Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-08-16 / 15. szám

MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. augusztus 15 3 UJ DELAMERIKAI BEVÁNDORLÁS Egy katolikus szervezet, a még mindig bizonytalanság s a gondok közt élő emigránsok sorsát most kézbevevő „Inter­national Chatolik Migration’’ (ICMC) vette kezébe azoknak a Németországban tartózkodó menekülteknek a sorsát akik ¡ix eddigi kivándorlási akci­ókból különböző okok miatt kimaradtak. Ezeket a szovjet megszállta országokból szár­mazó menekülteket telepíti a tengeren túlra ez a szervezet. S gondoskodik az útiköltség­ről is Az ICMC tárgyalást foly­tatott a brazil emigrados ha­tóságokkal, ennek eredménye­képpen Brazília kormánya a szervezet akciójához hozzájá­rult, hogy tízezer európai me­nekült letelepedhessék az or­szág különböző részein A minap érkezett Sao Pau­lába az TOMO megbízottja.Mr walter Dushnyck, aki kapcso-NAGY BALÁZS DEZSŐ ÜNNEPÉLYES LELKÉSZI BEIKTATÁSA Az argentínai magyarság i­­g>3n fontos eseménye és benu­­sőséges ünnepe volt Nagy Ba­lázs Dezső lelkipásztor beik­tatási ünnepe. A charcasi tem­plomot zsúfolásig megtöltöt­ték a magyar protestáns hí­vők és az ünnepség külföldi vendégei, magyar - barátok, a különböző nemzetiségű pro­testáns egyházak buenosairesi vezetői és pásztorai. A beiktatási alktust Demos Péter végezte, mélyértelmű szavakkal kszöntve az új lel­kipásztort, akit az TTr új állo­máshelyére, az argentínai ma­gyar lelkek pásztorolására ve­zérelt. Fáy István gondnok köszöntötte aztán Nagy Ba­lázs Dezsőt, aki meghatott szavakkal kezdte meg első i­­gehirdetését. Az istentisztelet után a Schubert-Hausbau közös ebé­det rendeztek az új telkipász­tor és családja tiszteletére. Itt Pajor Győző mondott köszön­tőt, Leskó Béla pedig az ar­gentínai ifjúság neveléséhez kérte Nagy Balász Dezső, a szakavatott ifjúságvezető tá­­mogdtását. Szabó Gyula a cserkészek revében üdvözölte az új pásztort, akivel egyúttal új cserkésztisztet is kapott ko­lóniánk ifjúsága. HA IDEGEI ELFÁRADTAK! pihenjen Argentina egyik legszebb üdülőhelyén, a a cordobai hegyek szívében LA FALD A-n • Magyar penzió • Pazar kilátás • Olcsó árak • Kitűnő ellátás • Télen-nyáron nyitva! • Télen nagy kedvezmény! HOSTERIA CAROLA Cím: Bella Vista y Saavedra La Falda, Sierras de Córdoba latot keresett, a brazíliai ma­gyar bevándorlási ügyek ve­zetőjével Dr. IP. Jordán Emil­lel, a bencések rendfőn őkével is. Ott találkozott az éppen Braziliában .tartózkodó Sorg Antallal, a Centro Húngaro elnökével. Mr.' Dushnyck lis­táján szereplő' első emigráns t csoportban voltdk magyarok is, akiknek elhelyezését is a­­zonnal megoldotta ez a tárgya lás. Az ICMC megbízottja itt meg­ígérte, hogy az egyéb kiván­dorlási akcióból kiszorult ma­gyarok ügyét felkarolja. Mr. Dushnyck még e hónapban el­látogat Buenos Airesbe. hogy vízumot szerezzen magyarok csoportos bevándorlásához. A Platanosi Magyar Intézet s a Diákifjúsági Kör szept. 