Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-06-30 / 12. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. június 30. 3. oldal. BERLIN JUNIUS 17 írta: Veszprémy György A történelem sohase fogja megtalálni a berlini munkásfölkelés igazi értelmi sezrzőit. Az oroszok rövidúton kivégeztek néhány tucat, vagy talán néhányszáz munkást- Ahogy a népdemokrata rendőrségek ördögien fejlett technikáját ismerjük, a rögtönítélő bíróságok elé került „tettesek” már bevallották, vagy be fogják vallani, hogy ők „hivatásos amerikai kémek” és „pénzt kaptak a nyugati imperialista hatalmaktól.” De a komoly oknyomozó történetírást sem propaganda, sem a nyilvánosságnak szánt fecsegés nem vezetheti félre. Ami június 16-án kitört Berlinben és a szovjetzóna sok más nagyvárosában továbbterjedt, annak megfogható, személyes felbujtója nincs. A sok száz vagy sokezer lefogott német munkást igazában senki nem irányította, hiába keresik oly lázasan a) „vezetőket”. 1848. március 15-én a magyar főváros egész fiatalsága tüntetésbe kezdett, névszerint tudjuk, kiknek a műve volt. Páris 1789. július 14-én megrohanta a Bastille várbörtöneit, minden valamire való történetkönyv elsorolja kik agyában született meg az ostrom terve és kik állottak a mámoros tömeg élén. A berlini orosz zóna munkásainak senki sem tartott a június 16-ára virradó éjszakán gyűlést. A kávéházakban senki nem ugrott a márványasztalra, egy dallam, egy vers nem született, sehonnan nem érkezett hirnök valami lázas parlamenti ülés, vágy nagy szónoklat hirével, még csak ^>gv olyan titkos, romantikus éjféli megbeszélésről se fogunk soha tudni, mely az ilyen nagy fordulatokat mindig megelőzi. Június 17-ét valóban a Névtelen Munkás rendezte Berlinben, a mostanában annvit idézett Névtele Proletáriátus- Ez a lázadás valóba az Ismeretiem Dolgozó lázaid ás a volt a zsarnok ellen. Egy megvakított, betömött szájú óriás, a propaganda-harsogástól megsüketült gigászi rabszolga ébredt fel kábulatából egy pillanatra. Világ proletárjai egyesüljetek! — hát ők néhány órára csakugyan egyesültek. Az események közismertek: Malenkovék elhatározták, hogy mindent elkövetnek a közelgő német vá^sztások befolyásolására és Nyugatnémetországnak az Atlanti Paktum ellen hangolására. Elmennek a végsőkig, az orosz zónában beszüntetik a bolsevizálást, felfüggesztik a kolhoszosítást, a polgári pártoknak is visszaadják a látszat-szabadságot. Miután Berlinben láthatja, legjobban a nyugatiak alá tartozó német, mi történik a bolsevista uralom alá került testvéreivel, ott kezdték a leghangosabban. A kommunista párt főtitkárát visszahívták, a Tägliche Rundschau szidni kezdte az eddigi kommunista rezsimet, Szemjonov az új főbiztos, Dibrova tábornokkal az új orosz katonai helytartóval túlbuzgóságában odáig ment el Moszkva óhajainak teljesítésében, hogy Alexander Platz és Treptow környékén hatósági emberekkel kezdték levakartaim a vörös egység-plakátokat. Leszedették a párthelyiségek fenyegető feliratait. .. Aiztán nem történt más csak az, hogy a proletáriátus ezt pillanatnyi szédületében komolyan vette. Nem történt más, csak hogy a szegény romok között élő agyonhajszolt, és agyondolgoztatott berlini munkás egy pillanatra beleszédült a nagy felszabadulás jelszavaiba és elhitte, hogy nyolc év terrorja után, a Szűkülés, megfélemlítés, hazugság, félrebeszélés. feljelentések és kényszermunka nyolc rettentő esztendeje után megint ember lehet. Még a kis részletek is végtelenül jellemzőek. Egy építkezés munkásai, akik mér nem bírták a hatósági paranccsal egyre jobban hosszabbított munkaidőt, a nagy szabadság hallatára sztrájkba léptek- Élcsapatban hagyták ott az épületet, talán maguk se vették észre, hogy a munka elhagyásának hire 'olyan szenzációt keltett az egész kerületben, > hogy innen is, onna is tömegesen csatlakoztak menetükhöz s az egész környék dolgozói egyszerre otthagyták