Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)

472 A szent ügynek mintegy mozgató szellemeivé lettek igen sokan a hazában, néh. Révész Imre, Ballagi Mór az ügy élére állottak és csakhamar megindultak az adakozások, hogy minden áron egy missionárius lelkész küldessék ki a dunai fejedelem­ségekben élő magyar reformátusok egybegyűjtésére, közöttük az evangyéliomi hit- és egyházi öntudat ébrentartására. Koos Ferencz bukaresti lelkész Révész I. által gyűjtött segélylyel meglátogatta a dunai fejedelemségekben 17 köz­ségben élő hitrokonainkat; ezeknek számáról, egyházi, csa­ládi és nemzetiségi állapotaikról rövid ismertetést közölvén, mindinkább közóhajtás lett, hogy ezeknek megmentésére min­dent el kell követni. Az 1859. év végén indul ki teljes elszántsággal, egész lelkesedéssel az ifjú Czelder Márton losonczi hely. lelkész és tanár mint missionárius lelkész, miután előbb sorra járta az egyes egyházkerületeket és az intéző férfiak és körök párt­fogásukat készséggel felajánlották. Czelder M. működését, apostoli buzgóságteljes önfeláldo­zását szép siker és eredmény jutalmazta, kezdetben, egészen 1865 évig. Az 1865-ik évtől kezdve azonban a moldva oláh­­országi missió történetében erős félreértések, tulhajtások, emberi szenvedélyesség, nagyzás és visszavonás romboló mun­káival találkozunk, melyek miatt a missiói egyházakban a rend és béke megzavartatik; hiába való az erdélyi főtanács­nak és az egyházkerületeknek jóakarata s tapintatos eljárása, a legnemesebb törekvések meghiúsulnak. Úgy, hogy egészen találó az 1873. évi konventnek ezen állapotok felett kimon­dott amaz Ítélete: a moldva-oláhországi missió tárgyában a múltra nézve fátyol borittatik. Hagyjuk mi is az események ezen folyamatának tüzetes ismertetését és lépjünk az 1873. évi konvent idejéhez, mely a moldva-oláhországi missió tárgyában a jövőt illetőleg kimondotta, hogy a közvetlen igazgatás teendői az erdélyi egyházkerületet illetik; és azon moldva-oláhországi egyházak, melyek ezen hatósági viszonyt magukra nézve köte­lezőnek elfogadják, továbbra is úgy erkölcsi mint anyagi támogatásban részesülnek; a moldva oláhországi gyülekezetek együttesen egy egyházmegyét alkotva, az erdélyi egyházkerü­letnek egyik kiegészítő részét képezik; az erdélyi egyház­­kerület időnkint kimerítő jelentést adjon a konventnek a missió ügyről. Czelder M. volt missionárius számadásai szintén az erdélyi egyházkerülethez tétetnek. Az erdélyi egyházkerület vette tehát át a missió-ügynek közvetlen gondozását és intézését. Az 1879. évben Űebreczenben tartott konvent tudomásul vette, hogy az erdélyi egyházkerület a moldva-oláhországi egyházközségek vallásos életének közvetlen feltigyelése végett, a missiói alapból megállapított 600 frt évi fizetéssel egy közös lelkészi állomást rendszeresített; a lcrajovai és szászkuti egy­házközségekben pedig az énekvezér-tanitói állomást szintén a missió-alapból 150 frt díjazással rendezte be. Czelder Márton a számadás minden további kötelezettsége alul fölmentetik, elismertetvén, hogy ő fáradságos és önfeláldozó szolgálatot tett a múltban vallásügyünknek mint missionárius. Egy egyetemes *) A segély-egyletnek 1864. évben megalkodott alapszabályai 1879. évben újólag módosíttattak és a következő szövegezésben állanak fenn : 1. §. Az egylet hivatalos neve : „Magyar reformált egyházi segély­egylet.“ 2. §. Az egylet czélja: á) A tőlünk távolság által elszigetelt nyomor és nélkülözéssel küzdő, enyészettel fenyegetett vég egyházaink­nak, — ide értve Moldva- és Oláhországban letelepült testvéreinket is, — megmentése, b) A hozzánk közelebb fekvő, de magukat sem mint anyá­séin mint leányegyház feltartani nem bíró, vagy a fenforgó körülmények között nem leányosítható egyházainknak a felmerült szükséghez képesti segélyezése. E segélyezés azonban mindaddig, mig a többi egyházkerületek az egvlethez nem csatlakoznak, csak a tiszántúli ref. egyházkerületre, s moldva- és oláhországi egyházakra teijedhet ki. 3. §. E ezéha az egylet részint az által hat, hogy : a) a kitett minőségű egyházakat, templomaik és más egyházi, valamint iskolai épü­leteik építésében, vagy jó karba helyezésében, egyszer mindenkorra, vagy bizonyos számú évekig adandó pénzösszeggel segíti; részint pedig, hogy: b) bizonyos állandó évi segélypénz fizetése, vagy tőke adomá­nyozása által, azokat oly helyzetbe teszi, miszerint belhivatalnokaiknak illendő fizetést adni, s igy képzett egyéneket megnyerniük lehessen. 