Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-07-30 / 13-14. szám
Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. (berzsenyi danied Año VI.Nq13.14—VI. évf.13.14 Buenos Aires, 1953. Július 30. MAGYAROK ÜT JA REDACCION Y ADM INSTRACION: Reconquista 558, buenos aires La Senda de los Húngaros REGISTRO DE LA PROPIEDAD INTELECTUAL No 392370 EVA PERON HALALANAK EGYEVES ÉVFORDULÓJA Gyászünnepségek sorozat á-T val emlékezett meg Argentina népe Éva Perón halálának egy éves évfordulójáról. A Ferencesek Bazilikájában mondott gyászmisén megjelent a kormány, a szenátus és a képviselőház, a hadsereg, az a'rgentin társadalom képviselői és a diplomáciai testület. A nagy gyász évfordulóján kegyelettel emlékezett meg a munka hőséről és mártírjáról az egész argentin nép. Ismét százezrek zarándokoltak ez alkalommal a fővárosba, hogy virágot helyezzenek a munkásság pártfogójának koporsójára. Az évforduló alkalmával hozták nyilvánosságra az Éva Perón emlékmű tervezetét. Éva Perón emlékére száz méteres átmérőjű oszlopcsarnok épül. ez alapzatával együtt 77 méter lesz. Ezen egy gigantikus méretű szobor áll majd: a „Descamisado” 60 méteres alakja. Az emlékmű teljes magassága 137 méter lesz. (A newyorki Szabadságszobor 91 méter,, a Rio de Janeiro-i Krisztus-szobor 38 m.!) A hatalamas építkezéshez 43 ezer tonna anyag szükséges, 14 ezer köbméter vasbeton. Az argentin lapok a gyászévforduló napján leközölték az emlékmű kicsinyített másának számos részletét. Éva Perón koporsója az oszlopcsarnok közepén álló hatalmas Szarkofág alá kerül, amelynek csak a veretéihez négy métermázsa ezüstöt használnak föl. 1 A gyászévforduló alkalmával a világ minden részéből számos részvéttáviratot küldtek. Argentina magyarsága őszinte együttérzéssel vett részt a gyászünnepségeken. Nagylózs sopron-megyei községből páratlan körülmények között menekült el Hajdú-Német Lajos, a Keresztény Népmozga’lom főtitkárának felesége és négy fia. Hajdú-Kémet Lajosné elhatározta, hogy családjával együtt áttör a vasfüggönyön. Jó alkalomnak kínálkozott a Nagy Imre „hatalom-átvétele” nyomán támadt zűrzavar is, amely teljesen megbontotta az otthoni kommunisták sorait és —mint sokan hitték— enyhítette a határellenőrzést. Hajdú-Német családja tudta, hogy ha kézre kerülnek feltétlen kötél vár rájuk. Ugyanis a két nagyobb fiú, akik közül az egyik 19, a másik 17 éves valahonnaii lőfegyvereket szereztek és azzal az elhatározással indultak el, hogy életük árán is kitörnek a szabad világba. Sajnos sejtelmük valóra vált. A drótsövények közelében az ÁYH megerősített járőrével találkoztak. A járőr megállásra szólította fel a menekülő családot. Hajdu-Németék azon ban nem álltak meg. A hős asszony a két 5, illetőleg 7 éves fiával előre sietett, míg a két nagyobb fiú lövésekkel tartotta sakk-ban az ÁVH-sokat. Heves tűzharc fejlődött ki, azonban a meglepett ÁVH végül is hátrálásra kényszerült és Hajdu-Németék átjutott,alle a határon. RECORDACION Con los actos de hoy, día en que se cumple el primer aniversario del fallecimiento de la señora Eva Perón, culminarán los homenajes con que se ha querido evocar la vida intensa y la destacada acción cívica de la esposa del primer magistrado. Uua ley del Congreso, en las jornadas que siguieron a su tránsito, señaló hace un año el carácter singu-¡ lar de estas honras postumas El Estado tomaba así la iniciativa de una periódica recordación que, entretanto, adquiría en vastos sectores del pueblo el significado y la trascendencia de un movimiento espontáneo, de una amplia reacción colectiva sugerida por la gratitud e impulsada por el fervor admirativo que en vida ’suscitó en aquellas zonas de la ciudadanía lsfc obra de la extinta. De este modo, proclamada poco antes de su muerte Jefa Espiritual de la Nación en una solemne declaración parlamentaria, la señora Eva Perón recibía, mediante una ley ahora y por el sufragio aun más elocuente acaso de las masas que la habían acompañado en su brega y seguido en sus luchas, la consagración que en estos días se ha exteriorizado en tantas ceremonias y hallará su más cabal expresión en los homenajes de hoy. A SZABADEGYETEM ÉRTESÍTÉSE Folyó hó 31-én, pénteken este 8 órakor nyílik meg a Szabadegyetem új féléve. E- lőadói: dr. Metzgár Alajos és Dr. Kövesligethy Radó. A megrendült szovjet kolosz-' szus árnyékában élő népek mindenütt megmozdultak. A keletnémetországi felkelés híre éppen úgy eljutott a vasfüggöny mögötti leigázott országokba, mint a hatalomért folyó moszkvai küzdelem egy-egy részlete. Most már a maguk logikus sorrendjébe rakhatók azok az események is, amelyek Magyarországon kísérték az új fejleményeket. A berlini fölkelés híre futótűzként terjedt el az országban. A budapesti üzemekben a munkásság nyíltan hajcsáraik ellen fordult, s ugyanígy kirobbant az elkeseredés az ország különböző vidékein, a Tiszántúl és Nyugat - Magyarország parasztsága köreiben. A szovjet elieni német és lengyel lázongások híre olyan állapotban találta a magyarságot, a végletekig hajtott normahajsza és az 1945 legsúlyosabb hónapjait felülmúló éhínség és nyomor köve.’«..-.ében, hogy a véres lázadás kitörését már nem lehetett volna újabb fenyegetésekkel és újabb terrorral megakadályozni. Moszkva villámgyorsan intézkedett és — első ízben a megszállás óta— igéretett tett a terror enyhítésére és a megélhetési lehetőségek javítására. A szovjet ijedelem mértékét mutatja, hogy még Rákosi-Róth Mátyás hatalmának megnyirbálását is keresztülvihetőnek tartotta, holott Rákosit, — a köréje font túlzott kultusz miatt — csak később szándékoztak likvidálni. Rákosi hatalmát most félárbócra akarták szállítani csupán, nehogy a likvidálás újabb földcsuszamlásokat okozzon a különben is bizonytalan talajon. Nagy Imre nevű kommunistának kellett elmondani az új Ígéreteket, aki egy jórészt ismeretlen, fiatalabb kommunistákból álló kormány élére állva teljes bűnvallomást tett és legyalázta Rákosit. Kijelentette, hogy a túlhajtott iparosítás hiba volt, a kolhoszosítást abbahagyják, amnesztia következik és szabadon bocsátják a deportáltakat, lászállítjk a normákat, abbahagyják a kulák-üldözést. A magyar nép tudta, hogy ezeknek az Ígéreteknek mennyi gyakorlati értékük van, tudta, hogy a deportáltakat nem engedik szabadon, hiszen akkor elrablód javaikat is vissza kellene adni. A szabadságküzdelmek beáradt levegője azonban ekkor már felgyújtotta a legrobotosabb magyar dolgozót is. Nyíltan szidni kezdték a rendszert és fenyegető megmozdulások támadtak. Nagy Imre „programmját” hangoztatva követelték jogaikat. A rendszer legfájóbb pontjain, a bányákban és a nehéziparban leállt a munka, a kolhosztagok azonnal sajátkezüleg kihasították földjüket a kommunista közösségből, és tömegesen jelentkeztek az elkobzott földek gazdái és egyszerűen aratni kezdtek maguknak. Az ország azonnal ostromállapothoz hasonló helyzetbe jutott. A veszélyeztetett gyárakban megjelentek az Államvédelmi Hatóság pribékjei s ugyanígy megszállták az oszladozni akaró kolhoszok vidékeit is. Moszkva a szorongatott helyzetben nem tehetett egyebet, újra elővette a legyalázott, félreállított Rákosit, aki lefújta a Nagy Imre által mgehírdetett reformokat, közben azonban ő is olyan beismerő vallomást tett az embertelen kizsákmányolásról, amely semmiesetre sem járul hozzá, a terroruralom megszilárdítsához. A nagy kapkodásban újra mikrofon elé állították Nagy Imrét. A bolsevista miniszterelnök egy héttel előbb elmondott ígéreteit visszavonta és megfenyegette azokat, akik komolyan vették. Az izgalmat csak fokozta a kommunista pártba folyó tisztogatás hírei, Gerő és cinkosainak háttérbe szorítása. A magyar nép elégedetlensége azonban nem csillapodott le. De meggondolatlan akciót nem kezd a magyarság. A legjobban egy újságíró, a „London Times” 1948-tól 1952-ig Budapesten dolgozó tudósítója jellemzi á magyar helyzetet. George May azt mondja, hogy Magyarországon háború folyik, és pedig „szürke” háború. Üj, találó fogalom ez a publicisztikában. Ezt a „szürke” háborút a hősiesség vívja a szürke hétköznapok eszközeivel, szabotázzsal, a szovjet gazdasági tervek megbuktatásával. A szürke háború sem teljesen vértelen, elhurcolt, megölt munkások, parasztok a mártírjai. De kevesebb áldozatot kíván, mint a nyilt forradalom, amit pár nap alatt úgyis elfojtanak. A magyarok szürke háborúja elterjed a vasfüggöny mögött, ellene nincs védekezés. A szovjet meghátrál, vagy kirobbantja a háborút. A „szürke” háború Menekülés tűzharccal a vasfüggöny mögül