Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
51 évre az állami költségvetésbe vétetnek fel. A két protestáns egyház (ág. ev. és református) részére egy összegben szokott államsegély felvétetni, amelyből azután az 1906. évi 48.848. sz. vkmr. értelmében a református 69 80, az ág. ev. 80'20% erejéig részesülnek segélyben. Ezen segély czélja, hogy a) az egyházi adózás rendeztessék, illetőleg a hívek fej és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltség megszüntettessék; bj az egyházi közigazgatás költségei ebből fedeztessenek. c) az orsz. lelkészi nyugdíjintézet segéíyeztessék. Az egyetemes egyház feladata azután az, hogy az évente nyerendő segélyt ezen három czél között milyen arányban osztja fel, illetve kötelessége az arányt megállapítani, amely azután állandó jellegű, változás alá nem eshetik. (1907. május 22-én kelt 22398. sz. vkmr.) A nyert államsegélyről az egyetemes konvent tartozik számadást adni a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek. Egyetemes konventiink e tekintetben akként határozott, hogy az aj pont alatti czélra a segély 70%, a bj pont alatti czélra a segély 10'91%, a c) pont alatti czélra a segély 19.09% fordittassék.1 Kimondta azt is, (1907. évi októberi 19. sz. határozatával) hogy az egyházi közigazgatás költségei fedezésére jutó összegből az egyes egyházkerületek a következő arányban részesednek és pedig: 1. A dunamelléki. . . . 22»/o ban 2. A dunántúli.... 15% , 3. A tiszáninneni ..... 15% „ 4. A tiszántúli . ..... 26% , 5. Az erdélyi . .. . . 22% „ összesen 100 °/0, az ezen %-okszerint nekik járó összeg részükre mindig kiadatik. Ezek szerint a dunántúli és tiszáninneni egyházkerületek 27000—27000 korona, a dunamelléki és érdélyi egyházkerületek 39000—39000 korona és a tiszántúli egyházkerület 46800 korona átalánysegélyt kap, az államsegélynek a közigazgatási alapra jutó részéből. Kimondotta, hogy a közigazgatás czéljaira az egyházkerületeknek adott összegből azonban a zsinat és egyetemes konvent kiadásain felül csakis a püspökök, esperesek, jegyzők, pénztárosok szóval az alkalmazottak tiszteletdija, az egyházi és iskolai látogatások, az egyházkerületi és egyházmegyei gyűlések tartásának költségei fedezhetők és kizárólag e czélra fordítandók. Az 1910. évre kiutalt 2,096.400 korona államsegélyből jutott aj Az egyetemes adóalapnak 1,467.480 K. b) A közigazgatási alapnak 228.920 „ ej Az orsz. lelkészi nyugdíjintézetnek .................... 400.000 „ Összesen 2,096.400 K. Ezen államsegély felemelése iránt egyházunk a kellő lépéseket megtette és már az 1911. évi állami költségvetésbe e czimen 480.000 koronával nagyobb összeg állíttatott be a két protestáns egyház javára. II. R zsinat. A zsinat gazdasága. A zsinat mint ilyen külön háztartással nem bir. Költségeit az egyes egyházkerületek abban az arányban viselik, a mely arányban képviselőiket választják. E czélra a zsinat megalakulása után a zsinatáltal meghatározandó bizonyos előleg-összeget küldenek be a zsinat elnökségéhez. (Eh. I.t-cz. 103. §.) Ezenfelül az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtása, illetve e törvény 3. §-a értelmében az államtól nyerendő évi segélyből az egyetemes konvent 1907. évi októberi 19. sz. határozatban megjelölt arány szerint jutó rész szintén a zsinat költségei fedezésére fordittatik és ezek mint „zsinati alap“ a Magyar Földhitelintézettel kötött szerződés értelmében kezeltetnek, illetve a konvent 505. ex 1908. sz. határozatban kijelölt forrásból nyernek a zsinat költségei kiegészítést. A zsinat tagjainak napidijairól és útiköltségeiről az illető egyházkerületek gondosgodnak. (I. t.-cz. 102. §.) A zsinat gazdasági ügyeit a zsinati gazda intézi, a ki a bevételek és kiadásokról számadást készít, előzetesen pedig költségvetést terjeszt a zsinat elé. (I. t.-cz. 101. §.) A zsinati költségek aránykulcsa. A legutóbbi zsinat költségeit az egyetemes konvent 1906. évi áprilisi ülés 49. sz. alatt hozott határozata értelmében az egyházkerületek következő arányban viselték: k f 1. A dunamelléki 2. A dunántúli 3. A tiszáninneni 4. A tiszántúli 5. Az erdélyi . . 17- 24% = 4514 23 15'52% = 4063 86 15"52 % = 4063 88 32-76% = 8378 08 18- 96 % 4964 60 Összesen 100.— % — 26184 63 Zsinati alap. (Egy. konv. 1907. évi okt. 19. sz. hat. és 1908. évi decz. 505. sz. hat.) Ezen alapra a közigazgatási alapból évente 3000 korona adatik, mely összeg készpénzként kezeltetik és az egyetemes konvent elnökségének rendelkezése alatt áll. Feladata az egyházkerületek zsinati kiadásainak apasztása, illetve a zsinat dologi költségeinek fedezése. 1 Olv. konvent 11 ex 1910. sz h. A) mellékletét. 7*
