Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)

474

geinek élő s ható tanúbizonyságai. A konvent ezen kimutatást és előterjesztést az országos közalap végrehajtó bizottságához tette át a jövőbeli segélykiosztás tanulmányi anyagaképen.

Az 1884. év márczius havában tartott konvent értesülést nyert a vallás és közokt. minisztérium utján a moldva-oláhországi zavaroknak lecsendesítéséről; a galaczi Consulatus és a bukaresti követség jelentvén, hogy a galaczi ref. egyházban a békezavaró Molnár Zsigmond üzelmei immár megakadályoztattak, és a jövőre teljesen ártalmatlanná tétettek, de a nevezett egyházban időnkint felmerülő zavarok főokául az anyagi erő azon elégtelenségét is jelentik, melynél fogva nem képes az erdélyi e.-kerület a galaczi egyházat missionarius lelkésze által folytonos gondozás alatt tartani.

Ezen értesülés alapján a konvent felhívta az erdélyi egyházkerületet, hogy akár küldöttség utján, akár más megbízható módon, gyűjtsön teljesen hiteles adatokat arra nézve, váljon mennyi a lélekszám a román területen levő missioegyházakban; minő anyagi erővel képesek és készek az egyháztagok hozzájárulni egyházi s iskolai életük fentartásához és fejlesztéséhez ? minő erők s mennyi anyagi segély igényeltetnék azok megszilárdításához? hogy ezen adatok ismerete után a szükséges intézkedések megtétethessenek.

Fitesten az utczák rendezése czéljából a ref. templom telkéből egy rész kisajátíttatni, a templom épületéből pedig 4 méter levágatni czéloztatván: a kouventi elnökség bízatott meg — ha az erdélyi állandó igazgatótanács által már tett felterjesztésnek ez ügyben nem lenne sikere — oly kártérítési öszszeg adásának kieszközlésével, a melylyel úgy az átengedendő templomi tér ára, mint a templom Jielyreállítása és kerítéssel ellátása teljesen fedezhető legyen.

A moldva-oláhországi missionarius lelkésznek fizetéséhez ezen évben is járuljanak hozzá az egyházkerületek, miként a mult évben megajánlották volt. Ezen 300 frt évi segély 1885. évtől kezdve az egyházi közalap pénztárából tétetett már folyóvá.

Az 1884. évi novemberi konventen újabb haladást jelezhetünk a missioiigy fejlődésében.

A dunántúli egyházkerületnek úgy északi mint déli részeibe egy-egy alkalmas egyénnek kiküldetése elhatároztatott; a kik ezen vidékek viszonyait tanulmányozva, összeköttetéseket keresve, ügybuzgó hívek utján adatokat gyűjtve, a híveket hely és név szerint írják össze, azoknak a létesítendő missiói központ felállítása s fentartásához vagy utazó lelkész alkalmazásához véleményöket, díjazásához való járatások mértékét nyomozzák ki, s minderről kimerítő, a helyzetet tisztán feltüntető s a teendőkre nézve tájékoztató jelentést terjeszszenek előbb a dunántúli egyházkerületre, a kerület pedig azok alapján adjon majd véleményes javaslatot az ügy kordereje szempontjából a konventnek, hogy igy a konvent tiszta áttekintést nyerve a helyzetről, a végleges teendőkre nézve biztosan határozhasson. E czélra az illetőknek 300 frt utazási költség ki is utalványozhatott a közalap pénztárából.

Ugyanezen konvent a belmissio ügyében azt is határozta, hogy az egyházkerületek, területeiken az alkalmas missiói pontokat és köröket lehetően térképileg is jelöljék meg; a hitsorsosok lélekszámát úgy a központban, mint annak kerületében helyenként Írják össze; a hitsorsosok által lakott községeknek úgy a központhoz, mint egymáshozi távolságát, útjaik és közlekedési eszközeik minőségét, a hívek vagyoni állapotát általánosságban; továbbá tüntessék fel, hogy a missionak külön missioi lelkész által, vagy valamely közeli egyház lelkésze, avagy mellé alkalmazandó segédlelkész, vándor lelkészség utján kezelésére a hívek mily összeggel járulhatnak, és e költségek más egyéb forrásból nem lennének-e fedezhetők? Végre a közalapból mily összeget igényelnének? És mindezekre nézve oly kellő időben intézkedjenek az egyházkerületek, hogy ezen egyetemes egyházi ügy a közalapi végrehajtó bizottság által már az 1885-ik évi közalapi osztalék elszámolásakor, a tanulmányozás stádiumából az effectualás stádiumába helyeztethessék által.

