Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
50 III. RÉSZ. Az egyetemes református egyház gazdasági és adózási viszonyai. Beuezetés. A magyar református egyházak és ezek felsőbb fokú testületéi, nemkülönben ezek intézetei (elemi, nép-, közép- és felsőiskolai slb.) szükségleteiket részint magánvagyonuk jövedelméből, részint a hivek által fizetett egyházi adóiból, az általuk kezelt alapok és alapítványok évi jövedelmeiből, egyesek kegyesadományaiból és segélypénzekből fedezik. Mindegyik jövedelmi forrásaikból származó jövedelmük az egyházi év keretén belöl, egyegy meghatározott czélt volna hivatva szolgálni; ennek ellenőrzése a helyi számvizsgálók, illetve a felsőbb hatóságoknak a feladata. Hogy melyik jövedelem mi czélra fordítandó, illetve fordittatott azt az idevonatkozó rendelkezések betartása mellett a költségvetés és számadásból lehet megállapítani. Az egyházi igazgatásban is általános alapelvként kell végig húzódni azon tételnek, hogy a hivek minél kevésbé legyenek megadóztatva; ennek ideálizmusára törekszik az 1848. évi XX. törvényczikk is. I. Államsegély. vétetnek fel. — Ezidö szerint az 1911. évi állami költségvetési törvényjavaslat XXI. fejezet 47. és 48. czimeiben meghatározott czélokra szóló államsegélyben részesülnek az egyházak : Az egyházak háztartási életében fontos szerepet játszik az államsegély. E czimen már régebb idő óta élveznek az egyházak többkevesebb, különböző czélokra szolgáló segélyt, amelyek évente az állami költségvetésbe 1. Az elvont kamarai járandóságok czimén az erdélyi egyházkerület 2. A máramarosvármegyei református egyházaknál az Apafíy-féle alapitvány kárpótlásául................................................................................................... Ugyancsak e czimen a debreczeni református kollégiumnak1 3. Az 1869. április 21-én 3702. sz. a. kelt és Ő cs. és ap. kir. felsége 1869. évi február hó 7-iki legfelsőbb elhatározása alapján kiadott intézkedés szerint1 2 az öt egyházkerület........................................................................ Az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtásaként felvett 3,000.000 koronából eddig élvezett 2,096.400 koronában, az 1911. évi költségvetés szerint felvett 480.000 koronából egyházunkra eső 353.424 koronával együtt összesen 5. Az egyházi közalap javára czimen felvett 300.000 koronából 6. Az 1898. évi XIV. és 1909. évi XUI. t.-czikkek alapján a lelkészi jövedelmek kiegészítésére felvett 4,090.000 koronából a református lelkészeknek járó összeg ............................................................................................................ 7. A segédlelkészek fizetése kiegészítésére adott évi (1909. junius 24-én 63423. sz. rkonv. Olv. konventi jegyzőkönyv 1909. évi novemberi ülés 61 lapon.) 8. Mindezekhez hozzájárulnak még a jogakadémiák tanárai fizetésének kiegészítésére, a középiskolák segélyezésére, az elemi népiskolák segélyezésére és más tanügyi czélokra nyert segélyek, különösen az elemi iskolai tanítók illetményei kiegészítésére az 1907. évi XXVII, t.-cz. alapján szükséges költségekre, 28.000 — K. 10 000'- 8.000'K. K. 4. í-61.900'— K. 2,576.400'— K. 200.000— K. 1,001.344-88 K. 115.000'— K. továbbá ugyanezen, valamint az elemi iskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi XLVI. t.-cz. végrehajtási költségeire adott államsegélyek. Az 1848: XX. t.-cz. 3. §. értelmében az állam törvényhozása a vallásfelekezeteket évente bizonyos összeggel segélyezi, amelyek évről-1 Ez tulajdonképen nem államsegély s a törvény és javaslata hibásan nevezi segélynek, mivel ez a nevezett egyházak és intézet magánjogi követelése az államon. (Szerk.) 2 Forrás 132481|910. sz. vkmr. (Konvent 7911|910. ügysz.)
