Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 13-14. (1984)
II. Istorie
INSTITUTIA DE NOTAR SÄTESC DIN TRANSILVANIA1 SZABÓ NICOLAE Notarul satului (notarius pagi, falujegyző, Dorfnotär) era unul dintre conducätorii ob$tei sáte^ti din Perioada de desträmare a feudalismukri transilvänean2. In rezolvarea treburilor scriptice ale satului ?i membnlor obstei säte?ti, el apare oa un urma§ al „diacului (äränesc“ din evul mediu dezvoltat, §1 va deveni — aläturi de preo(i $i dascäli — unul dintre elementele componente ale intelectualitätii säte?ti in seeolele XVIII-XIX. Pnimele ?tiri, de care dispunem, despre notarul sätesc transilvänean provin din secolul al XVI-lea; in unele sate de pe Pämintului Cräiesc in acea vreme existind invä^ätori rurali oare de(ineau $i func(ia de notar säDacä eomunicarea ^tiin^ificä Notarul satului transilvänean in perioada de descompunere a feudalismului (in Lucräri Stüntifice, vol. II., Tirgu Mures. 1970, p. 231-236) se baza pe unele rercetäri partiale, studiul de fatä valorificä rezultatele unor cercetäri mai aprofundate §i largi, clarificind noi aspecte ale istoriei institutiei de notar sätesc §i ale istoriei intelectualului laic rural — notarul sätesc. 2. Dintre lucrärile care fac referiri §i la notarul sätesc transilvänean meritä a* tentie: Jlarta László, A községjegyzői intézmény története Magyarországon tekintettel hazánk helyhatóságainak szervezetére (Istoria institutului de notar comunal din Ungaria in contextui organizärii administrate! locale din patria noasträ) Lili, Budapest, 1882; Alsó László, A községjegyző jogállása (A függőlékben nemes Bihar vármegye nótáriusainak számára készült instructio 1815-ből és egyéb idevágó történeti emlékek) / SVatutul juridic al notarului comunal (In anexä instructiunile fácute pentru notarii nobilului comitat Bihor din 1815 §1 alte documente istorice) /, Budapest, 1925; Idem, A nemesi község hatósága és szervezete (Atributiile $i organizarca comunei nobiliare), Budapest, 1928; Kring Miklós, A községi közigazgatás történetéhez (Cu privire la istoria administrate! comunale), in Emlékkönyv Szentpctery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére (Volum omagial la a $aizecea aniversare de la na?terea lui Szentpétery Imre), Budapest, 1938, p. 23 >-250; Berlász Jenő, A községi levéltárak állapotáról (Despre starea arhivelor comunale), in Levéltári Közlemények (Analele Arhivistice), XVIII-XIX (1941-1942) p. 526; Camil Mure$an, Stefan Imreh, Probleme de istorie socialä fi agrarä in protocoalele satului Romos 1805-1847, in Studia Universitatis Babe$-Bolyeit Series Historia, 1970, nr. 2, p. 21-30; Stefan Imreh, Camil Mure?an, Un пои izvor pentru cunoasterea vietii satului din Transilvania la sfirfitul secolului al XVIll-lea (Bugetele sätefti din comitatui Alba de Jos), in ActaMN, V, 1968, p. 215-237;; Imreh István. A rendtartn székely falu (Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából) (Organiza(ia satului secuiesc), Bukarest, 1973, p. 75-86; Idem, A törvényhozó székely falu (Statutele comunale). Bukarest, 1983, p. 61-6G.
