Hegedűs János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára az 1911. évre (Budapest, 1911)
105 A genfi jubileum hatása alatt a szövetség a kálvinizmus hatásairól elöadás-cziklust vett tervbe, amelynek kiindulási pontja Bokor József dr. ..Kódcinizmus erőssége“ czimü előadása volt 1910. februárban, majd Réz Mihály eperjesi jogtanár ...1 protestantizmus és korszellem“ és Sebestyén Jenő ..A l'álvinizmus gazda,sági hatásai" ezimü előadásai követték 1910. év őszén. Ezt a cziklust az egyéni, a társadalmi, a családi, az állami élet szempontjából folytatni fogja a szövetség. A szövetség egyéb felolvasó-ülésein és közgyűléséin Bemeit- István dr. a „Keresztyén lélek“ és „Jobb jövő felé“ czimü előadásai az egyházi szocziális irodalmat, J[adag Gyula „Pacsirtaszó“. Miklós Elemér dr. „Á szenvedésről“, Lampérth Géza „Genf templomában“ és „Magyarok köszöntője“ czimü költeményei pedig a kálvinista egyházi költészetet gazdagították. A genfi ünnepségekről a szövetség ..A genfi jubileumi emlékkönyv“-ve 1 számolt be, amely maradandó emléket szerzett a magyarok genfi útjáról és szerepléséről. Pálóczi Horváth Zoltán dr. „Hogyan fogjon a lelkész és tanító az egyháztársadalmi munkához“, valamint a „Városi misszió és munkásotthonok“ és a „Városi munkás lelki szükségei“ czimü müvei, úgyszintén Bokor József dr. „A kálvinizmus erőssége“ czimü előadása a szövetség kiadványai között megjelent, ezenkivül két ..Népkönytári fiizoj" -et is adott ki a szövetség, amely vallásos, egyháztörténeti és szocziális jelentőségű közleményeket foglal magában. Ezenkivül pálóczi Horváth Zoltán dr. titkár egy ..Tanácsadó“ tervezetét is kidolgozta, amely Tanácsadó a gyakorló lelkészeknek szolgálna kézikönyvül arra, hogy az élet legkülönfélébb körülményei között híveiknek útmutatást adhassanak. A szövetség az ország különféle helyeire is kiterjesztette működését, igy Miskolczon, Mezőtúron, Nagykörösön, Maros- Vásárhelyen, lylón, Korompáu, Hód-Mezö-Vásárhelyen tartott előadásokat, amelyeken főleg a szövetség czéljait igyekezett ismertetni. Ennek következménye lett, hogy az erdélyi ref. egyházkerületi leUcészi értekezlet 1909. november Í3-án Kálvinszövetséggé alakult s az erdélyi egyházmegyei egyházi értekezletek is sorba alakultak át az 1910. év. folyamán, amelyekkel most már a szövetség tekintélyes megerősödést nyert. Ezenkivül fiókszövetségek alakultak Balatonendréden, Nagykőrösön, Felsőmérán, Ózdon és Ujcsanáloson, úgyszintén Budapesten és Zuglóban. A presbyteri alapon álló egyházak világszövetsége az 1911. év őszén Magyarországon kívánván tartani keleti osztályának gyűléseit, a ref. egyetemes konvént elnöksége a Kálvinszövetséget bizta meg e gyűlések előkészítésével, szervezésével és az eljövendő külföldiek illő fogadtatásával. "A Kálvin-szövetség ezt a nagyjelentőségű és fontos munkát magára vállalva, remélvén, hogy az idesereglő külföldiek újabb kedvező benyomásokat vihetnek a magyarországi ref. egyházról hazájukba s hogy ezen gyűlés által újabb összeköttetések létesülnek egyházunk és a külföldi presbyterianus egyházak között. Az előkészítő-bizottság élén Antal Gábor dr. dunántúli ref. püspök áll. A szövetség nagy súlyt helyez a közgazdasági feladatokra, inert, „ha azt akarjuk, hogy az egyén számára megteremtsük a nyugodt, boldog és keresztyén szempontból kifogástalan élet lehetőségét, akkor nem szabad mellőznünk azokat a szocziális kötelességeket, amelyek ezrei kényszerítenek bennünket arra, hogy foglalkozzunk az egész társadalomnak közgazdasági állapotával is, mint amelyen á további fejlődés nyugszik. Ha igyekezünk elapasztani és kiszorítani azokat a forrásokat, amelyekből a bűn, a tudatlanság és botlások fakadnak, úgy kezünkbe kell ragadni az irányítást gazdasági és szocziális téren is“. (Bernát István dr.) A népet gazdaságilag erősíteni lényeges czélja a szövetségnek, mert a szegény, nyomorban sínylődő nép önként lesz vallástalanná és hazafiatlanná. Ennek ellensúlyozására gazdakörök s a szövetkezetek legkülönfélébb nemei szolgálnak, amelyeket ajánlani és ismertetni, esetleg kezdeményezni és létesiter. i a szövetség felad atának tekinti. Városokban a marosvásárhelyi és kolozsvári ..Közhaszna takarékpénztárak“ mintájára óhajt intézeteket létesíteni, amelyek az 5% maximális osztalék megosztása mellett évenként ezreket áldoznak közhasznú, hazafias alapon álló, kulturális és egyházi intézményekre. De irányitólag és kezdeményezőleg óhajt fellépni a keresetképesség emelésére a gyümölcsfaültetés, selyemtenyésztés, kosár-, gyékény-, anyag-, szövő-, csipkeverési- és játékszer-ipar bevezetése által, mint a hogy az már több helyen buzgó és lelkes lelkészek kedvezményezésére létesült is. A Kálvin-szövetség tisztikara a következő: Elnökök: Kenessey Béla dr. erdélyi püspök és Kovácsy Sándor dr., a budapesti ref. egyház főgondnoka. Alelnökök : Petri Elek budapesti 1., Révész Kálmán abauji esp., Gonda Béla min. tanácsos cs Bernát István dr., a Gazdaszövetség igazgatója, mint ügyvezetők. Titkárok: Hamar István theol. tanár, Ligárt János ny. honvéd szászados, Vass Tamás gymn. tanár, Sörös Béla losonczi 1, Kovács J. István dr. szatmári 1., pálóczi Horváth Zoltán dr. mint ügyvezető, aki egyúttal a szövetség ügyésze. Pénztárnok: Héder Sándor, a budapesti ref. egyház gazdasági igazgatója. Jegyzők: Székely József dr. szentmártonkátai 1. és Csohány Sándor dr. ügyvéd. Választmányi tagok : Andrássy Kálmán 1., Baksay Sándor dr. püspök, Barabás Samu, Benkö István lelkészek, Bernáth Zoltán földbirtokos, Biberauer Richárd 1., Czell Vilmos földbirtokos, Gzinke István 1., Csűrös István főgymn. tanár, Darányi Ignácz v. b. t. t., Dániel Gáborné, Dókus Gyula alispán, Fleischer 14