6-án a Sacra Unida zárda dísztermé­ben Szt. István ünneplésére mű­soros előadást rendez. (Cím: Se­­gui 923, az av. Gaona 2100 ma­gasságában, j Az ünnepség rész­letes műsorát a kövekezö szám­ban részletesen közöljük. Di*. v. Csík László és család­ja most ünnepelte a harmadik magyar-francia eredetű, kis argentino unoka születését. Ősik Attiláéit július 28-án Bu­enos Airesben született kisfiát Attila Zoltán Claude névre keresztelik. A Pázmány Péter Szabad­­egyetem Szent István király emlékének szenteli augusztus 18-i ülését. Az ünnepi est elő­adói Dr. Mctzgár Alajos és dr Hajnóczy Iván. A két előadás megeleveníti előttünk az or­szágalapító Királv alakját, a magyar államférift és az egy­ház szentjét. Dr. Pintér Ferenc, a Colon szólótáncosa egyik legutóbbi szereplése alkalmával megsé­rült. Könnyebb operációt haj­tottak végre rajta. Az argentin sajtó nagy el­ismeréssel emlékezett meg Ha­rangozó YilmosrqJ. a fiatal délvidéki ügyvédről, aki mint világhírű asztalitenisz-játékos délamerikai verseny - körútra jött, jugoszláv színekben. A győztes délvidéki sportember­ről kedves hírt kaptunk most egyik előfizetőnktől, akinek Csonka ABC levelünk a párizsi sztrájkokról B A tördelő azt mondja: az ányzik cgyharmad hasáb. Mu- ABC-levélre nincs Hely, de lii­­radjon tehát a B-pont. A k á rm i lyen hihetetlen­nek látszik ¡Moszkva tapsol a sztrájkolóknak. Ez a sztrájk nem vörös felségterü­leten folyt. A szovjet rádiók tehát nyíltan küldték la leg­biztatóbb üzeneteket a pári­si munkásmillióknak, hogy csak tartsanak ki. Nagyon he­lyes — tapsoltak Moszkvából, — hogy a francia dolgozók megbénítják a bitang kapita­lista életet. Paris utcáira né­hány naJpra valóban sikerült odavarázsolni a Szovjetunió urbánus életének csalhatatlan jeleit, a szemetel, a rothadást, a bűzi). De hol van ez ahhoz képest, ami Moszkvában ta­lálható! Sokáig kell még sztrájkolni a franciáknak, hogy egészen méltók legyenek ázsiai ida ál jukfcoz. A Kreml jól adagolja a biztatást, min­denért Amerika a felelős, a háborúszomjas vankee okozta a' francia politika teljes csőd­jét. Sztrájkolni kell tehát és tiltakozni kézzel-lábbal a pil­lanatnyi kormány ellen, tilta­kozni a felfegyverzés ellen, a németek ellen az indokínai harc ellen és általában minden ellen, amit a szovjet külpoliti­ka nem szível. A főbűnös A- merika, aki dollármillióival Frdnciaország ellen tört és e­­gyébként is erőszakos módon betuszkolta a gloár népét a győzők közé. A tüntetés nagy sikerrel folyt, napok alatt si­került középkori íllüapotokat teremteni a párisi háztartás­ban. A Kremlben ez alatt elé­gedetten dörzsölgetik össze kezüket a bolsevista vezérek; SzU'üin halála óta. nőm volt i­­lyen jó kedvük! Mi ehhez ké­pest Malenkov II- (hazugság) bombája. Úgy tetszik a B’as­­tille-rombolók unokái nem nyugszanak addig, míg föl nem építik saját számukra a pompás szovjetrendszerű bör­­tönvilágot. Mit szól ehhez Eu­rópa? Mért nyavalyogjon az ember ezért a roskatag vén világért mikor itt áll Páris küszöbén az ifjú patrónus. Az •úzsiai testvér, ki ennyi finom­sággal disztingvál. Ha nála sztrájkolnak, akkor tankokat gördít a tüntetők közé. A pá­risi sztrájkolok előtt azonban mélyen, lovagiasan meghajol. Nem csoda, hogy a párisi Ne­­nettek alig várják a pillanatát hogy végre találkozzanak a legendás szovjet katonával. NUEVO ANIVERSARIO DE LA MUERTE DEL GRAL. SAN MARTIN La República Argentina evoca a su héroe máximo con motivo del ani­versario de su