Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-09-15 / 16-17. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. szeptember 15. 3 Taft szenátor utódjául a re-'' publikánus párt szenátorai W. Knowland kaliforniai szenátort választották. A hatalmi súly te­kintetében az elnökkel vetekedő pozícióba ezzel olyan személy került, akit nemcsak Moszkvá­ban vagy Pekingben nem fogad­nak kitörő örömmel, de még e­­gyes Amerika-barát államokban sem. Az új „vezér” — vagy ha úgy tetszik: miniszterelnök -­­ugyanis egyike Amerika ma élő lcgerélyesebb politikusainak, aki éppen olyan bátran vádolta meg Trumant a nemzeti Kina cser­­benhagyásával árulással, mint most Angliát a Vörös Kina gaz­dasági támogatásával. Pályafutá­sa szinte szédületesnek mondha­tó : 12 éves korában beszédet mondott a kis William Know­land az elnökké választott Har­ding érdekében. 25 éves korá­ban képviselővé. 27 éves korá­ban stateszenátorrá választották, s mindössze 32 éves volt, ami­kor elnöke lett a köztársasági párt végrehajtó bizottságának. A háborúban Európába került katonai közigazgatás kapcsán, majd 37 éves korában Kalifor pnia kormányzója őt küldte be az államtanácsba. A most 44 éves politikus nagy hirdetője Chiang Kai-Shek támogatásának. Élesen ellene van a kommunista Kina elismerésének és az angol-kinai jelenlegi hajóforgalomnak. A nemzeti Kínához való ragaszko­dása miatt „a formozai szená­tor” névvel ruházta fel a közvé­lemény, ami nem csoda, mert csupán 1951-ben nem kevesebb mint 103 beszédet mondott a nemzetiek támogatása érdeké­ben. Erélyesen követelte a kinai kikötők teljes katonai blokádját, valamint a Szovjet megbélyegzé­séi, mint a „koreai agresszor se­gítőtársa". Nyíltan ellenezte a koreai harcok területi korláto­zását. S ha még >ez sem elég: nagy tisztelője Syngman Rhee elnöknek és még nagyobb cso­­dálója Mac Arthur tábornoknak Taft ,,clszigetelődés”-ével szem­ben ő az u.n. internacionalista irány képviselője s bár főként Ázsia ügyeiben tekinthető szak­értőnek, hatalmas külpolitika! képzettsége még tqrábbi emel­kedésének veti előre fényét. Az általános gazdasági ne­hézségek és a Magyarok Ttja anyagi gondjai gyakran ne­héz problémák elé állítanak bennünket. Ismét két összevont lapot küldünk olvasóinknak, (az augusztusi második és a 'szeptemberi első számot1) két­szeres terjedelemben, hogy ne érje veszteség előfizetőinket, akiket ezúttal is kérünk az e- 1 (»fizetések rendezésére. Kiadóhivatal. Járay József, a kiváló teno­rista, aki európaszerte sorra aratta sikereit az utóbbi évek­ben, a Pastel Felice fedélzetén szeptember 15-én megérkezett Buenos Airesbe. Rómából, Párizsból, Pitts­­burgból, Klagenfurtból kap­tunk Szent István napjáról szóló ünnepi beszámolókat. A későn érkezett, helyszűke mi­att kimaradt beszámolókat e sorokkal nyugtázzuk. Koesárd Emánuelt, az is­mert üzletembert és építkezési A hamburgi Die Welt jelen­tése szerint a június 17-én kez­dődő berlini felkelésben 567 ember vesztette életét. A sebe­sültek száma 1870 volt. A le­­tóztatottak száma 5143, melyből \06l-et 3-5 évi börtönre ítél­tek. A népirendörség 1756 tag­ját megbízhatatlanság miatt szin­tén letartóztatták. •vállalkozót súlyos baleset érte. Az Olivosi Egyesület székha­zán végzett mérés közben le­zuhant a tetőről és súlyos bel­ső sérüléseket szenvedett Lónyay László — a ma már túlzás nélkül mondhátóan eu­rópai hírű dr. Ilerera-TJsIar Gyermekakció vezetője — au­gusztus 30-án Oslóban 1000 fő­nyi közönség előtt, skandináv államok Vöröskereszt Kong­­reszusán, mint egyetlen meg­hívott külföldi előadó az euró­pai emigráció kulturális prob­lémáiról tartott előadást. A nagysikerű előadás ered­ményeképpen a kopenhágai — Red Barnet —(Mentsétek meg a gyermeket.) Szövetség máris a dániai előadókörútra hívta meg a Gyermekakció vezetőjét. Mihály "Denes, a világhírű magyar mérnök és feltaláló. 