Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-06-30 / 12. szám
6. oldal. Buenos Aires, 1953. június 30. MAGYAROK ÚTJA VÁLASZ MÉREG NÉLKÜL E lap hasábjain nemrég cik-<¡ két Írtam „Választások, előtt” címmel arról, Uogiy a Centro Húngaro új vezetőségének megválasztásakor három alapelvet vegyünk figyelembe, még pedig: 1. ) ne csináljunk a Magyar Házból úri casinót, 2. ) ne vigyünk bele egyoldalú, a nyugati világ előtt nem ppfeszibilis, pártpolitikai színezetet, 3. ) és ne élezzük ki a választási harc során az egymás között amúgy is fennálló ellentéteket. E három alapelv betartása egy magyar ©migrációs központ létesítésekor annyira fontos és nyilvánvaló, hogy a legtöbb olvasó egész természetesnek vette. Méhanyán úgy látszik mégis megütköztek rajta, mert Széchényi Endre feladatának érezte, hogy ugyancsak e lap hasábjain válaszoljon rá. A cikkem teljesen elvi síkon ;mozgott és senkinek a személye ellen nem irányult, legkevésbbé Széchényi Endre személye ellen, akiről igazán nem gondoltam, hogy e három alapelvvel nem ért egyet. Cikkemben külön kiemeltem a lemondó vezetőség elhatározásának! nemes érzelmekre valló rugóit, önzetlennek, felelősségtudattal teljesnek, megbecsülésre méltónak neveztem s követendő példaképül állítottam oda. Nem valószínű tehát, hogy Széchényi Endréről, aki a távozó vezetőségben társelnök volt, ugyanakkor azt tételeztem volna fel. hog>v zártkörű club jelleget vagy szélsőséges politikai színezetet akhr adni a Magyar Háznak, vagy hogy az ellentéteket akarta kiélezni. Áfáig sem értem, hogv Széchényi Endre mért nem a iót vette imaeára. és miért a rosszat? Nyilván csak félreértésről lehet szó, mert hisz különben nem írt. volna egy olyan cikket, melynek személyes éle van. Mivel minden félreértés csak további bajokat okoz. öntsünk tehát tiszta vizet a pohárba. ★ A nagy Széchenyi István, 1827- ben alapította, nyugati mintára, a Nemezti Casino-t. azért, hogv az arisztokráciának, amelvnek reformterveiben fontos szerenet szánt, alkalma legyen politikai, nézetei kicserélésére. Példájára számos hasonló egyesülés keletkezett a vidéken a nemesség köreiben, ami nagyban hozzájárult a politikai élet élénkségéhez és a reformeszmék elterjedéséhez. (Ekíiart Ferenc: Magyarország története, 231 oldal.) 18B'7-ben miég egész Európa a feudalizmus korában élt. Az egyes országok politikai, kulturális és társadalmi vezetése kizárólag a főnemesség és nemesség kezében volt, nemcsak azért, mert ezt törvényes előjogok biztosították. hanem azért is, mert a polgárság osztálya nem volt mlég kifejlődve, a iobbágyság pedig primitív voltánál fogva alkalmas sem volt e feladatokra. Azóta azonban a világ nagyot fordult. Kialakult az egyenlő jogokkal rendelkező társadalom, kifejlődött egy kulturális viszonyban is teljesen egyenrangú polgárság, mely már száz éve átvette a politikai hatalmat és az utóbbi harminc évben mind inkább tör előre politikai és társadalmi érettségben a munkásság, mely egyes nyugati országokban a kapitalista társadalmi rend kereteibe beilleszkedve kezd vezető szerephez jutni. Tehát nemcsak a nemesség, hanem újabban már a polgárság osztályelzárkózásának i s megszűnőben van az erkölcsi alapja. Németországban nincs már Herrenclub. A tradiciótisztelő Angliában megszűnőben vannak1 a főnemesség clubjai. Az amerikai kontinensen pedig feloszlóban a milliomosok clubjai, egyszerűen azért, mert alig van már •milliomos. Nem lehet kétes, hogy egy felszabaduló Magyarországon osztálynélküli társadalmat fogunk találni. Nyugatról tehát nem vihetünk haza egy olyan szellemet, ami már se otthon, se nyugaton nincsen és amit mi hoztunk magunkkal