muerte, que se cum­plió el día 17 de agosto. Nada dejó por hacer el general San Martín por la libertad de su patria y de Amé­­rea. Su nombre resplandece con las luces de la más alta gloria a que ,pueda aspirarse. Gloria que, por otra parte, no fué su aspiración, si­no su inspiración, y que llególe, con la gatitud de su pueblo, cuando el militar genial, el ciudadano ejem­plar, el hombre que era dechado de virtudes h'abía dejado de ser para convertirse en el objeto de entraña­ble veneración pública y en el sím­bolo <Je la nacionalidad. Su glorificación es el tributo aue el pueblo le rndió y le siguió rin­diendo por los siglos de los siglos. Aug. 22. Szent István bál! CANGLLO1362 Az argentínai nagyarság ünnepi nagy találkozója! fcsaládját Harangozó Vilmos fölkereste, hogy átadja a Bájs kában élő rokonok üzenetét. És néhány tasak hazai virág­én veteménymagot... Kereszt út címmel megjelent a csikó nemzeti emigráció ha­vi szemléje. Az új emigráns kőnyomatost Zsóka György szerkeszti. A esilei Gzent. István Kultu­rális és Segítő Egyesület .au­gusztus 16-án tartja tisztújító közgyűlését. Szavazati jogu­kat csak azok gyakorolhatják, akik legalább három hónapja tagjai az egyesületnek. Az Argentin-Osztrák Knl­­túrtársaság legutóbbi estjén, a ..Transradio International.” előadótermében dr. Gosztonvi Gyula, lapunk munkatársa tartott előadást ..El Origen •de la Basilica, Frist inna ’ ’ cím­mel. A vendégelőadó ismert szakértőié a középkori temp­lomépítésnek, Magva rorszá­­gnn is több ásatást vezetett. Vetített fényképekkel és sa­ját rajzaival illusztrált elő­adása őszinte sikert aratott. Az Argentin-Osztrák KvíHúv­­társaság közönsége és vezetői meleg ünneplésben részesítet­ték kiváló |mérnök honfitár­sunkat. Az Arg*?nt'n Uszószövétség legutóbbi uszóversenyén Szent pétery Judit, az Obras Sani­tarias Club tagja az összesített versenyben első helyezést ért el. A fiatal magyar bajnoknő­nek nagy jövőt jósolnak a szakemberek. Argentina földjén megtelepe­dett magyarság tehetségének és szorgalmának ünneu>e volt a Ván­dor és Péter órás- és ékszerész cég fióklüzletének megnyitása. A két kiváló szakember uj fióküz­letét az inaugurado napdán meg­látogatta a kolónia. Megható lát­vány volt az az öröm és őszinte büszkeség, amellyel körülvették a vendégek Vándor Kálmánt és .Péter Sándort, új üzletük alapí­­sának kedves házi ünnepségén. A ¡Magyarok TTtja is jók,tvánatait küldi régi barátainak. A bnenosairesi Magyar Ház vezetői elhatározták, li o g v rendszeresen megjelenő egye­sületi értesítőt adnak ki. A Magyar Háfc címmel megjelenő új sajtótermék nyomdai ter­vei elkészültek és nz első szám hamarosan megjelenik. ★ Mély gyász kisérte utolsó útjára Keresztes Tamást, az Amerikába emigrált, paraszt­politikust, az Unió tagját. A Passaie-ban elhunyt politikus koporsóját volt képviselőtár­sai vitték. Dr. Vándor Ferenc mondott búcsúbeszédet. Belső Gyula a Mezőgazdasági Ér­dekvédelmi Szövetség, dr. A- esay László a Nemzeti Bizott­mány nevében helyezett ko­szorút a sírra. Lapunk mai számában közöljük Teleki Bé­la megemlékezését Keresztes Tamásról. Egyetlen magyar család könyvtárá­ból sem hiányozhat Wa s s Albert gyönyörű regénye, a Tizenhárom almafa. 