Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)
473 A 60-as években kezdődött a Szlavón missioügy iránti érdekeltség is felkeltetni. A belső-somogyi egyházmegyében 1859. évben alakult „pairi höru 1860. évben az akkori istvándi s.-lelkészt Kovács Józsefet „elbocsátotta, megvizsgálandó, ha van-é ott uj földje az ev. prot. hit isteni igéjének magvának és mennyiben lehetne mívelhető?“ Kovács József nem sok eredménynyel járt ugyan, de annyival több siker koszorúzta az 1861—62. és 63. évben ott járt Veress Benő, Bara- Iconyi Kristóf, Barla Szabó József dunántúli lelkészek működését. Verőczén 1862. évben, Daruváron 1863. évben egyházközségek szervezhettek és a homlódi belsősomogyi egyházmegyében létező anyaegykázhoz csatlakoztak. 1868. év körül pedig megalakul a brekinszkai missioi telep. Ugyancsak a 60-as években Tiszántúl a békésbánáti egyházmegyében a missio ügy felkarolására sokat tett az egyházi téren oly sok érdemeket szerzett néh. boldog emlékű Hajnal Abel esperes és békési lelkész; a bánátban szétszórtan élő híveink összegyűjtésére, azokban az egyháziasság élénk érzetének felköltésére, kormányzói bölcsességével és eszélyes, tapintatos eljárásával közreműködött. Végre a moldva-oláhországi missió-iigy iránt oly szép, és állandóan fenmaradandó áldozatot hozott Pálóczi Horváth Mária emlékezetét is hálásan tartozunk megőrizni, kinek 1865. évben Pinkóczon kelt végrendelete egy nagyszerű emlékoszlop arra nézve, hogy világi nagyjaink és a földiekkel megáldott nemeskeblü egyháztagok miként teljesíthetik az övéik és rokonaik, de egyszersmind az egyház és nemzetök iránti kötelességeiket is. A boldogult ugyanis végrendeletében többek közt az isvánházabeli jószág egész jövedelmét a s.-pataki iskolának hagyományozta, azon kötelezettséggel, hogy a moldvaoláhországi missió javára évenként 700 frt fizettessék, nem különben a simái puszta jövedelmének Vxo része szintén ezen czélra használtassák fel. Ezen kegyadomány képezi mind e mai napig a moldva-oláhországi missió pénztárának egyik legfőbb forrását. II. AZ ORSZÁGOS ZSINAT IDEJÉTŐL A MAI NAPIG. Az 1881. évi debreczeni zsinat kimondotta, hogy az országos egyházi közalapnak egyik feladatát képezi: a Magyarország határain belül és a társországokban vagy ezeken túl fekvő keleti s déli államokban elszórva élő hitfelek lelki gondozása s e czélból missiók, utazó lelkipásztorok intézményének yyámolítása, fentartása s szervezése, hogy igy az idegenek közt könnyen elenyészhető ezerek az egész nemzettest tagjaiul megtartassanak; továbbá a missió ügyek vezetése és intézése a konventre bizatik; ezen zsinati határozatoknak lett a következménye, hogy az 1883-ik évi januári konvent már missióügyi bizottságot szervez, egyszersmind felhívta az egyházkerületeket, hogy a már létező s jövőben szervezendő missiókról, melyek kerületükhöz tartoznak, a konventhez részletes és kimerítő adatokat küldjenek be, ismertessék meg a konveutet a helyzettel, mutassák ki a missio évi szükségletét; hogy mivel járulnak a szükséglet fedezéséhez a hivek; mivel járulnak az egyházkerületek, mivel indokolható a missio fentartása illetőleg azoknak szervezése ? Az egyházi közalapról alkotott zsinati törvény életbeléptetésére vonatkozó szabályok közt a 15. §. d) jtontja szintén határozott intézkedést foglal magában a missio ügy tovább fejlesztésére nézve. Ugyanezen konvent értesülvén azon zavarokról, melyek a moldva-oláhországi missio egyik egyházában G-alaczon előállottak : felirattal kereste meg a m. kir. miniszterelnököt és egyenlősége esetében az elnök szava dönt. c) A választmány: részt vesz az egyházkerület segélyegyleti ügyeket tárgyaló gyűlésében, d) A jövő évi költségvetés tervét megállapítja és a hozzá esperességi utón beküldött segélyért emelt kérvényeket az egyházkerületi közgyűléseken felmutatja. Felmutatandó és ajánlásra méltó kérvényekül csak azok tekintendők, melyekben a kérvényező egyház állapota, lélekszáma, anyagi ereje, más felekezetek közti viszonya, tagjainak egyházi adófizetése