Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)
463 veztetett a 8 osztályú gymnasium 12 rendes uj tanárral. 1861. évben ismét 6 osztályúvá lett a gymnasium, 1873. évben azonban visszaállíttatott a 8 osztály. A tanitólcépezdének alapjául az 1825-ben felállított neveléstani tanszéket tekinthetjük. Tulajdonképen azonban 1856-ik évben szerveztetett az 2 tanári székkel, későbben még 2 uj rendes tanszék szerveztetett. A főiskolát, annak minden részét együttvéve, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kormányozza részint közvetlenül közgyűlései, részint közvetve e czélra rendelt kormányzó szervei által. A közvetlen felügyeletet és ellenőrzést gyakorolják az egyházkerületi elnökség, a püspök és főgondnok és az egyházkerületi tanügyi bizottság; az anyagi ügyeket a gazdasági tanács intézi felelősség alatt. Az egyházkerületi tanügyi bizottság tagjait lásd elsorolva 215 lapon. Főiskolai gazdasági tanács: Elnök : Szűcs István a debreczeni egyház főgondnoka. Tagjai az egyházkerület részéről : Fráter Imre, Kovács Sándor (városi főügyész), Laky Lajos, Lengyel Imre ; a debreczeni egyház részéről: Kiss Albert, K. Tóth Kálmán lelkészek, Beke Mihály, Mészáros József; a főiskola részéről: az akadémiai, gymnasiumi és tanitóképezdei igazgató tanárok és a főiskolai levéltárnok. Jegyző: Tüdős János; ügyész: K. Tóth Antal; pénztárnok: Győri Elek; levéltárnok Búzás Pál; ellenőr: Veszprémy Károly ; számvevő : Tóth József, háznagy Rósa Sándor. Gondnokok: Vállyi János a tiszántúli egyházkerület főgondnoka, Szűcs István a debreczeni egyház főgondnoka, mint helyi gondnok ; a fegyelmi ügyekben az iskolai feltörvényszék elnöke. Igazgató tanárok: az akadémiában: Csiky Lajos, a gymnasiumban : Tüdős János, a tanitóképezdében: Joo István. Tanárok: A tkeologiai akadémiában : Menyhárt János, Thót Ferencz, Tóth Sámuel, Balogh Ferer.cz. Csiky Lajos, Bethlendy Endre, Kovács Sándor, Dr. Török József. A jogakadémiában : Dr. Török József, Búzás Pál Tóth Ferencz, Balogh Ferencz, Körösi Sándor, Liszka Nándor, Dr. Kovács Sándor, Dr. Karsa István, Dr. Baczoni Lajos rendes, Dr. Pápay Imre, Des Combes Henrik helyettes tanárok. Bölcsészeti tárgyakat előadnak: Thót Ferencz, Lengyel Zsigmond, Osterlamm Ernő, Géresi Kálmán, Joo István, Kovács Lajos, Somogyi Pál, Dr. Öreg János, Balogh Ferencz. Special collegiumokat: Beczner Frigyes, Sinka Sándor, Dr. Kardos Sámuel, Dicsőfi József segédlelkész. Gymnasiumban : Tüdős János, Elek Lajos, Géresi Kálmán, Karai Sándor, Kovács János, Lengyel Zsigmond, Márk Pál, Nagy Elek, Nagy Pál, Osterlamm Ernő, Dr. Öreg János, Sinka Sándor, Tóth József. Segédtanárok Ferenczy Gyula, Nagy József, Illyés Endre, Sas Béla. Tanitóképezdében : Joo István, Kovács Lajos, Somogyi Pál rendes; Dr. Török József akadémiai tanár mint óraadó, Krisztiani Alajos rejilkolai rajztanár mint óraadó ; Sz. Nagy Károly és örvényi Vilmos segédtanárok. A 4-ik rendes tanszék*) még az 1885/6 iskolai évben betöltve nem lévén, az ahoz kötött tantárgyak ideiglenes alkalmazottak által adattak elő. Beiratkozott tanulók száma az 1885/6 tanévben: az aka démiában: 84 theologus, 104 joghallgató, gymnasiumban: 7l5, tanitóképezdében: 110. Elemi osztályokban: Gyakorló iskolában: 65, a 6 osztályban: 519. A fó'iskola vagyoni állása: a főiskolai épületeken és 5 tanári lakon kivül az intézet vagyona, tőkében, értékpapírokban és ingatlanokban az egy millió értéket haladja." Évi szükséglet 110—120 ezer forint körül van. Tanárok fizetése : akadémiai tanároké 1400 frt, 300 frt lakbér, vagy természetben lakás, 34 köbméter tűzifa és 63 frt bórdeputatum. Gymnasiumi s tanitóképezdei rendes tanároké : 1150 frt és 300 frt lakbér, 19 köbméter fa. Helyettes tanároké : 550 frt és 800 frt. Segédtanároké : 500 frt Melléktanároké 400 frt és 630 frt. Könyvtár állása 1886. junius 20-án 27,439 sz. a. 58,005 drb. évenkint 900 frt fordittatik könyvvételre. Tápintézeti ellátásban 50 akadémiai tanuló részesült, még pedig 34 pótdijas és 16 ingyenes, gymnasiumban kenyeret és ebédet kapott ingyen 57 ; 4 frt 60 kr. havi pótdijért 15, 36 frt évi díjért 34; 60 frt évi dijért 38. Tanitóképezdében : tápintézeti jótéteményt élveztek : 22 növendék minden díjfizetés nélkül, 17 növendék havi 4 frt pótdijjért, csupán kenyeret kaptak 1 frt 50 kr. pótdij fizetésért, 20-an Ösztöndíj, jutalom, pályadij és segélyezési alapok tőkéje, a debreczeni főiskolában tanuló ifjak részére a főiskolánál, a debreczeni egyháznál és egyes egyházaknál — haladja a 400,000 frtot; évenkint mintegy 12 ezer frt osztatik ki ily czimek alatt. Tanári nyug- és gyámintézet. Czélja ezen nyug- és gyámintézetnek a debreczeni főiskolában hivataloskodó rendes tanárokat nyugdíjjal, azok özvegyeit és árváit gyámdijjal illetőleg nevelési pótlékkal és járulékkal ellátni s ekép azok jövőjét lehetőleg biztosítani. Kik több évi másutt tartózkodás után választatnak meg a debreczeni főiskolához tanárokul, másutt rendes tanári szolgálatban töltött éveiknek fele számittatik be, a felezésnél a félév mindig egésznek vétetvén, úgy azonban, hogy a beszámítható évek száma ötnél többre nem terjedhet. A nyug- és gyámintézet jótékonyságában egyformán részesül a debreczeni főiskolában hivataloskodó minden rendes tanár, ha elnyomorodás, testi vagy szellemi elerőtlenedés következtében, vagy más elhárithatlan kényszerűség miatt—melyet az egyházkerületi közgyűlés is ilyennek elismer, — nem folytathatja hivatalát. Ha valamelyik tanárnak nyug- és gyámintézeti jogosultsága 30 évre terjed, joga van nyugdíjaztatását a legnagyobb fokozat szerint kérni, ezt tőle magtagadni, vagy további szolgálatra akarata ellenére kötelezni nem leket. A tanári nyugdíj mennyisége következő fokozat szerint állapittatik meg : ^ 1. A belépéstől fogva 10 szolgálati év betöltéséig évi 400 frt. .„„|2. Tiz éven felül évről-évre 30 írttal szaporittatik 30 szolgálati év betöltéséig, a mikor a nyugdíj legnagyobb őszszege tesz 1000 frtot. 3. A megkezdett tanév, az önkéntes nyugdíjba lépés esetét kivéve, egész szolgálati évnek tekintetik. Ha nyugdíjazott tanár 1000 frtot meghaladó évi fizetéssel ellátott hivatalt vagy hivatalokat vállalna, a nyugdíj élvezése rá nézve ugyan megszűnik, de a nyugdíj élvezés e szünetelése csak addig tart, míg azon hivatalt vagy hivatalokat viseli, abból vagy azokból való kiléptével azonban, mind magának, mind halála esetére özvegyének és gyermekeinek a nyugdíjhoz, gyámdijhoz, illetőleg nevelési pótlékhoz és járulékhoz vaió joga érvénybe lép. Ha valamely tanár 10 évi szolgálat előtt mozdittatnék el hivatalából, sem a nyugdíjra, sem az általa befizetett járulék visszaadására igényt nem tarthat, hanem a nyug- és gyámintézetbe belépésekor befizetett tőkének, kamat nélküli visszakövételéséhez joga van. — Ha pedig az elmozdítás több mint 10 évi szolgálat után történik, ez esetben mind az elmozdított tanárnak, mind özvegyének és árváinak a hivatali évek után őket illető nyug- és gyámdijnak csak kétharmadához van igénye. A tanár özvegye csak úgy tarthat a gyámdijazásra igényt, ha férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra, továbbá, ha férjével ennek haláláig együtt él. Azonban a gyámdijt igénylő özvegy az esetben is részesittetik az őt megillető gyámdijban, habár férjével, annak *) 4-ik tanszékre, az 1886. májusi egyli. kerületi gyűlés által, Orosz István in.-túri gymn. tanár választatott meg, ki is tanszékét az 1886/7. tanévvel foglalta el.
