Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 101 ritä ín 1996-1997 längä Osnabrück, pe värful muntelui Wallenhorst-Wittekindsberg. Lucrarea lui Untermann se caracterizeazä printr-o dualitate particularä.142 Pe cánd ín interpretarea istoricä a bisericutei de pe Wittenkindsberg respectiv in identificarea celor inmormántati acolo a putut inainta foarte putin - din lipsä de surse scrise - in cercetarea tipului de bisericä cu plan in cruce din epoca carolingianä si ottonianä a reusit sä facä observatii fundamentale. Din pacate, in baza cercetärilor arheologice pur si simplu nu se poate determina dacä clädirea de dimensiuni mici, cu plan in cruce greacä se poate lega de un centru de putere, de о mänästire cu о viatä foarte scurtä din secolul al IX-lea, őri eventual e un monument al vremurilor de dupä mutarea mänästirii. Iar fará deciderea acestei probleme nici mormintele scoase la ivealá ín spatiul inchis de fundatiile descoperite nu se pót interpreta. Adevärata valoare a lucrärii lui Matthias Untermann nu provine din problemele de mai sus, nerezolvate, ci din modul cum a reusit sä priveascä problematica bisericilor cu plan cruciform din Evul Mediu timpuriu in perspectivä vest- si est-europeanä. Matthias Untermann deosebeste trei categorii in sfera clädirilor sacrale cu plan in cruce, din evul mediu timpuriu din Europa de Vest si Centralä. Acestea sunt: 1. bisericile de cetäti, 2. clädiri ce completeazä complexui arhitectural al unor institutii ecleziastice mai mari, 3. capele ale cäror sistem planimetric e consecinta hramului lor, Sf. Cruce.143 Dintre exemplele lui Untermann abia douä clädiri cu plan in cruce, una din Cracovia,144 (Pl. 5/4) si alta din Praga145 (Pl. 5/6) se pot interpreta cu mare grad de posibilitate ca bisericä de cetate. Din ambele nu s-au pästrat din päcate decät fundatiile, ceea ce limiteazä posibilitätile analizei structurii lor spatiale. Autorul oferä un singur exemplu sigur si pentru hramul Sf. Cruce, Heiligkreuzkapelle141' din Trier (Pl. 5/2) (in cazul fundatiei de la Wittekindsberg о asemenea interpretare nu e decät о ipotezä). Capela din Trier pare clädirea poate cel mai bine pästratä dintre cele pomenite in lucrare, insä din päcate doar la prima privire. Clädirea a fost temeinic transformatä deja in secolul al ХП-lea, iar din cauza distrugerilor din 1944-1945 trebuia reconstruitä aproape complet. Astfel in legäturä cu edificarea ei in secolul al Xl-lea este cert doar cä in contrar planului säu de azi, in cruce latinä, avea plan 142 Untermann 1999, 56-64 §i in mod special 56, 60. 143 Untermann 1999, 60. 144 Untermann 1999, fig. 15. 145 Untermann 1999, fig. 16. 146 Untermann 1999, fig. 1. kettősség jellemzi.142 Miközben a wittenkindsbergi kis templom történeti értelmezésében, illetve az ott eltemetettek kilétének a kiderítésében - írott források hiányában - csak nagyon kis mértékben tudott előrelépni, alapvető megfigyeléseket tudott tenni a kereszt alaprajzú templomtípus Karoling- és Ottó-kori elterjedésének a vizsgálatában. Sajnos ugyanis a régészeti feltárások alapján egészen egyszerűen nem lehet eldönteni azt, vajon a kisméretű, görögkereszt alaprajzú épület egy 9. századi uralmi központhoz, egy 9. századi, igen rövid életű kolostorhoz köthető-e, vagy esetleg a kolostor áthelyezése utáni idők emléke-e. Pedig e kérdés eldöntése nélkül a feltárt alapfalak által körbe zárt térben kibontott sírok sem értelmezhetők. Matthias Untermann dolgozatának valódi értékét nem a fentebb utalt, megoldatlan kérdések adják, hanem azon mód, ahogyan a koraközépkori, kereszt alaprajzú templomok problematikáját nyugat- és közép-európai távlatok között tudta szemlélni. Matthias Untermann három kategóriát különböztetett meg a nyugat- és közép-európai, koraközépkori, kereszt alaprajzú szakrális épületek körében. Ezek: 1. vártemplomok, 2. nagyobb egyházi intézmények épületkomplexumának kiegészítő épületei, 3. olyan kápolnák, amelyek alaprajzi rendszerüket Szt. Kereszt-patrocíniumuknak köszönhetik.143 Az Untermann által felvonultatott példák közül alig két kereszt alaprajzú épület: egy-egy krakkói,144 (5. t. 4.) illetve prágai145 (5. t. 6.) kápolna értelmezhető nagy valószínűséggel vártemplomként. Mindkettőből sajnos csak az alapfalak maradtak meg, ami térszerkezetük elemzésének szűk határokat szab. A Szt. Kereszt-patrocíniumra is csak egy biztos példát tud a hivatkozott dolgozat szerzője: a trieri Heiligkreuzkapellét146 (5. t. 2.) (a wittekindsbergi épületalap esetében egy ilyen értelmezés nem több egy feltételezésnél). A trieri kápolna a dolgozat talán legépebben megmaradt épületének tűnhet, sajnos csak első ránézésre. Ezt az épületet már a 12. században alaposan átépítették, az 1944-1945-ben elszenvedett sérülések miatt pedig szinte újjá kellett építeni. így 11. századi épültéről csak annyi biztos, hogy az, mai latinkeresztet formázó alaprajzával ellentétben, görögkereszt alakú volt. Az Untermann által tárgyalt kereszt alaprajzú templomok többsége a 2. kategóriába tartozik, és egyházi központok kápolnájaként 142 Untermann 1999, 56-64. és különösen 56, 60. 143 Untermann 1999, 60. 144 Untermann 1999, 15. ábra. 145 Untermann 1999, 16. ábra 146 Untermann 1999, 1. ábra.