kitüntetve, a szerelvények esperesileg igazolva s a segélykérés czélja kimutatva van, az 1869. aug. egyh. kér. gyűlés 211. számú határozatának tartalma szerint, é) .Mindazokról, melyeket a segély-egylet körében tapasztalt, jelentését az egyházkerületi közgyűlésnek évenként benyújtja, f] Minden évben legalább két gyiiléét, szükség esetében még többet is tart, egyik gyűlés mindig a kerület közgyűlését közvetlenül megelőző időre tartozván esni. g) Az egylet ügyeinek mibenlétéről, a pénztár állapotáról, a kirendelt segélyek kiszolgáltatásáról, tudomást szerez és azokat évi jelentéseibe befoglalja, li) Felügyel arra, hogy a befizetett alapítványok és tőkésíttetni rendelt összegek, a főiskolai s egyházkerületi közpénztáraknál érvényben álló szabályok szerint, jelzálogra biztosan helyeztessenek el. i) A be nem fizetett alapítványok biztosítását eszközli, k) A hátralékban levő kamatok és tagdíjak beszedése iránt intézkedik. I) Sürgős esetekben a pénztár állapotához képest, gyűléséből 200 irtot nem haladó segélyösszeget utalványozhat. 9. §. A választmányi elnök, a) A választmányi üléseket összeáltala a magyar államkormányt, hogy lépjen közhe, miszerint az erdélyi egyházkerületnek a moldva-oláhországi ref. missio körében illetékes intézkedései, kiküldött megbízottai s hivatalos közegei, — illetőleg a ref. missionarius — oly támogatásban részesíttessenek a csász. s kir. közös hadügyminisztérium romániai közegei részéről és különösen a romániai kir. hivatalokkal szemben, hogy az ottani ref. egyházi élet a fenálló törvények szerint legyeu vezethető s illetőleg a romániai ref. magyar egyházközségek kormányzata, az erdélyi ev. ref. egyházkerület által zavartalanul legyen végezhető. Az egyházkerületek pedig felhivattak, hogy a missionarius lelkész fizetéséhez 300 frttal járuljanak évenként, az ismeretes 25-ös arány szerint. Az ugyanezen év szeptember havában Kolozsvárott tartott konvent értesülvén a felől, hogy a moldva-oláhországi missiokörben felmerült zavarok tárgyában intézett feliratra még az illető helyről válasz nem érkezett: újból megkeresést intézett ezen ügyben. A moldva-oláhországi missio-számadások 1880—1882. évekről megvizsgáltattak és helybenhagyattak. A missioiigyi bizottság beterjesztette a már létező s jövőben szervezendő missio pontokról a maga jelentését, a mely igen érdekes képét nyújtja, egyházunk érdekében szükségesnek mutatkozó missiohálózatnak, kiterjesztetvén az a magyar korona kapcsában levő Slavonia egész területére, sőt még a Moldva-Oláhország területén élő hitsorsosainkra is; hogy legyenek azok kelet felé a magyar ev. ref egyház életképesséhívja és azokban elnököl, b) Ezen gyűléseken a hozzá időközben érkezett indítványokat és kérelmeket felmutatja, az egylet mibenlétéről szerzett tapasztalatait előadja, c) A pénztár állásáról havonként személyesen tudomást szerez, d) Az egyh. kér. gyűlésnek segély-egyletre vonatkozó és hozzá utasított határozatait és a választmányi gyűlés végzéseit végrehajtja, e) Elnök akadályoztatása esetében az elnöki tisztet korelnök teljesíti. 10. §. Az egyleti tagok, a) Résztvesznek saját egyházközségök segély-egyletre vonatkozó intézkedéseiben, b) Egyházközségök képviselője utján, az egyh. megyei gyűlések ilynemii tárgyalásaiban, a melyekben a képviselők döntő szavazattal bírnak, c) Az egész megyéjüket segély-egyleti ügyekben is képviselő egyh.megyei elnökök utján, — kik megyénként egy szavazattal bírnak — a segély-egylet, egyh. kerületi gyűlésen tárgyalt közügyeiben, d) Azon egyleti tagok, akik 1000 frt alapítványt tettek vagy tesznek, jövőre is személyes szavazati joggal bírnak és a segély-egylet ügyei tárgyalásakor az egyh. kerületi gyűlésekre mindenkor meghívandók. 11. §. Az egylet anyagi eszközei, a) Az alapítványok s tőkepénzül adott adományok évi 2/s kamatából, valamint az évenként tőkéhez csatolandó '/a kamat részletek után beveendő kamatjövedelméből, b) Az egyleti tagok által ajánlott évi járadékból s c) Az egy. kér. által nyitandó segélyforrásokból áll. 60
