Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
104 — a társadalmi bajok felderítése, megelőzése és orvoslása végett egyesíteni. Továbbá czélja: ezen hiveket társadalmi munkákra — az evangélium s Kálvin szellemében a szeretet, a puritán egyszerűség s a helyes jog- és kötelességérzet segítségével — előkészíteni, kiképezni, nevelni és rábírni. A szövetség czéljainak megvalósítására szolgálnak : a) A szocziális kérdések, az egyház és társadalom közti érintkezés tudományos és gyakorlati megvilágítása hírlapokban, evangyéliumi szellemű folyóiratokban s mindenütt, ahol erre szóval vagy tollal alkalom nyílik. b) Szövetségi lap vagy folyóirat létesítése s a már meglévő ev. szellemű és irányú folyóiratok támogatása és terjesztése. c) Felolvasások, vándorgyűlések és vallásos összejövetelek tartása, szocziális tanfolyamok rendezése és ilyeneknek kezdeményezése. d) Szövetségi évkönyv s szocziális kérdésekről szóló és vallásos szellemű müvek kiadása, ilyen müvek kiadásának elősegítése s az idevágó irodalom fejlesztése, támogatása. e) Az egyes református egyházközségek s az egész ref. egyházban mutatkozó vallásos, lársadalmi és gazdasági bajok felderítése, azok orvoslása és megelőzése czéljából ifjúsági és más alkalmas vallásos irányú és szórakozlató körök és egyletek, továbbá mesterinasok, segédek, munkások, cselédek részére otthonok, szállók, foglalkoztató műhelyek, ezenkívül árvaházak, diakonissa-otthonok, az elhagyott gyermekek és elbukott leányok részére, úgyszintén a bünbeesett és büntetésüket kiállott hitsorsosok részére is menedékhelyek, foglalkozást közvetítő intézetek és egyéb a 3. §-ban kitűzött czélt előmozdító egyletek, intézetek és körök, gazdasági és hitelszövetkezetek' stb. létesítése, előmozdítása vagy ilyeneknek kezdeményezése. Hasonló irányú egyletekkel való összmüködés s azok támogatása. f) A munkások bajainak tanulmányozása s a ref. vallásu munkásság vallásos és hazafias irányban való felvilágosítása czéljából ezeknek szervezése, vezetése és támogatása. g) A kivándorló hitsorsosok védelme, útbaigazítása és támogatása. hj A községi és kerületi szövetségek szervezése. A midőn á szövetség czélul tűzte ki a legégetőbb társadalmi bajok, mint az alkoholizmus, az egyke, a ledér szórakozások és beszédek, a divat, fényűzés, a mértékletlenség, a vadházasságok, a játékszenvedély stb, elleni küzdelmet és a józan, puritán, mértékletes, egyszerű, takarékos kálvinista szellemet óhajtja bevezetni az egyéni, családi és társadalmi életbe: a fősulyt helyezi arra, hogy intézményeket kezdeményezzen, létesítsen, alakítson s a meglévőket erősítse, a mely intézmények védik, óvják s megerősítik a gyermeket, az ifjút, a családot, az egyedülálló nőket, a munkást, a cselédet, a beteget, a szégényt, az árvát, a kivándorolni akarót s mindazokat, akik védelemre szorultak, hogy oltárok épüljenek a szeretetnek s érezze az egyháznak minden tagja, miszerint az egyház keretében létesült ez intézmények által az egyház védőleg és pártfogólag tud belenyúlni a hívek életébe. A vasárnap megszentelhetése a kiindulási pont s ezért egyrészt a vasárnapi iskolák (gyermekistentiszteletek) kifejlesztése, másrészt a korcsmák ünnepnapi bezárása, a ledérmulatóhelyek kiküszöbölése, a színházi és egyéb előadások tekintetében csak az erkölcsnemesitők engedélyezése s a teljes vasárnapi munlcaszünet irányában nagy társadalmi akcziót óhajt előkészíteni. A munkás- cselédnevelö- tanoncz- és diákotthon kérdéseit, úgyszintén a diakonissa-ügyet tűzte ki a szövetség mindjárt megalakulása után napirendre s külön előadások keretében ismertette ez intézmények czélját, fontosságát és szükségességét. Ennek következtében s kedvezményezésére alakított a budapesti ref. egyház (Vili.. Rákóczi-ut 9. sz. alatt) „Református Tanoncz-otthon“-t, amely 50 ifjúra van berendezve. 1909. deczemberében, az u. n. misszióhéten a Református egyház nagysággá“-ról a külföldi erőteljesebb ref. egyházakkal való összeköttetés és állandó érintkezés szükségességét szemléltetve, Szabó Aladár dr. tartott előadást. Ez emlékbe hívta az 1909. julius 2-től 11. napjain Kálvin négyszázados születése emlékére Genfben rendezett ünnepségeket, a melyre a magyarok nagyszámban való zarándoklásat a szövetség készítette elő, szervezte és vezette. A genfi ünnepek alkalmából Kálvintemplomában magyar istentiszteletet rendezett, a melyen Antal Gábor dr. dunamelléki ref. püspök tartott egyházi beszédet. Ezenkívül franczia nyelvű magyar-estélyt, rendezett, a melyen Pruzsinszky Pál dr. a ,, Gályarabokról1', Kováts J. István dr. „A magyar ref. egyház múltjáról és jelenéről“ tartottak franczia nyelvű előadásokat, aminek következtében az egész világról összesereglő reformátusok lelkében keltettek érdeklődést s szeretetet a magyar reformátusok és a magyarság iránt. Ennek hatása lett az, hogy Genfben 3 ifjú részére létesült alapítvány, ennek következménye volt Doumergue Emii montaubani egyetemi tanár magyarországi látogatása 1909-ben s a montaubani egyetemen magyar ifjú részére létesült alapítvány; ennek következménye volt FuUiquet György genfi egyetemi dékán 1910. évi látogatása s Claparéde Sándor legújabban megjelent müve a magyar református egyház ismertetéséről. Különösen ki kell emelni épen Claparéde Sándor genfi jóakarónkat, akinek felesége magyar asszony s aki feleségével együtt igyekezett megnyerni már előre czikkeivel és ismertetéseivel a magyarok iránti rokonszenvet a svájcziak és külföldiek előtt.