350 oldal, rendkívül szép vá­szonkötésben. Ara: 28.— peso. Keresztes Tamás meghalt Megint elköltözött egy magyar e­­migráns az élők sorából. Keresztes Tamás nemcsak sorstársunk és jó ba­rátunk volt, de ennél sokkal több. Egyike a legtisztább jellemeknek. A magyar paraszt és egyben az igazi gerinces, öntudatos, nemzetéhez min­denben és mindenkor hű magyar pél­daképe. Mint az alföldi parasztság egyik igazi képviselője került a nagy össze­omlás, az orosz megszállás után 1945- ben a magyar nemzetgyűlésbe, majd kisgazdapárti programmal az ország­­gyűlésbe. Nem politikai protekció, hanem falujának, megyéjének bizal­ma, szeretete juttatta oda. Azok kö­zé tartozott, akik azokban a súlyos időkben kötelességüknek érez­ték, hogy megkíséreljék az elárvult magyar nép érdekeinek képviseletét. A legnehezebb körülmények között, a kommunisták és saját pártvezetősé­gének fokozódó nyomása ellenére is, ezt képviselte mindég bátran és meg­alkuvás nélkül. Az 1947-es választá­son a Függetlenségi Párt keretében lépett fel. A Kisgazdapártból akkor már kommunista kívánságra kitisztí­tották a megbízható nemzeti elemet, a párt koalícióba szorult. A Függet­lenségi Párt ellenzéki párt volt. E- gyetlen lehetőségnek látszott politi­kai ellenállás megkísérlésére. A választási körúton, Makón, kom­munisták által felbérelt csőcselék tá­madta meg a jelölteket. Keresztes csaknem halálos sérüléseket szerzett. Hetekig feküdt kórházban. A Füg­getlenségi Pártot rövidesen erőszak­kal feloszlatták, képviselői közül, aki tehette menekült. Keresztes Tamás­nak is sikerült Ausztriába, majd Sváj­cba jutnia. Bár a Nemzeti Bizott­mánynak tagja lett, nem igyekezett politikai múltját érvényesíteni, ha­nem két keze munkájából, mint gyá­ri munkás tartotta el magát és segí­tette az otthoniakat, feleségét és vak édesanyját. 1950-ben belépett a Magyar Unió­ba. Nem politikai előnyöket keresett, amire ez a keret lehetőséget sem a­­dott, hanem annak felismerése ve­zette, hogy ott nemzeti alapon dol­­gozhatik. Az USA-ba igyekezett jutni, hogy a nemzeti irány érvényesülését segít­se elő a Nemzeti Bizottmányban és önállóságának megtartásával, munká­jával többet keresve mint Svájcban, hozzátartozóinak és -barátainak na­gyobb segítséget adhasson. Közben 1952 tavaszán az otthon elszenvedett sérülések folyományaként súlyos gyomoroperációt hajtottak raj­ta végre. Felgyógyulva sikerült ki­vándorolnia. New York közelében Passaicon vállalt gyári munkát. A rossz kiima, nehéz munka azonban megint megtámadta egészségét, régi baja kiújult és több heti, kórházban eltöltött súlyos betegség után, július 17-én elhunyt. Kevés nagyobb vesztesége volt a magyar emigrációnak! Ilyen önzeden bátor és céltudatos emberek kellené­nek ahhoz, hogy eredményes emig­rados munkát lehessen végezni és a felszabadulás után majd, egy szelle­mében is megújult Magyarországot lehessen felépíteni. Ha a Gondviselés úgy határozott, hogy elszólítsa közülünk, legyen jel­leme és élete példa nekünk, hogy az ellentéteket és személyeske­déseket félretéve az ő, az iga­zi magyar puritán szellemében és bá­torságával küzdjünk nemzeti céljainkért. TELEKI BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents