Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-08-16 / 15. szám

2 Buenos Aires, 1953. augusztus 15 MAGYAROK ÚTJA 50 éve csapott le első ízben a rendőrség a bolsevista lázadókra egy brüsszeli raktárhelyiségben A Magyarok Üt ja brüsszeli • tudósít ójától— Most 50 éve Brüsszelben szü­letett meg a bolsevizmus egy raktárhelyiségben, és a belga rendőrség csapott le reájuk elő­ször. Brüsszelben az Oroszorszá­gi Szociáldemokrata Munkás­párt II. kongresszusán 1903. jú­lius 30-án jutott többségre Le­nin és csoportja. A brüsszeli „Maison du Peuple”, a szocia­listák székháza épületében lévő munkásszövetkezet raktárhelyi­ségében ült össze a kongresszus. Az épület és a szövetkezeti bolt ma is fennáll és Ansele, a belga szocialista- párt egyik úttörője, amikor kikölcsönözte ezt a he­lyiséget az otosz emigráns szo­cialistáknak, aligha álmodta, hogy a brüsszeli munkásszövet­kezeti bolt raktárhelyiségében olyan tüzcsóyát lobbantanak fel, mely ötven év múltán azzal fe­nyeget, hogy lángra lobbantja a világot. Az orosz emigráns szociálde­mokraták azért választották Bel­giumot a kongresszus színhelyé­ül, mert Belgiumban a bánya­vidéken az orosz munkáskolóni­ában híveik voltak, s a raktár­­helyiséget ki tudták bélelni kül­döttekkel. A vezetők, mint Le­nin, Martov, Plechanov más or­szágokból jöttek át a kongresz­­szusra. Trockij is itt volt, de ak­kor még szava sem hallatszott. A brüsszeli kongresszuson a­­lakult meg valóban az Oroszor­szági Szociáldemokrata Munkás­párt. Brüsszelben fogadták el a párt programmját és szervezeti szabályzatát, itt választották meg a párt központi vezetőségét. Két irányzat mérkőzött meg, melyet egymás között a küldöt­tek a „kemények” és „puhák” csatájának mondottak. Lenin a forradalmi irányzatot, Martov £ mérsékelt irányt vitte. A brüsz szeli kongresszuson jutott több­ségre Lenin. Megkapta a szava­zatok többségét.(A „boljsinszt­­vo” oroszul többségit jelent, in­nét ered a bolsevik elnevezés) A cári titkos rendőrség az O c h r a n a idejében tudo­mást szerzett e kongresszusról, s az Ochranának az orosz emig­rációra reáépített szervezete ak­­cióba lépett. Az orosz cári tit­kos rendőrség később felfede­zett irattárából kiderült, hogy a cári rendőrség füstölte ki Brüsz­­szelből Lenint és társait, illetve a kongresszusi együttest. Most, ha átnézzük, akár a cá­ri orosz titkos rendőrség iratai­ból, akár a belga politikai rend­őrség irattárából már publikált adatokat e kongresszussal kap­csolatban, sok érdekes dolog de­rül ki. A legérdekesebb, aho­gyan az Ochrana csapott le a kongresszusra. Párizsban a cári titkos rend­őrség egyik tábornoka, aki He­­ckelmann álnéven, mint „forra­dalmár” működött és beépült az orosz emigrációba, az Ochra­na egy másik emberét, dr. Zsi­­tomirszkyt is Brüsszelbe irányí­totta, aki Berlinben működött. „Heckelmannt", a cári titkos rendőrség tábornokát, mint di­namitas merénylőt távollétében elítélték, hogy „márkázzák” sze­mélyét, hogy könnyebben épül­hessen be az orosz emigrációba A cári rendőrség azt a jelzést adta a brüsszeli rendőrségnek, hogy tíz gyanús személy anar­chista fondorlatokkal Brüsszelbe érkezett. Csakhamar megtalál­ták „Heckelmannt" a dinamitas merénylőt. A brüsszeli rendőrség kifüs­tölte a város falai közül a kong­resszus résztvevőit. Erre azok Londonnak vették útjukat és ott fejezték be a brüsszeli kong­resszust. Azok a bolsevisták, a­­kiknek később még módjukban állt Emlékiratot írni, mielőtt sa­ját bolsevik társaik likvidálták volna, mint Piatnicki, Trockij, stb., megírják, hogy lisztes zsá­kok és gyapjúbálák között ülé­seztek a brüsszeli „Maison du Peuple” raktárában. Trockij pl. rengeteg bolháról panaszkodik Emlékiratában. A bolhák csip­­ték őket, mert a raktárhelyiség tele volt