Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 10. (1980)
II. Istorie
180 SZABÓ NICOLAE 2 influenza exercitata de aceastä revolute asupra burgheziei ?i, in genere, asupra maselor orä?ene?ti din aceastä provincie, urmind sä fie elucidatä in viitor ?i problema mi?cärii iacobine transilvänene, mai ales cä existä unele tendinee de a aprecia drept iacobine ?i acele actuni pornite in scopul mentinerii unor privilegii ale patriciamlui ?i ale nobilimii2. Lucrarea de fa$ä i?i propune sä aducä о contribule modestä la solutonarea acestor probleme. * Burghezia transilväneanä träia, aläturi de alte päturi sociale, in ora?e, ca: Bra?ov care, dupä recensämintul din anul 1786, avea 17.792 locuitori, Sibiu 14.066, Cluj 13.928, Oradea cca 10.000, Timisoara 9.479, Arad cca 8.500, Satu-Mare 8.378, Carei 8.039, Turda 6.374, Tirgu Mure? 5.934, Sighi?oara 5.517, Zlatna 4.950, Alba-Iulia 4.917, Abrud 4.699, Bistri^a 4.637, Media? 4.586, Gherla 4.399, Aiud 4.078 de locuitori etc.3. Aceastä burghezie era preindustrialä. Marea ei majoritate, organizatä in bresle, era legatä de vechile rinduieli ?i stäruia sä obtnä diplome de innobilare ?i о pozi;ie social-politicä cít mai bunä ín cadrul regimului existent. Ea nu participa insä la via^a politicä a lärii dupä ponderea ei numericä ?i economicä, chiar daeä avea un numär de deputat in dietä (ín diéta din 1790/1791 avea 38 de deputat)4, deoarece nefiind de originä nobilä, nu avea acces la dregätoriile administrative, judiciare, militare ?i politice. Burghezia modernä, legatä de producta capitalistä, era abia in curs de formare. О parte din aceastä burghezie delinea un numar de manufacturi — 33, din cele 144 existente la sfír?itul secolului al XVIII-lea —, о altä parte avea ín míinile sale companiile comerciale din Bra?ov, Sibiu, Cluj, Sighi?oara, Tírgu Műre?, Zlatna, Gherla etc., iar о alta parte era actonarä la socie-socialá fi napionalá a románilor transilváneni la sfirfitul secolului al XVIII-lea, ín Studii, 24, 1971, 6, p. 1159—1186; Ana Ciurdariu $i Teodor Pavel, Cronica revolupiei franceze intr-un ziar contemporari din Transilvania (1789—1794), ín Studii, 23, 1970, 1, p. 91 —102; C. Göllner, E. Turczynski, Revolutionäre jakobinische Schriften in Siebenbürgen und im Banat (Scrieri revolutionäre iacobine din Transilvania ?i din Banat), in Forschungen zur Volks- und Landeskunde, vol. 14, 1971, 2, p. 51—59; Borbáth Károly, A jakobinus káté kolozsvári másolójáról (Despre traducätorul clujean al catechismului iacobin), in Korunk, XXII, 1963, 2, p. 259—261; Trócsányi Zsolt, Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez (Contribupi la problema iacobinismului transilvánean), ín Történelmi Szemle, 1965, 1, p. 1—13; Szabó Miklós, Köztársasági jellegű szervezkedési kísérlet Erdélyben (Incercári de organizare cu caracter republican din Transilvania), ín Korunk, XXXI, 1972, 12, p. 1179—-1183. 2 Asemenea tendinee pot fi íntílnite in: Jancsó Elemér, op. cit.; C. Göllner, E. Turczynski, op. cit. 3 Danyi Dezső és Dávid Zoltán (sub redacpa lui), Az első magyarországi népszámlálás adatai (1784—1787) (Datele primului recensámínt din Ungarin (1784—1787), Budapest, 1960, p. 26—38, 88—91, 164—171, 194—197, 285—369; Victor Chereste$iu, Adunarea nafionalá de la Blaj. 3—3 (13—17) mai 1848, Bucure§ti, 1966, p. 38. 4 Az erdélyi három nemzetekből álló rendeknek 1790-ik esztendőben karácsony havának napjára szabad királyi városba Kolozsvárra hírdettetett és több következett napo'-kan tartatott közönséges gyűléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak jegyzőkönyve, (Proces-verbal asupra dezbaterilor fi deciziilor din $edirttele stárilor celor trei napuni transilvänene, convocate pentru ziua a 12-a a lunii de Cräciun din anul 1790 $i pnute in zilele urmätoare in ora?ul regese liber Cluj), Kolozsvárott, 1832 (=: Az erdélyi... 1790-dik..., p. 22—23.