Ezen konventen történvén az országos közalapból az első segélyosztás, az egyházak és lelkészek közt kiosztott 40,430 frt

összegben benfoglalva találjuk a m.-szigeti ambuláns lelkésznek s a dolhai tanítónak adott 500 frt; a bükéi, polgári, daruvári, brekinszkai wissfo-pontokra kiutalványozott 1000 frtot.

A moldva-oláhországi missioügyről az erdélyi egyházkerület állandó igazgató tanácsa jelentést tévén ugyanezen konventen, ez alkalommal előterjesztette, hogy a piteşti egyház templomügye az egyházközség érdekeinek megfelelően elintéztetett; a csángó-magyar-egylet által Láng Károly missionarius lelkész 300, a piteşti iskola 340, Dobay Gy. szépkuti tanító 100, Nagy S. galaczi tanító 100 frankkal segélyeztettek. Az igazgató tanács legszükségesebbnek és leghalaszthatatlanabbnak tartja a bukaresti hivek tanköteles gyermekeinek iskolai oktatásáról való gondoskodást; Ploesten népiskola berendezését és a piteşti s szászkuti iskolák segélyezését és csakugyan a piteşti egyház iskola fentartására 250 írttal segélyeztetett is a konvent által.

Az 1885. évi budapesti novemberi konvent tette le alapját missio-ügyünk biztos tovább fejlődésének és felvirágozhatásának, a midőn kimondotta: „hogy jövőre az országos közalap évi jövedelmének lli-része mindig a missio czélokra s netalán előforduló rectificatiora tartassák fen, 1 főrésze az e. törvény értelmében tőkésítésre, 2li-rész pedig a többi czélokra hagyatván fen.11 Ily értelemben eljárásra utasította az állandó végrehajtó bizottságot, midőn a segélyfelosztásra nézve úgy az egyházak, mint a lelkészek részére ajánlatba hozandó tervezetét megállapítja és a konvent elé terjeszti.

Az ezen konventen az egyházak és lelkészek részére kiosztatott az országos közalapból: 68,145 frt, a mely összegben benfoglaltatik a daruvári és brekinszkai missioegyházaknak adott 750 frt; külön ezen össegen kívül tisztán missio-czélokra adatott: a moldva-oláhországi missionarius lelkésznek fizetéspótlékra 300 frt; banovczei és dolhai missiónak 680 frt.

Az erdélyi egyházkerület állandó igazgató tanácsa vett megbízatása alapján, a román és bukovinai területen a missio állapotáról a kimutatásokat a konventhez felterjesztette, ezek szerint az egész romániai missio intézésére a lelkészi s tanítói hivatalok fentartására évi 4450 frt, az egyházi épületek javítására egyszermindenkorra 3000 frt együtt első évben 7450 frt kéretik; mely szükséglet fedezésére a romániai missiopénztár 1600 írttal rendelkezik és igy 5580 frt évi segélylyel lenne pótlandó a szükséglet.

Az 1886. évi Pápán tartott konvent eszközölte aztán a mult évi megállapodás szerint a missióügynek következő rendezését :

Az 5 egyházkerület missiói között az országos közalapból rendelkezésre álló 18,800 frt a következőkép osztatott szét:

I. A dunamellóki egyházkerületben.

1. A Szlavón - Szerénységben fekvő Banovcze missiója 1885. szeptember 1-től fogva rendeztetvén, a missionarius azóta áldásosán működik, [kinek számára 1886. deczember 31-kéig az egyházkerület 750 frtnyi összeget előlegezett, mihez képest ez összeg megtérítésére és az 1887-ik esztendőre az egyetemes konvent ugyanennyit megszavaz, s igy (750 frtot a múltra, 750 frtot állandóan) azaz összesen 1500 frt.

2. A péterváradi kerületben fekvő Beskai missiói terület szükségletére, nevezetesen a beskai missióuariusnak 300 frt utazási átalányra és a becsmeni s dobanovczei tanítóknak fejenként 150—150 frt, összesen állandóan 600 frt.

2. A csajkáskerületi missió területének szükségletére, a missiói gondozás megkezdésére és további folytatására állandóan 500 frt.

4. A verőczemegyei Nasicz majoratusi uradalom területén alapult Szelistye község 250 ev. ref. és 222 ág. ev. hitii lakosai, a Pejacsevics-uradalomtól 2 holdnyi, templom és iskola épület számára alkalmas területet s azt az Ígéretet nyervén, hogy építkezés esetén az építkezés anyagait az uradalom szolgáltatja ki, ez építkezésre, a költségvetés és terv utólagos bemutatásának és a nyert segélyről való elszámolásnak kötelezettsége mellett, a dunamelléki püspök egyházkerülete nevében