nemcsak bolsikkal, de bolhákkal is. „Valóságos csatát vívtunk a bolhákkal, — írja — s valóságos testi tortúrán estünk át”. Ötven év múltán megállapít­hatjuk, hogy a bolhák által o­­kozott testi „tortúra” semmiség mindahhoz a tortúrához képest, amit a bolsevisták alkalmaznak egész népek, s egész világrészek testén, attól kezdve, hogy elha­talmasodtak. Brüsszelben ötven SZÍNHÁZ zene Vaszary János egészen újszerű' és a sipanyol színpadon óriási si­kert aratott vígjátékát mutat­ták be színjátszóink. “A mezte­len lélek botránya” társadalmi fonákságok! egész sorozatát mu­tatja be. A hipnotikus álomba 'merült szobalány leplez itt le bennünket s csak kjésőbb veszi észre a néző, hogy a médium voltaképpen ő maga volt. Egy Teatro Colón. évvel ezelőtt, csak saját szűk kö­rükben jutott hatalomra Lenin társaival, főként,a belga bánya­vidék orosz kolóniáin lévő hí­vek szavazataival. A legutóbbi XIX. pártkongresszusukon már Moszkvában egy. fényesen meg­világított helyiségben a sötét ter­vek kiforralásánál Malenkovnak már nem okozott gondot, hogy a brüsszeli rendőrség csap le a kongresszusra, mint ötven évvel előbb Leninek kongresszusára, hanem saját rendőrségük főnö­ke, Berija. Azonban, amelyik bolsi villámgyors, az falja fel a másikat. Ötven év múltán elha­talmasodtak a bolsevisták a vi­lágban, ez a bolsi hatalom most inogni látszik. Nem tanultak e­­leget a bolháktól: egymás véré­re is szomjasak. Jó volna, ha a nyugati végső felszámolás előtt felfalnák egymást mindenestől. bankár-csa,lád legkénytsebb ü­­gyeit és legtitkosabb gondolatait leplezi le az író, roppant mulat­ságos helyzeteket teremtve. így a mulatság teljes, de legjobban mégis az író nevet, aki fintorai mögött a “társadalmi őszinteség” 'értékét leplezi le groteszk da­rabjában. Rossz rágondolni, hogy ;mi minden származna abból, ha gondosan leplezett ötleteink, egymásról alkotott véleményünk natpvilágra jutnál A Bankár-házaspár Páger An­tal és Vaszary Piroska, alakítot­ta, a karikirozó művészet legra­­jgyogóbb eszközeivel. Komár .Jú­lia a lélekbelátó szobalány figu­rájában megérdemelt nagy si­kert aratott. A közönség élvezet­tel kísérte az ezúttal epizódsze­repekben is a legigényesebb ala­kítást nyújtó művészeink játé­kát, Eszenyi Olga, Cselle Lajoi, Szilassy László, Váry Zoltán és Seress Irén nagyszerű alakítását. Tosca Pucini. VOX HUMANA... ötvenhárom év előtt keletke­zett Pucininak ez az operája, •mely a római bemutatásával kezdte meg még ma is folytató­dó diada,lútját. De e színpadi mű hatásos előadásának van egy fel­tétele és pedig a jó énekesek. Bár az augusztus 7-iki előadás­nak összes szereplői kitűnőek voltak — így egy igazán nagy­szerű estben volt részünk — mé­gis kivált közülük két fénylő csillag: Renata Tebaldi (Toscaj és Bergonzi (Cavaradossi). Te­baldi művészetét nem lehet, elég­gé magasra értékelni. Egyesül benne minden, amit Isten-áldás­inak nevezünk. Gyönyörű nagy ,terjedelmű tömör hang mely a légies, lehelletszerü pianissimók1- ban is csodálatos horderejű. Szí­­nészileg pedig olyan megkalpó, Az elmúlt 'években eléggé megszokhattuk a támadást. Jött légyen Meizlertől, vagy János Andor elvtárstól. Újabban má­sok is kioktatnak minket, akik­től, — az hittük — nem válasz­tanak el fényéynyi távolságok. Kifogásolják a hangunkat! A hang égőbb fájdalmat okoz. ha az igazságot mondja és nem a rágalmat. A nyilvános mérkőzést szeret­nék kerülni. Súlyos sérelmek mellett mentünk már el szótla­nul, hogy kárt ne tegyünk a ma­gunk igazával. Megtanultuk azt, hogy az emigráción belül kiví­vott győzelem egyben vereség, hisz az ellenfél is emigráns, se­beivel a magyar sebek sokasod­nak. Úgy tűnik, egy másik szerkesz­tőségben újabban nem törődnek ezzel. Heteken át tartó társadal­mi ostromállapotot rendeznek, csak: azért, mert a segéd-szer­kesztőt egyéni sérelem érte, nem kapott tisztséget. Ezért ő egész magyar csoport, egy poli­tikamentes kultúrintézmény hí­rét és tekintélyét akarja, lejárat­ni. Jaj annak, aki ezt kifogásol­ja! A kolónia békéjét fel szabad dúlni; az emigrációnak eddig semmit nem használó emberfaj­ta: a politikus nyíltan kiállhat, nevével, rossz példájával nyiltan destruálhat. Ha ezt végül szóvá­­teszed, rádsütik, hogy szemé­lyeskedsz . . . Mi vagyunk talán szenvedély­től fütöttek, akiki távoltartottuk lapunkat a választási viszálytól? A Magyarok Útja volna elfogult, amely legjobb barátainak téve­dését is mindig szóvá meri ten­ni? Ml rombolunk, akik hat év óta minden értéket féltve őrzünk védelmezünk? A vád, gúnyolódás helyett talán gondolkozni kellene. Az emigrációs sajtó feladatáról. Ar­ról, hogy mit szabad és mit nem. A 'Miagyarok Útja például soha­sem sorolt emigránsokat a ná­cik, vagy a nyugati világ által elítélt egyéb szélsőségek közé. Mért gyengítsük emigrációnkat? Ez eddig Göndör feladata volt. Bírálónk lapjában viszont vala,­­ki egész magyar csoportot, egy politikamentes, keresztény tár­sadalmi szervezet teljes vezetősé­gét tessékeli be bosszúból a kár­­hozatos szélsőségbe. Az a valaki teszi ezt, akinek a tapintatos e­­■migráció sosem vetette szemére, hogy a kifogásolt szélsőség e­­gyenruháját pont ő viselte egy­kor. Mi nem hordtunk antan:­­szíjjat soha, se színes inget. Aki azt viselt, nem átkozzuk el. De legalább annyit elvárhatunk mi is tőle, hogy minket ne soroljon a szélsőségesek közé. A hang, a méltányosság, jó­zanság hangja persze fáj ott, a­­hol a tárgyilagosságot — remél­jük csak átmeneti időre— szám­űzték. Pedig ez a hang ma sem durva, nem ferdít és ma sem irányzatos. Most is azt ajánlja a kolónlia nyugalma, érdekében: tessék fölülemelkedni az egyéni­leg sértettek, az uszító politiku­sok szenvedélyén. Nincs erre jobb alkalom, mint egy szép hu­<?■ szonütéves jubileum! Amit mi is szerettünk volna megünnepel­ni, őszintén, kollegiális módon, így csak a bennünket sose bán­tó Faragó Rezsőnek, a jubiláló lap nyugalomba, vonult szerkesz­tőjének és tulajdonosának kül­dünk kartársi üdvözletét. Az i kótévtizedes argeritinai újság­írói munkája példaképpen állhat az utód előtt. (i) Kiadóhivatalunkban újra kapható Wass Albert kisregénye: EMBER AZ ORSZÁGÚT SZÉLÉN ÚTLEVÉL! ÁLLAMPOLGÁRSÁG megszerzéséhez szükséges ira­tok birtokába juthat dr. E. N. ALVAREZ ügyvéd segítségé­vel. — Méltányos árak! Érdeklődjön a Magyarok Útja kiadóhivatalában személyesen, telefonon, vidékről levélben. (válaszbélyeg mellékelendő.) Reconquista 558, T.E.ÍK3-3008 hol szelíd, hol vad teljesítményt nyújtó, amilyenre csak az egé­szen nagy művészek képesek. A imái nagy tenoristahiányban C. Bergonzi erőletjes és lágy hang­ját nem lehet eléggé megbecsül­ni. Giuseppe Taddei igen jól ját­szotta és énekelte a gonosz Scar­­p|iát. I.H.K. MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibol­­sevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művé­szeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadó­­vállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9 A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyom­da-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István) Brazillal kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Calxa Postai 1928. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i ti, 333.|a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717,' Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem érzünk meg és nem küldünk visszal Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión N<? 4182 CORREO Argentino Suc.Olivos TARIFA REDUCIDA Concesión Nq 4648

Next

/
Thumbnails
Contents