknak nagyjából egy negyedét sikerült kibontani. Bár a falsarkok többsége e kutatóárkokba, illetve szelvényekbe esett, mégis hasznos lenne egy revíziós feltárással az alapfalak összes szakaszát megkutatni. A latinkereszt alaprajz ugyanis a feltártság jelen állapota szerint csak egy rekonstrukció, különböző szintű kiegészítésekkel, így pl. a jelenlegi alaprajzon az északi keresztszár falvonulatainak a nagyobbik része a déli keresztszár átvetítése. Igencsak hasznos lenne továbbá a sírok leletanyagát is alaposan feldolgozni, mert ez talán az építkezés kronológiájához is adalékokat nyújthat. A jelenleg rendelkezésre álló, megfigyelt és rekonstruált falvonulatokon alapuló, alaprajz szerint a Vácszentlászló-ligetpusztai templom egy latinkereszt alaprajzú, 22 m hosszúságú és 17 m szélességű teljesen szimmetrikus épület volt, két kis, négyszögletes alaprajzú kiszögeléssel a felső, azaz keleti, illetve északi és déli keresztszár találkozásánál. Mivel a feltárt templomalaphoz semmilyen írott forrás nem kapcsolható, így nagyon óvatosan kell bánni a történeti értelmezések megfogalmazásával, mert ezek igen könnyen átcsúszhatnak a spekulatív elgondolások tartományába. Az viszont így is tényként rögzítendő, hogy e templom kitüntetett szerepére nemcsak sajátos, bár részben rekonstruált alaprajza, hanem a falusi templomok átlagánál nagyobb méretei is utalnak. A keltezéshez is csak a régészeti feltárás során gyűjtött adatok nyújthatnak támpontokat. Az alapfalak környezetében feltárt sírok leletei alapján az ásatók a 12-13. századra tették e sajátos alaprajzú templom építését. A közelmúltban feltárt másik templomalapról még kevesebb adat gyűjthető. A dél-bánáti Dupláj határában álló monumentális földvár (Dupljaja-Grad, Szer.) neve a bronzkort tárgyaló szakirodalomban szokott felbukkanni. Az Árpád-kor vonatkozásában elsőként Felix Milleker 189 MRT, 11,515.
