Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 23-24. (1994)
IV. Note – patrimoniu
EVOLUflA POPULATE! DE PE VALEA NIRAJULUI DIN SECOLUL AL XVIII - LEA PÁNÁÍN A DOUA JUMÄTATE A SECOLULUI AL XIX - LEA VIOREL GRAMA Literatura de specialitate din istoriografia romänä si maghiarä referitoare la descrierea $i statistica populatiei localitäfilor de pe Valea Nirajului au Tnregistrat numeroase lucräri, dintre care reddm mai jos cäteva titluri semnificative.x Latnceputul secolului al XVIII-lea statisticile publicate oferä date destul de generate si incomplete care redau о imagine aproximativ fideld a compozitiei nationale si confesionale a populajiei de pe Valea Nirajului. Am luat Tn studiu un esantion de 65 localitäti unele din ele nefiind mentionate ca fäcänd parte din Valea Nirajului1 . Aceste localitäti le redäm Tn continuare Tn ordine alfabeticä: Acätari (Ákosfalva); Adrianul Mare (Nagy Adorján); Adrianul Mic (Kis Adorján); Bedeni (Bede); Bereni(Bere); Beu (Böö), Bära (Bere Keresztur); Bolintineni (Bálintfalva; Nyárád - Bálintfalva); Cinta (Fintaháza); Ciba (Csiba); Cándu (Kendő); Comesti (Somosd); Cräciunesti (Karácsonfalva); Dämieni (Deményháza); Drojdii (Seprőd); Dumitresti (Demeterfalva); Dumitresti Surda (Süketfalva); azi unificate; Eremieni (Szent Imre); Eremitu (Köszvényes Remete; Nyárád Remete); Fői (Fojfalva), Gäläteni (Szent Gericze);Gheorghe Doja (Lukafalva); Gráusor (Buzaháza); llieni (llenczfalva); Maia (Mája), Mägherani (Nyáradmagyaros), Miercurea Nirajului (Nyárád Szereda); Märculeni (Márkod); Mätrici (Nyárádköszvényes); Mitresti (Nyárádszentmárton); Mosuni (Moson); Murgesti (Nyárád Szent Benedek); Nicolesti (Káposztás- Szent Miklós); x G. Popa Lisseanu, Originea secuilor $i secuizarea romänilor, Editura societötii „TRANSILVANIA", Bucuresti, 1935; Orbán Balázs. Székely föld leírása negyedik kötet, (Descrierea pámántului secuiesc. vol.IV). Pest. , 1870; §ematismul veneratului elér Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice románé de Alba-lulia ?l Fogúrap, Btaj. 1900:Magyar Statistikai Közlemények, XII, kötet, Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio Korában (Comunicári statistice ungare, Poputatia Ungariei ín epoca sanctiunii pragmatice), Budapest, 1896; N. lorga, Histoire des roumains de Transilvanie de Hongrie. vol. Hl, Bukarest, 1942; Virgil Ciobanu, Statistica romänilor ardeleni din anii 1760-1762, Tn AHN, vol. Ili, 1924-1926, Cluj, 1926; Balog Pál, A népfalok Magyarországon (Rasele Tn üngaria), Budapest, 1902; l.l. Russu, Cuvinte$i nume románéin la populdtia maghiarö (lucrare ín manuseris). 1 Balog Pál, A népfajok Magyarországon (Rasele m Ungaria), Budapesta, 1902, p. 665-666.