keletről, még abból az időből, amikor az új nyugati szellem még nem ért oda. Széchenyi István a nyugati reformeszméket honosította meg Magyarországon. Ezek akkoriban a magyar nemesség szemében forradalmi gondolatok voltak. Nem hittek azok tartósságában és a bécsi kongresszus reakciós szellemének erejében bíztak. Nem tudták felfogni a világ változását és azt hitték, hogy az új eszmék valami szörnyűségeset hoznak. Széchenyi nagyságát igazolja, hogy át tudta törni e rövidlátó szellemet és a magyar nemesség végiilis az ő hatására önként mondott le feudális előjogairól. Amikor reformeszmélnek keresztülvitele során súlyos ellenállásba ütközött, megírta ..Kelet, népe” című munkáját. Ebben elkeseredetten ostorozta a magyarság örök hibáit: a politikai tunyaságot, mely nem akar tudomást venni a világ haladásáról; a szélsőséges nacionalizmust, mely akkoriban az „extra Hungáriám non est vita” jelszavában csúcsosodott ki: a túlzott tekintélytiszteletre és az osztálykülönbségek fenntartására való haj, lamot. mely szintén keleti örökség. Ragyogó logikával mutatta ki e műben, hogy a magyarság minden tragikumát e tulajdonságok okozzák. Széchenyi Tstván a korszellemnek ideiében történő átvételével —- ahogy azt az angol néo mindig teszi — a véres belső forradalmat akarta elkerülni. A reakciós kamarflla Szécbe. nyi Istvánt, rebellisnek, lázit ónakj. koukolyliintőnek nevezte és csak azért nem írták róla, hogy a lelkeket, mérgezni akaró bacillus, mert akfkoriban még nem tudták, hogy mi a bacillus. Széchenyi Istvánnak volt igaza, és azért, kapta „a legnagyobb magyar” nevet, mert sikerült neki a magyarságot — ha átmenetileg is — az illnzióki világából n realitások világában vinni. ★ Korunkban az osztálykiilünbségek elmosódóban vannak. Minden nemzet életében ezt a folyamatot észlelhetjük, önálló államisággal rendelkező nemzetek ■mégis megengedhetik maguknak, hogy a meglévő, osztályielleegel bíró társadalmi intézmény, eiket egy ideig még fenntartsák. Újonnan ilyet azonban már nem alkotnak. A régiek fenntartását megengedhetik maguklnak, mert számtalan oly eszközük van, mely a nemzetet osztályra való tekintet nélkül tartja össze, mindenekelőtt maga a kormány, a pártok, végül egész sora a tudományos, kulturális, társadalmi 'és gazdasági szervezeteknek. A nemzeti élet irányítása ezek kezébe megy át és a clubok elvesztik szerepüket. Csupán szórakozóhelyeivé válnak kisebb csoportoknak. Idegen államban élő nemzeti kisebbségek azonban nem rendelkeznek kormányhatalommal, sem politikai pártokkal. Legtöbbnyire sem jogi, sem anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy többféle társadalmi szervezetet létesítsenek. így volt ez a megszállott területeken. Csak e: gyetlen egy átfogó magyar szervezet létesítésére volt lehetőség és annak kellett felölelnie az egész nemzeti kisebbség életét. Gondolni sem lehetett tehát osztályjellegü, vagy szórakozást biztositó clubok alakítására. Az első évtizedben a régi állapotok csökevényeként egyes városokban mégis űri casino-k, vagy polgári casino-k alakultak. I- lyen helyeken azután annyira megromlott a magyarság helyzete, hogy legelemibb jogait sem tudta bitzosítani. Szembekerültek egymással a magyarság egyes rétegei és ezt a teljes szétesettség követte. Ott is méreghintőnek nevezték épp azokat, akik a szociális és demokratikus tartalomban látták a magyar nemzeti kisebbség egyetlen kivezető útját. Szerencsére mindig több és több ilyen „méregkeverö” akadt,’akiknek végül is sikerült az egész megszállott területi magyarságot „megmérgeznie” és a megszállás második évtizedében a magyarság magára talált. Mérsékelt, józan, az igazi