Tóth Sámuel (szerk.): A Magyarországi Ev. Ref. Egyház egyetemes névtára az 1886. évre (Budapest, 1887)

haláláig együtt nem élt, de a különélésnek nem ő volt okozója s gyámdijától csak akkor fosztható meg, ha az özvegy ellen bebizonyittatik, hogy a különélésre a nő szolgáltatott okot. Törvényesen elválasztott nő özvegyi gyámdijra igényt nem tarthat.

Ha a tanár 55-ik életéve betöltése után nősült meg, özvegye a rendes gyámdijra csak akkor tarthat igényt, ha férje a házasság megkötése után legalább 10 évig szolgált, vagy, ha a házasságból gyermek származik; ellenkező esetben az özvegyi gyámdijnak csak legalsóbb fokozatára számíthat, arra is csak azon esetben, ha a házasság legalább egy évig tartott.

A rendes tanár özvegyének gyámdija a 10-ik szolgálati év betöltéséig évi 300 frt, ezen felül minden évben 15 írttal neveltetik a betöltött 30 szolgálati évig, a mikor a gyámdij eléri maximumát, s tesz 600 frtot.

Az első tanári szolgálati év, annak bevégzése nélkül is, jogot ad az első fokú gyámdijra. a megkezdett tanév pedig egész szolgálati évnek tekintetik.

A tanár özvegye, gyámdijából férjének mind tőle, mind annak netalán korábbi házasságából származott gyermekeit eltartani köteles.

Nevelési pótlékot kap az özvegy, tanár férjétől származott mostoha és édes gyermekei után, fejenként évi 30 frtot mindaddig, míg a gyermekek az alább megjelölt életkort el nem érik.

Nevelési járulékot kapnak a teljes árvák, ha anyjuk,

— illetőleg mostoha anyjuk, — atyjuk után rendes gyámdijra igényt tarthatott volna, vagy ha özvegyen maradt anyjuk,

— elhalálozás, vagy ismét férjhez menetel következtében, — az őt illető gyámdijat élvezni megszűnt; és pedig, ha csak egy árva van, ez kap évenként 250 frtot, ha többen vannak, mindenik kíilön-külön 150 frtot kap. — A teljes árvák nevelési járuléka azonban, bárháuyan vannak, a 600 frtot meg nem haladhatja, s ha a járulékra jogosult árvák száma háromra, vagy kettőre szállana le, mindegyik csak 150 frtot, ha pedig egyre szállana le, ez 250 frtot kap nevelési járulékul.

A nevelési pótlékkal és járulékkal nem a gyermek, hanem az anya, esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik.

A tanár árvái közül a fiuk, ha tanulók, betöltött 20, — ha más pályán vannak 18, — a leányok 24 éves korukig részesülnek a nevelési pótlékban vagy járulékban; de a leányokra nézve 24 éves koruk előtt férjhez menetelük által az intézet segélye megszűnik. — A fiuk azonban, ha tudományos vagy művészi pályán vannak és segélyre érdemesek, saját kérelmükre az egyházkerületi gyűlés által, — a tanárkar véleménye alapján, — 24 éves korukig is segélyben részesíthetők.

Az élelem keresésére tehetetlen és vagyontalan nyomorék árvák, valamint azon teljesen árva hajadon leányok, kik

vagyonukból vagy keresményükből magokat fentartaní nem képesek, 24 éves korukon felül holtig 120 frt évi segélyben részesülnek.

Mind a tanároknak, mindazok családjainak igénye a nyug- és gyámdijazásra azon naptól számittatik, melyben a rendes tanári fizetést élvezni megszűntek.

A nyug- és gyámintézet alapja és jövedelme.

A) Tőkében.

1. Azon főalaptőke, mely eddig régibb és újabb nyugdíjalap czimen kezeltetett és jelenleg 100,000 forintban megállapíttatik. Ezen összeg a 6-ik szám alatti tartaléktőkéből időnként felebh emelendő.

2. Péczely 5000 frtos alapítványa.

3. Sinay Károly 1000 frtos alapítványa.

4. Szabó Pál alapítványa — 4 darab debr. Istvángőzmalmi részvény.

5. Szegedi Sándor 1000 frtos alapítványa.

6. Az 1—5 számok alatt elsorolt tőkéken felül levő tartalék tőkék.

]>) Évi jövedele m.

1. A fent nevezett tőkék jövedelme.

2. Minden rendes tanár fizet évenként 32 frtot, mely összeg a tanárok fizetéséből évnegyedenként vonatik le.

3. Az egyházkerület az intézet alapjának gyarapítására az angol alapítványból évenként 500 frtot ad.

4. Minden tanulótól az általa fizetett tandíj után 20% fizettetik.

5. Az 1870-ik évben fölemelt bizonyítvány és tandíjnak 2000 forinton felüli része, mely a tanárok fizetésének javítására igénybe nem vétetett, szintén a tanári nyug- és gyámintézet javára lesz fordítandó, mihelyt az az építkezési költségek törlesztésére nem lesz többé szükséges.

G) Időre, vagy mennyiségre nézve biztosan meg nem határozható jövedelmek.

1. Minden újonnan választott rendes tanár fizetéséből, hivataloskodása két első éve alatt, a rendes évi járulékon kívül, a tőke növelésére levonatik, évnegyedes részletekben, összesen 200 frt, megjegyeztetvén, hogy ezen összeg, valamint az évnegyedenként befizetett 32 forint is rendszerint nem követelhető vissza. Ha valamely tanár a 200 frt teljes befizetése előtt halna el, a hátralék a jogutódait illető gyámdíjból vonatik le szintén évnegyedenként.

2. A rendes tanárral be nem töltött tanszékek után is fizettetik az évi 32 frt.

2. Máramaros-Szigeti jogakadémia.

Alapítási éve: 1837.

Kormányzó (igazgató) tanácsnak tagjai: a) főgondnok: Tisza Kálmán miniszter, b) Felügyelő gondnok: Várady Gábor, orsz. gyűlési képviselő, c) Helyettes gondnok: Szilágyi János kir. közjegyző, d) Tagok: a.) helybeliek: Balázs Zsigmond, Breznay Pál, Gál Sándor, Héder Lajos, Kardos Károly, Köröskényi Bertalan, Lator Bálint, Marikovszky Menyhért, Móricz Károly, Nánási Lajos, Szabó Bertalan, Szarka József, Szilágyi István lyceumi igazgató, Szőllősy Miklós, id. Timár Pál, Veréczy Lajos, ß) vidékiek : dr. Batizi Endre, Egry Károly, Horváth Menyhért, Rétyi László. Ezeken kívül a beregi, máramaros-ugocsai, n.-bányai és szatmári egyházmegyék koronkénti esperesei és gondnokai hivatalból.

Igazgató: Lator Bálint h. ügyvéd.

Tanárok: a) Rendes tanárok: Lator Bálint. Kapu József, Szőllősy Miklós, b) Rendkívüli nyilv. tanárok: Szabó Aurél, dr. Szilágyi István, c) Magántanárok: Darabanth Gusztáv. Melegh Gyula, Szőllősy Antal, d) Óraadó tanár: Szilágyi István.

Beiratkozott tanulók száma: 65.

Az intézet vagyoni állása: Bevétel: (egy évről) 400 frt. Kiadás : (egy évről) 4200 frt.

Fizetési illetmények összege : Rendes tanároké: 4000 frt. Rendkívülieké : 200 frt.

Könyvtár állapota: 15,220 drb. Ez mint főkönyvtár, külön akadémiai könyvtár nem áll fenn.

Ösztöndíjalap : lOoO frt. (Szőllősy László-alapítvány.)