59 éves korában Berlinben el­hunyt. Mihály Dénes Gödöllőn született és a budapesti Mű­egyetemen szerezte meg mér­nöki diplomáját. Utána Pá­rizsban és Charlottenburgban tanult és mint oly sok magyar tehetség, külföldön telepedett le, hogy kutatómunkáját a nagyobb külföldi lehetőségek felhasználásával folytathassa. Mihálynak számos találmá­­nvát most is a vasutak és a filmgyárak. Legjelentősebb fel fedezése a televízióhoz fűző­dik. Wass Albert kisregénye: EMBER AZ ORSZÁGÚT SZÉLÉN Kiadóhivatalunkban újra kapható Eladó egy üzemképes Auto­­moto gyártmányig 125-ös mo­torkerékpár. Érdeklődés kia­dóhivatalunkban). ¡FELMILLIÁRD FRANCONAK Ki győzött a spanyol-amerikai szerződéssel? MIRE E SOROK MEGJELENNEK, Fran-’ co Spanyolországa talán már alá is írta az E- gyesült Államokkal kötött katonai és gazda­sági szerződését. A washingtoni Szenátus ál-, tal megszavazott nem is másfélszáz millió dol­láros kölcsön repülőtér - bérletekkel, katonai természetű segítségekkel, magánhitelekkel öt­­százmillió dollárra emelkedik. Spanyolország még rom űl ott az Egyesült Nemzetek sorában, mint Tito vagy .Szovjetlengyelország, komoly,] nagy nyugati országok nem ismerik el még e­­gészen Francot;. A diplomáciai viszony helyre­­állítása ellenére államalkotó nyugati pártok ellenségnek tartják őt. És most erősebb, szoli­dabb katonai szövetségese lett Eisenhower A- merik,íjának mint sok más világháborús fegy­vertársa. Egy ilyen szerződésre, aminőt móst Franco köt USA-val, azt szokták mondani, nagy dip­lomáciai győzelem! Más kérdés p-'rsze, kinek a győzelme? Papírforma szerint itt Franco tá­bornagy kitartása, szívóssága, kemény antibol­­sevista kiállása aratott a világ baloldali és fól - báli diplomáciájával szemben rendkívüli győ­zelmet. De ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot, ez ugyanakkor Eisenhower és Foster Dulles; politikájának is igen nagy győzelme. Sőt. mer­jük állítani, amit ma az USA ezzel a szerződés­sel aratott a nyugati antibolsevista világ szem­pontjából talán még nagyobb és értékesebb. A Francénak megszavazott félmilliárd dollár az Egyesült Államok új külpolitikai irányának legdöntőbb bizonyítéka odúig ÉP TIZENKILENC ÉVE, mikor a nyugati világlapok egy része ujjongva jelentette, hogy Spanyolországban megszűnt a ..reakció”, vége a klerikális monnrehista zsarnokságnak, ura­lomra jutott a „nép”. Hajnalhasadásról, a né­pek felszabadulásának egy új állomásáról, a felvilágosodás győzelméről olvastunk komoly, neves írók cikkeiben is. Ma amikor a Franco ellen harcoló nemzetközi brigádok összetéte­léről többet tudunk , mór pontosan ismerjük, mi húzódott meg a hangzatos jelszavak mö­gött, Gerő Ernő éppúgy ott harcolt ezekben a brigádokban, mint Tito legtöbb munkatársa. Moszkva Madridban akarta kiépíteni a maga t'gfőbb fellegvárát. Ha Franco tábornok ak­kor nem tűnik fel a láthatáron és páratlanul álló szervezőkészségével egy hosszú hadjárat­ban le nem veri a félelmetes nemzetközi rabló­bandát, melyben Gerőtől Togliatti-ig és Dimit­­rovig a Komintern minden gonosztevője egye­sült, ina vörös zászló leng Gibraltárral szemben és onnan irányítják Afrika színes népeinek lá­zadását. Franco tábornok a nyugati keresztény ci­vilizáció egyik megmentője a Földközi-tenger partjain. Amit ő az 1936-ban meginduló spa­nyol polgárháborúban csinált, azért az egész nyugati világnak hálásnak kell komié Az a tény, hogy ezt az USA vezetői ma belátják és az Anglia által irányított jakobinus-marxista világfronttal szemben honorálni merik, a mai washingtoni államvezetés nagyvonalúságát s történelmi gondolkodását bizonyítja. FRANGO HITLER ÉS MUSSOLINI szö­vetségese volt. A Condor-légió, az olasz Kék­hadosztály stb. szóval fassiszták és nácik har­coltak csapatai oldalán a bolsevizmus leveré­sénél. A Spanyolországból kiseprűzött forra­dalmi csőcselék ezt felírta a számi; tjára és a tengelyhatalmak leverése óta szüntelen fenn­hangon