tekintélyt tisztelő, kitartó és öntudatos magyarság alakította, meg a Közművelődési Közösségeket, melyek a magyar élet bás. tyáivá váltak. És sokszor épp az nrisztokrácia járt elöl jó példával. A demokratikus gondolat nem a (történelmi osztályok ellen irányul. Egy demokratikusan gongondolkodö nemzet éppúgy magához tartozónak érzi az arisztokráciáját, mint a parasztságát. Demokratikus berendezésű országban a nemzet leekiilönbb fiait illeti meg a vezető hely, tekintet nélkül származásukra. Mivel a felsőbb osztályok fiai közül sokan, műveltségűknél és már a gyermekszobában magukba szívott politikai kőnzettsé" folytán a nemzet leekülönhiei közé tartozhatnak, elméletileg fennáll az a lehetőség, hogy C’V demokráciának arisztok)ratá,k állanak az élén. de nem az öröklött és az államhatalom által fenntartott . mesterséges tekintély. hanem a szerzett tekintély alapján. Egy társadalmi szervezet esetében. hogy demokratikus, vasrv osztályíellegü-e. szintén nem a.z a. döntő, hogy ki az elnöke. Az Erdéivi Közművelődési Közösség akkor is szociális, kulturális és demokratikus íelleeü volt. aimikor gróf Bánffy Miklós volt a vezetője, a Nemzeti Casino viszont akkor is zártkörű, arisztokratikus club vo't, amikor a főnemesi rangot nem viselő Jekelfalussy Zoltán állott az élén. ★ Az emigTíciók lesföbbnyire még nehezebb helyzetben vannak, mint a nemzeti kisebbségek voltak. Itt sem futía sem a pénzből. sem az engedélyből, hogy több magyar szervezetet létesítsünk. Ha tehát arról van szó, hogy egy magvar központot esi. nálhatunk, akkor még a gondolata sem merülhet fel egy clnbszerü intézménynek. Vagy legalábbis nem volna szabad fel me. rülnie. A magyar emigrációs központot csak a kisebbségi életben évtizedes keserű kísérletek árán kialakult Közművelődési Közösségek mintájára volna szabad megszerveznünk. Tényleges otthonává kell tennünk minden 'magyarnak. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehessen a Magyar Házban Időnként teadélutánt is rendezni, azt sem jelenti, hogy ne legyen egy kártyaszoba és egy társalgó. Ez sokkal többet jelent. A Magyar Ház nem állhat meg ennél és az új vezetőségnek — bárkikből álljon is az — minden gondolatát a nagyobb feladatok jmegvalósítás,a kell, hogy lekösse, I Kulturális, szociális program-’ mai kell elérnünk; hogy Alsinán lakó magyar kisiparos, vagy az Avellanedán élő magyar gyári munkás napközben és hétközben éppolyan meleg érdeklődéssel gondoljon a Magyar Házra, mint a Belgranoban lakó magyar professzor, vagy a Centroban élő magyar bridge-játékos. Higyjék el, hogy jól megférünk! egymás mellett, mert ez a kisebbségi életben már kipróbáltatok. Biztosan tudom, hogy Luttor Ferenc ezt akarta, és a három alapelvvel teljesen egyetértett. Kár volt az' ö nevét a vitába belekeverni, mert még az emlékét is sérti annak feltételezése, hoery úri casinőra gondolt volna. Aki jól ismerte az ö szociális tevékenységét, a régi magyarsággal és a kisemberekkel való szoros kapcsolatát és mély keresztényi hitét, egész nyilvánvalóan tudja, hogy ő élete célját az osztályok feletti szociális és kulturális misszióban látta. ★ Lehet, hogy a cikkem élesebb hangon íródott, mint ahogy eredetileg magam is terveztem. E- lőfordul ez néha. ßpp aznap olvastam az egyik legtartalmasabb imagyar folyóiratnak, az Uj Magyar Útnak utolsó számát és akkoriban fejeztem be Wass Albert egyik könyvének olvasását is. ök már régóta, sokkal élesebb hangon ostorozzák a magyar élet hibáit. Az ö közvetlen hatásuk alatt nem éreztem eléggé a magam írásának! kifejező erejét és jobban megnyomtam a tollat. Lehet, hogy a választási harc is jobban kiéleződött, mint ahogy