4. §. Az egylet tagjairól. Az egyletnek tagja lehet minden hitrokon, ki az egylet alapjához bármi adománynyal hozzájárul. missió-társulat alakításának eszméje elfogadtatik és annak kivitelére nézve tervezet-készitéssel egy bizottság neveztetett ki. Az 1881. évi budapesti márcziusi konvent annyiban foglalkozott a missió-ilgygyel, hogy a) kimondotta : a missió-tigyben társulat alakításra nincs szükség, mert a missiók szervezése nem hivatalos egyházi, hanem egyháztársadalmi feladat, a mennyiben pedig, miután nagy fontosságánál fogva a missió-ügy az egyház egyetemes gondoskodását méltán követelheti: az egyes egyházkerületek saját hatáskörükben sikeresebben intézhetik s fejleszthetik mintsem az központi intézkedésekkel elérhető volna ; különben az országos egyházi segélyalap szabályjavaslatában gondos­kodva van róla, hogy a külmissiói érdekek a hazai segélye­zendő egyházakéival egyenlő tekintetben részesüljenek; kimon­datván a 2. §-ban: czélja a segélyalapnak d), Magyarország határain belül, úgyszintén a végvidékeken, a társországokban, vagy ezekkel határos déli államokban elszórva élő hitfelek lelki gondozása; e czélból missiók, utazó lelkipásztorságok gyámolitása, szervezése; hogy igy az idegen elem között könnyen elenyészhető ezerek az egyház és nemzettest tagjaiul megtartassanak. A missiói pénztár állása 1879. év végén a konvent elé a következőkben terjesztetett elő: Bevétel 5079 frt, kiadás 3741 frt 62 kr., pénztári maradvány 1337 frt 47 kr. Az országos zsinat előtti időkből föl kell még említenem, hogy a tiszántúli egyházkerületben 1863. év áprilisi közgyű­lés akalmával Tisza Kálmán n.-szalontai segédgondnok terv­­javaslatot nyújtott be: egy magyarhoni protestáns segélyegylet felállítása iránt, mely javaslat elfogadtatván, 1864. évi tavaszi egyházkerületi gyűlés végleg megállapította az alapszabályokat: a 16. §-ban pedig kimondván, hogy alakultnak nyilvánítja magát az egylet és megkezdi működését, mihelyest évenkint ezer frtról rendelkezhetik, addig az aláírások és gyűjtések folytattatnak. A magyar ref. segély-egylet*) első gyűlését 1868. ápril ha­vában tartotta, és azon alkalommal 700 frtot osztott ki 13 egyházközség között; második gyűlése 1871. aug. 10-én 730 frtot osztatott ki; harmadik ülése 1877. ápril 19-én 2030 frt segély adatott 29 egyháznak. Azon idő óta minden évben tartaíik segélyegyleti közgyű­lés, és eddig elé 1886. évig bezárólag, az egylet 21,999 frt segélyt adott ki. Pénztárának vagyoni állása 1885. decz. 31-én következő volt: Kölcsöntőkék kötvényeken 46,150 frt— í kr Alapítványi tőkék ....3,530 — )i Készpénz................................439 n 627, 77 Pénzintézeti betét ....2,577 77 38 77 Hátralékok: Kamatokban ....438 7760 77 Tiz éves ajánlatok után 1,877n 95 n 55,013 frt 55 7s kr. 5. §. Az egylet kormányzata és ügyeinek vezetése. Az egylet: á) a felügyelő egyházkerületi közgyűlés, b) a segély­egyleti választmány, c) az elnökség által vezettetik. 6. §. A dolog természetéből foly, hogy a magyar ref. segély egy­let mindaddig, mig a testvér ref. egyházkerületek e czélra velünk nem egyesülnek, e tiszántúli egyházkerület felügyelete — s azon esetben, ha azok velünk egyesülnének, a csatlakozó egyházkerületek közös felügyelősége alatt áll. 7. §. Az egyházkerületi közgyűlés segélyegyleti teendője: a) a segélyegyleti választmány elnökének és tagjainak, továbbá a jegyző­nek 3 évre titkos szavazás utján megválasztása; b) évenként a szám­adást megvizsgáló küldöttség tagjainak megválasztása, és a számadás vizsgálásáról tett jelentés folytán szükségessé vált intézkedések megtétele; c) előleges költségvetés és segélyezési tervezet megállapítása. Segélyül a bejött kamatoknak 2/3-da kiosztandó, ‘/8-da folyvást tőkésíttetik; d) minden az egylet czéljainak teljesebb elérésére vezető intézkedések meg­tétele; e) az alapszabályok megváltoztatása és az egylet kitűzött czélján teendő módosítás. 8. §. A segélyegyleti választmány, a) Az egybázkerületi gyűlésen a fentebbi 7. §. a) pontja szerint megválasztott 9 intézkedő választ­mányi tagból s annak elnökéből és jegyzőből, tpvábbá az általok válasz­tott pénztárnokból áll; a két utóbbi azonban szavazati joggal nem bir; b) A választmány ülésein érvényes határozat hozatalra elnökön vagy helyettesén kivül 5 szavazattal biró tag jelenléte szükséges, szavazatok

Next

/
Thumbnails
Contents