munkahelyeiket. Ilyen még nem történt nyolc év óta! Nyolc esztendeje nem fordult elő, hogy proletár valamit sokait volna, hogy dolgozó bárminő erőfeszítést meg mert volna tagadni a proletárállamnak. A maroknyi sztrájkolót, mint nagy hőstettek elkövetőit, mint új Grál-lovagokat egyszerre körülözönlötte az ünneplő proletárság. Világ proletárjai egyesüljetek! — és kis patakból egyszerre folyam, majd Óceán lett. Június 17-ike bekerül majd Európa történetébe, sőt a világ nagy szabadságharcainak történetébe, mert az a százezer munkás, ki e napon Berlinben egy ismeretlen varázslattól megérintve az utcával vonult, hatalmas rést nyitott nyugat felé öntudatlanul is a szovjetbörtön fálán. Az első rést melyen a hitetlenkedők, a fél-marxisták, a gyávák, a hátha-mégis alapon mindenáron egviittélni-akarók is egyszerre belátnak nyolcszázmillió ember végzetébe. Boriin csak egy icipici kis sarok, a földgolyó harmadát s a világ lakosságának majd felét leigázó világbirodalom kinai falának végtelen láncolatán. De az a varázslat, az az eszelős gyorsaság, az az őrjöngés ahogy itt most fellobbant a proletár szabadságvágya, az egész kinai falait egyszerre megrendíti. Micsoda oxigénhiány lehet ott ahol az első képzelt leheletre így fellángol a tűz! A félelemnek, megaláztatásnak, kémkedésnek, ellenőrzésnek micsoda infemója, a kábításnak, letaglózottságnak, a lelki elnyomorodásnak milyen mélysége tárul fel ebben a berlini deliriumban! Világ proletárjai egyesüljetek! — hallucinálti szegény, berlini, magdeburgi, drezdai, lipcsei munkásság néhány óráig. És Nyugat államférfiainak, akik most a béke és egyensúly fenntartásáról tanácskoznak, meg kell hallaniok ezt a nagy haillucinációt. A háború befejezése után szégyenszemre még mindig körülzárt és sokszor légiúton táplált Berlin munkássága a romok között is példát mutatott a világnak- Szebb, nagyszerűbb példát mint a világ igen sok boldog, fényes érintetlen főivárosa. Meglátjátok, Berlin lesz az új Sztálingrád, — jósolta egy szellemes francia Potsdam után. íme a romokkal, sírokkal tele városban jelentkezik először a Nyugat elnyomott hősiessége! A kockázatoktól úgy fázó Nyugat nagy versenytérnek, egy szabad versenypályának tekintette a német fővárost, négy nemzet és két teljesen ellentétes világrend vívja nyolc év óta a maga békés gazdasági és politikai mérkőzését. Mikor egy-egy karácsonyon a nyugatiak által őrzött negyedekben kigvultak a karácsonyfák és fényesen kivilágított tele kirakatok, jobban öltözött, jobban átmelegedett emberek, bátrabban kongó harangszó hívogatták a sötétbeborult, színtelen, didergő északkeleti városrészeket, — sokakban támadt a hiú illúzió: ez a csata máris eldőlt. Június 16-ika, az első igazán nagy' fordulat a bolsevizmus elleni harc történetében. Egyszerre rávilágít arra, hogy milliók és százmilliók végső kétségbeesését s hegyeket mozgató szabadulás-vágyát már nem lehet békés ipari mérkőzéssel, kirakatversenyekkel, vagy a technikai fölény megragyogtatásával lecsillpítani. Világ proletárjai egyesüljetek! — Marx földrészeket fenyegető, a keresztény világrend végét vijjogó jelszava most Marx ék ellen fordult. A történelem nagy fordulatait nem pártok és politikusok csinálják. A Véletlen, a Váratlan hozza sokszor azt, amit százmilliók olyan reménytelenül várnak. Fél éve, hogy Sztálin, az Antikrisztus meghalt. A világ valami nagyot, valami mindent megoldót várt utána- Június 16-ika az első nagy kárpitszakádás ebben az ólmos, terhes várakozásban. Békét, de SZABADSAGOT is! Békét, de SZABAD MAGYARORSZÁGOT is! A müncheni Hungária a bermudai konferencia kitűzésekor lábrakelt, kommunistabarát békeakcióra kezdeményezést indított. Felhívta a magyar emigráció lés az összes társemigrációk figyelmét arra, hogy'juttassák kifejezésre kívánságaikat a nyugati világ előtt, hogy az esetleg bekövetkezhető nemzetközi tárgyalásokon felül ne kerekedjék ismét az a végzetes elhatározás, hogy a pillanatnyi béke és a szovjettel való látszólagos megegyezés esetén áldozatul dobják hazánkat, a többi vasfüggöny mögött szenvedő nemzettel együtt. Pedig minden tárgyalás előfeltétele, csak a rabnemzetek felszabadítása lehet! Ezért kérjük és követeljük mindenütt a világon, ahol magyarok s társemigTációk élnek: 1. ) A szovjet megszálló csapatok vonuljanak ki Magyarországról. A rendet — a terroralakulatok feloszlatása illán — tartsa fenn az Egyesült Nemzetek hadereje. 