Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 13-14. (1983-1984)
II. Istorie
INSTITUJIA DE NOTAR SÄTESC DIN TRANSILVANIA1 * SZABÓ NICOLAE Notarul satului (notarius pagi, falujegyző, Dorfnotär) era unul dintre conducátorii ob$tei säte.?ti din Perioada de desträmare a feudalismului transilvänean2. In rezolvarea treburilor serdptice ale satului ?i membrilor ob?tei sätesti, el apare oa un urma$ al „diacului far an esc“ din evul mediu dezvoltat, si va deveni — aläturi de preo(i $i dascäli — unul dintre elementele componente ale inteleetu alicarii sätesti in secolele XVIII-XIX. Prtknele §tiri, de care dispunem, despre notarul sätesc transilvänean provin din secolul al XVI-lea; in unele sate de pe pämintului Cräiesc in acea vreme existind invätätori rurali care defineau $i func(ia de notar sä__________ Dacä comunicarea §tiinpficä Notarul satului transilvänean in perioada de descompunere a feudalismului (Sn Lucräri Stiintifice, vol. II., Tirgu Mures. 1970, p. 231-236) se baza pe unele oerretäri partiale, studiul de fatä valorificä rezultatele unor cercetäri mai aprofundate si largi, clarificind noi aspecte ale istoriei instituíiei de notar sätesc §i ale istoriei intelectualului laic rural — notarul sätesc. 2. Dintre lucrärile care fac referiri si la notarul sätesc transilvänean meritä atenfie: Barta László, A községjegyzői intézmény története Magyarországon tekintettel hazánk helyhatóságainak szervezetére (Istoria institutului de notar comunal din Ungaria in contextui organizärii administrafiei locale din patria noasträ) I-III, Budapest, 1882; Alsó László, A községjegyzö jogállása (A függőlékben nemes Bihar vármegye nótáriusainak számára készült instructio 1815.bői és egyéb idevágó történeti emlékek) / Síatutul juridic al notarului comunal (In anexä instructiunile fácute pentru notarii nobilului comitat Bihor din 1815 sí alte documente istorice) /, Budapest, 1925; Idem, A nemesi község hatósága és szervezete (Atribupile §i organizarea comunei nobiliare), Budapest, 1928; Kring Miklós, A községi közigazgatás történetéhez (Cu privire la istoria administratiei comunale), ín Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére (Volum omagial la a saizecea ani versare de la nasterea lui Szentpétery Imre), Budapest, 1938. p. 23 >-250; Berlász Jenő, A községi levéltárak állapotáról (Despre starea arhivelor comunale), Sn Levéltári Közlemények (Analele Arhivistice), XVIII-XIX (1941-1942) p. 526; Camil Muresan, $ te fan Imreh, Probleme de istorie socialá ?i agrará in protocoalele satului Romos 1805-1847, in Studia Universitatis Babe$-Bolyeit Series Historia, 1970, nr. 2, p. 21-30; Stefan Imreh, Camil Muresan, Un пои izvor pentru cunoa?terea vie(ii satului din Transilvania la s]ir$itul secolului al XVlII-lea (Bugetele sätefti din comitatui Alba de Jos), in AclaMN, V, 1968, p. 215-237;; Imreh István. A rendtartó székely falu (Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából) (Orga* nizatia satului secuiesc), Bukarest, 1973, p. 75-86; Idem, A törvényhozó székely falu (Statutele comunale). Bukarest, 1983, p. 61-66.