szerettük volna. De tálán nem is volt ez baj. Az emigráció egy része felfigyelt felkeltödött sokak érdeklődése s több új tag lépett be. Befolytak a tagdljhátrálékok és a Magyar Ház kis pénzhez jutott. Lehet hogy a választási harc során többen összevesztek, de legalább annyian meg is találták egymást. Létrejött egy tömb, mely számbeli erejénél fogva komoly tényezőt képez majd az argentínai magyar közéletben még akkor is, ’ha a Centro választásain nem győzne. E tömb létrejötte azt bizonyítja, hogy az argentínai magyar emigráció nem szélsőséges. E mérsékelt blokk szembe mer majd szállni a szélsőségesek hangos kis csoportjának szenvedélyes kirohanásaival és meg meri hirdetni: attól, hogy valaki mérsékelten gondolkodik, még nem válik sötét baloldalivá, attól, hogy valaki demokratikus meggyőződésű, még nem szabadkőműves, attól, hogy szociálisan gondolkodik, még nem marxista és attól, hogy valaki nem harsogó antiszemita, még nem zsidóbérenc; attól, hogy valaki megbékélést hirdet, még nem istentagadó, hanem épp az igazi kereszténység alapján áll; attól, hogy valaki reálpolitikus, még nem hazaáruló, hanem épp a helyes úton szolgálja a hazát; attól, hogy valaki nem türelmetlen irredenta, még nem nkasztófáravaló, hanem épp 'felelősségtudattal áll a nemzeti érdekek alapján; és attól, hogy valaki társadalmi reformokat hirdet, még nem kommunista, hanem épp azon az egyetlen úton jár, ahol a kommunizmussal eredményesen szembe lehet szállni. ★ Ez volt Szathmáry Sándor válasza Széchényi Endrének. Szathmáry Sándor nem valódi név, hanem cikkírói név. Régi szokás, hogy írók, újságírók és cikkírók más nevet választanak. Ennek értelme az, hogy az általuk Írottak személytelenül kerüljenek az olvasó elé és az olvasót ne befolyásolja az írásmüről alkotott felfogásának kialakításában se személyes szimpátia, se antipátia, se más előítélet, hanem tisztán csak a tárgyat látva maga előtt elfogulatlanul formálhassa meg véleményét. Az írásmü jő, vagy rossz voltának megítélése, az abba foglalt gondolatok igazságának, vagy tévedéseinek felismerése tisztultabhan juthat érvényre. Emgirációnkban, ahol, legalábbis hírből 'majdnem mindenki ismeri egymást, indokolt e szokás használata. Cikkírói név használata csak egy esetben erkölcstelen, akkor, ha az író személyes támadást intéz valaki ellen. Cikkemben azonban — ismétlem — senki személyén nem gyakoroltam kritikát. Senkinek sem bíráltam eddigi tevékenység.t, csak a jövőre vonatkozólag tűztem ki feladatokat mindannyiunk számára egyformán. Abban a mondatomban, ahol a Nemzeti Casinoról írtam, az Országos Casino-t is felsoroltam, ahol pedig az arisztokráciáról Írtam, a múltban közéleti szerepet játszókat is meeemäitettem. Éppúgy vonatkozhatott volna ez tehát mondjuk akármelyik másik volt főispánra, aki az Országos Casinonak volt tagja; a cikkbe foglalt dicséret azonban már nem vonatkozhatott volna rá, ha történetesen nem volt tagja a Centro távozó vezetőségének. Ha tehát mondjuk Fáidon© Árpád sértődött volna meg. azt még megérteném. De nem irányult ö ellene se a cikk és úgy gondolom, hogy ö annak tartalmával esryetért. Ha egyszer azok az elvek, melyekről cikkeimben írok megvalósulnak és győzelemre jutnak, akkor abból Szathmáry Sándornak semmiféle előnye nem szár'mazhatlk, épp azért, mert írói név és személytelen marad. De ha elbuknak ezek az elvek, akkor Kelet Népének minden tragikumát, úgy mint a múltban is tette, a vagyonelkobzástól a börtönig, a jövőben is egész biztosan valódi neve alatt fogja viselni Szathmáry Sándor Vörös Vihar! Vörös Vihar! Vörös Vihar! VÖRÖS VIHAR! az emigráció nagy könyvsikere! ára csak 19 pesó!