2. ) Bocsássák haza a; Szovjetben sínylődő hadifoglyokat, polgári elhureoltakat, továbbá engedjék szabadon a magyarországi börtönökben, internálótáborokban szén V ed ő valamennyi politikai elítéltet. a saját hazájukban deportáltakat. bármilyen formában kényszermunkára Furcoltakat. Engedjék haza biztonságban mindazokat a magyar állampolarárokat, akik 1930. szeptember 1-én Magyarországon éltek. i 3.) Tartsanak nemzetközi elint A Mindszenty Akadémia legutóbbi ülésén Hajnóczy I- ván professzor tartotta székfoglalóját. Madáchról s a Tragériáról tartott magasszínvonalú előadása kolóniánk kulturális életének egyik kiemelkedő -eseménye volt' A Rio de Janeiro-ban működő Brazil Magyar Kultúrgeyesület új helyiségbe költözött. A há* * rom éve fennálló egyesület júliusi kulturtalálkozóin Tirczka Lóránt, Kállay Kristóf és Bodroghy Lajos lesznek az előadók. Thiery II. Ilona ..Cecilia” című háromfelvonásos mesejátékot írt. Könyve Eelföldy Géza rajza.iival Németországban jelent meg. ★★ Fabinyi Tihamér, a magyar élet kiváló szakembere, volt miniszter. Bostonban meghalt. Fabinyi Tihamér emigrációs évei alatt visszavonultan élt, közgazdaságtant. tanított az egyik amerikai egyetemen és a Mid-European Studies Center magyar osztályát vezette. Elhunytával nagytudású szakembert s a, régi magyar közélet egyik jellegzetes alakját veszítettük el. ★★ Dr. Oláli István boliviai üzleti útjáról visszatért az argentin fővárosba. ★ Nagy készülődés előzi metr a Centro Húngaro július 1-i választását. Mint legutóbb humoros cikkünkben jeleztük, a küzdelem nem kívánt méreteket öltött. Lanunk távoltartotta masát ettől a vetélkedéstől és helvf adott ellentétes véleményeknek is. Meggyőződésünk. hogy minden erőszak ellenére a reális erőviszonyok mutatkoznak meg. A választás után nedisr —• f-üeitve túlzást. sérelmet indulatot és kortes-rágalmakat — ismét egviitt küzdhet mindenki az eavetDn ellenség, a bolsevizmus ellen. ★ ★ A Nemzeti Bizottmánv Közoktatási Bizottráaának kiadásában mesrindnlt n ..Kis Maavar Könyvtár” című füzetsorozat, hoay a külföldön élő magyarok hozzáiuthassanak a magyar tudománvossáa réai alkotásaihoz. Az első kiadvány Horváth Barna egyetemi ta-Vnöüzés alatt szabad titkos választásokat, az 1945 óta politikailag jogfosztottak egyenrangú részvétele mellett £s a nyugati hatalmak adjanak.biztosítékot arra, hogv Magyarország, valamint a többi" leigázott állam a választások után nem kerülhet mégegyszer szovjet megszállás alá. ■ • -Ezek a vasfüggönyön innen és túl élők minimális követej lései. Rákóczi, Kossuth. Mindszenty magyarjai, az antibolsevista mártírok népének, fiai tehát szegényen, száműzö.tten — egvetlen fegyverükkel: az igazsággal és a fárseimicrrációk. kiutasítottak égyműködésébeu bízva — a szabad világ lelkiismeretéhez fordulnak és a tragikus órán világgá kiáltják: Békét, de szabadságot is! Békét, de jogot is! Békét, de függetlenséget is! Békét,-de szabad Magyarországot is! nár könyve: A közjog kistükre. ★ ★ Kauten Ferenc és hitvese örömmel tudatják Ooncaránból (Los Gonodres, San Luis tartomány), hogy kislányuk született. ★★ Vajay Szabolcs, a Délamerikai Magyarság fömunkatársa annak megállapítását kérte tőlünk, hogy a legutóbbi számunkban megjelent, Vy-vel jelzett, “A Bizottmány tizenkét tagja tiltakozott a müncheni magyar rádiósugárzás marxista szelleme ellen” című ckiket nem 6 írta.