ismétli. Franco tábornok a bolsevizmus leverése ó­­ta nem meri bevezetni a nyugati mintájú par­­lamentárizmust. Egy korporációs szindikalis­­ta egypárt rendszer-félével uralkodik. Szóval méltán megvádolhatják azzal, hogy a fassisz­­ta gondolatot ápolja tovább. A mai Amerika ájlamférfiái ezt pontosan tudják;. He tudják azt is, hog a legtöbb spa­nyol szerzetesrendnek a polgárháborúban öt­­ven-száz-kétszáz mártírja volt, hogy akad a­­pácarend, melynek megbecsteleni'-dt halotta­iból hekatombákat raktak. A kirabolt és fel­gyújtott templomok, a máglyára dobott kegy­szerek száma sokkal nagyobb volt, a bolscviz­­musnak ebben az első nyugateurópai stádiu­mában, mint az oroszok bejövetele óta Len­gyelországban és Magyarországon együttvé­ve. Foster Dullesék mindezt pontosan mérle­gelték, amikor már a nyugati mintájú parla­mentarizmus bevezetése előtt kezet nyújtanak Francénak. Az új amerikai állnmveretés sokat tnnu't elődei tévedéséből. A roosevelti demokrácia állandóan egy végzetes sorrendi tévedéssel dolgozott, amikor 'a bolsevizmustól legjobban veszélyeztetett helyeken erőszakolta ki ;• sok­párt, a szélső jakobinus alkotmányok beveze­tését, az összes államra veszélyes pártok sza­bad működését is. Eiscnhoworék' tudják a he­lyes sorrendet: először a demokráciák légin balosabb ellenségét kell leverni, a bolsevizmust kell kiirtani, azután kell csak demokratizálni a világot,. Erős nemzeti rendszerek szétbon­tása, nagy katonák megbuktatása, az antibol­sevista tömörülések szétzúzása ma, a nagy vi­­lágmérkőzés csúcspontján, — annyi, mint sar. j;jt gátjaink szétverése, saját hadállásaink tervszerű felrobbantása. ELLENSÉGED ELLENSÉGEIVEL fogj össze, — ez a klasszikus külpolitikai alapté­tel. Nagybékében talán lehet másképen gon­dolkozni. Ma, amikor már benne vagyunk a világtörténelem nagy hidegháborújában, 'aki nem így gondolkodik, az hígfejű. öngyilkos doktriner. Aki nem örül annak republikánus létére, hogy a perzsa sah monarchist;’’i győz­tek. az a bolsevizmus érdekeit szolgálja. Lehe­tünk a legmegátalkodot.tabb ellenségei a ka­tonai diktatúráknak, ele abban a pillanatban, mikor Nagib tábornok törvénytelennek nyil­vánítja Egyiptomban a kommunista pártot, hozzánk tartozónak kell ereznünk A belpoli­tikai rendszerek bírálata ma -eltörpül a nyuga­ti keresztény civilizáció nagy létérdekei pici­iéit. Antibolsevista vagy nem ant ibobevista? — ma ez az'egyetlen nagy világnézeti kérdés. Dullesék belátták, hogy az egész mai nagy káosz és tehetetlenség oka a gondolkodásbe­li zűrzavar, melynek egyik eredménye példá­ul, hogy míg Titot, a vörös banditát, egyházak és osztályok gyilkosát a partizánok partizán­ját az angol királynő fogadja, Francot, aki. a kereszténységet mentette meg a bolsevista pestistől s akinek diktatúrája a Titoéhoz, ké­pest szelíd demokrácia, még égy UN tagság­hoz sem engedik. Pedig hány kis hóhér-dikta­túra képviselője ül ebben a nemzetközi szer­vezetben. Franco tábornok nagy harccal verte le a bolsevista Keletet, életének legnagyobb és a leghosszabb harca mégis Nyugattal volt, me­lyért életét, minA?nét kockára tette. Majdnem egy évtizeden át teljesen egyedül állt a vilá­gon A gazdasági bojkott még az országa va­­lamelvesen tisztességes élelmezését se enged­te meg. Egy éhező néppel a háta megüti kel­lett tovább küzdeni« a Moszkva által kitalált és egész Nyugaton rendszeresített rágalmak áradata ellen; Moszkva nagy nyugati polgári újságok hasábjain át tovább folytatta harcát egyik legnagyobb ellensége ellen. A félmilliárdos spanyol-amerikai szerző­dés tehát azt is jelenti: az amerikai politika megint megszabadult egy területen a moszk­vai propaganda befolyása alól. De ugyanak­kor egy bátor, ügyes, szókimondó államférfi személyes győzelme is. A Kremlnek megint rossz napja lesz a spanyol-U©A szerződés alá­írásakor. Ij. G. Taft utóda: Knowland

Next

/
Thumbnails
Contents