Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-06-16 / 11. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. június 16. Aki egy életen át a világtörténelemmel játszott... — Utolsó beszélgetés a történelmi hullámelmélet .apostolával — ilá-A sors néha különös helyzetbe sodorja az újságírót. A- lig néhány napja, hogy ott ültünk Péchv Henrik betegágya mellett, hogy beszélgetést folytassunk régi emlékeinkről és a világ mostoha eseményeiről. S mire elkészülne a riport ez a rendkívül érdekes ember, orvostudós, történész és afféle modern alkimista eltávozott az élők sorából. Akkor még nem tudtuk, hogy ez az utolsó riport egyúttal nekrológja is lett a nyolcvan fölötti, kedves öregúrnak Henrik bácsi a szokott derűvel fogadott, nem takarékoskodott jóízű tréfáival sem Sorra kerültek elő a csak kettőnk által ismert vidéki egyéniségek, szentendrei potentátok, kereskedők, vendéglősök, szerb papok, kaszinótagok és fináncok viselt dolgai. Csak, csak épp a betegségről nem beszéltünk. Csonttá lefogyva feküdt az ágyon a történelmi hullámelmélet apostola. Igaz, sose volt ő kövér. Majdnem ilyen soványan ült valamikor a gyerekkoromban annyira megirigyelt liliputi méretű autóban is. amlelvből messziről kimagaslott szikár alakja, amikor n macskaköves szentendrei utcákon végigzötyögött. Nagyon irigyeltük ezt a pici kék autóeskát. amelyet a helyi humor tolom obi Inak is nevezett, miután gyakran indílottuk kézi érővel a Korona elől. * Hajóágyú a vitrinben Szentendrén, e festői városkában volt Péchv Henrik házét, szemben a Dunával és a külön kis ..szabadkikötő’bvcl, ahol motorcsónakja ..vesztegelt”, A víztől nem tudott elszakadni, vasárnap délutánonként végignyargalászott a Duna tükrén. Mindenki tudta róla hogy a nagy vízről kiszorult tengerész hajókázik. hiszen Henrik bácsi valamikor évekig a közös tengerészeinél szolgált. Kevés embernek jutott olyan színes élet Magyarországon, mint neki, hiszen az el* múlt félszázad magyar világának minden számottevő e; gyémségét barijának mondj háttá. Kis bronztáblával volt I megjelölve az a szék. amelyj ben Horthy Miklós kormányzó j ülni' szokott. Miniszterek tudól sok. politikusok keresték fel I otthonát. Ő azonban inkább a j helyi közéletnek maradt mindenki által tisztelt vezetője, j jNem vette azt a fáradtságot. I hogy bekerüljön a Parlament' be. inkább megvívta politikai j csatáit Póló n t i Dezsővel ! Szentendrén, az igen fontos hegyközségi ügyekben. Bölcs ember volt, az értékesebbet választotta, a vidéki élet őszinte életét, derűjét, a kártya partikat a kaszinóban. Bár ő itt is csak kibiceTt, ötleteit és tréfáit hátúitól súgva a felhevült játékosoknak Pénz se érdekelte, valóban csak a tudománynak élt, orvosi munkáját is inkább úgy gyakorolta. mint, valami művészi tevékenységet, amiért nem jár fizetség. * A bukott Churchillnek megüzente, hogy legközelebb győzni fog. . . A tengerészeti öl azonban soha nem tudott elszakadni. Ő magyarázta meg a buenosairesi emigránsoknak; nogv az asztalra tett hűsítőkéi telt poharak felszínén miért forognak periodikusan a jégkockák. (Sok katasztrófát okozntt ez az óceánokon!...! Henrik bácsi hadihajón szolgált, volt idő, mikor Horthy Miklós volt a parancsnoka. A diadalmas tengerész időkből azonban npin maradt egyebe, mint az emlék és egy mlagagvártotta kis hajóágyú a vitrinben, amellyel azonban lőni is lehetett. Ez a kis ágyú csodálatunk tárgya volt A kék Adriáról hozta magával Péchv Henrik az oly nagy vitát megindító történelmi hűl Iáim elméi étét. Éveken át figyelte a tengeri hullámok (törvényszerű mozgását. És nyugdíjas napjaiban amikor élemedett korral, egész könyvtárakat átolvasva tűnődött az élet tengerének mozgása fölött, arra a megállapításra jutott, hogy a történelem eseményeinek látszólag szeszélyes változásai ugyanolyan, szigorú törvényszerűséggel ismétlődnek, mint ahogy a tengeren követik egymást a kisebb és nagyobb hullámok. Kutatni kezdett. Olyan történelmi tájékozottságra tett szert, hogy tudását a legnagyobb történészeink is elismerték. II ó m a n Bálint is gyakran fölkereste egy-egv különleges problémájával. Történelmi hullámelméletét egy nagyméretű, színes grafikonnal ábrázolta. Ez a grafikon felkeltette európnszerte a szakemberek figyelmét. Számítási rendszerével egycgy ismert történelmi esemény időpontjából kiindulva meglepően érdekes történelmi prognózist szerkesztett. Buenos Airesben fejezte be 1999-ig történő események láncolatát. Nem szerette, ha jósnak nézik és jóslatnak tartják prognózisait. Éppen ezért hallgatott a jövőről, számításait azonban lepecsételt, aláírt borit ókban helyezte el közjegyzőnél, amelyeket azután bizottságok bontottak föl. Kétségtelen sok sikert ért el. Ennek köszönhette értékes okmánytárát, amelybe például eredeti levelet olvashattunk Eisenhowcrtől. v á g y Cburchilltöl, akinek néldául 1945-ös bukásakor megírta határozottan, hogv: a következő választáson ismét Ön le^z-a premier 1 Van már másfél esztendeje annak, hogy megjelent a Magyarok Útja szerkesztőségében. Elővette az aktaköteget, a kétezredik esztendő küszöbéig végzett történelmi számításairól. Kívánsága az volt. hogy hitelesen zárjuk le alz okmányokat. (Még pecsétnvomót, viaszt és gyertyát is hozott magával.) Hatalmas borítékba zártuk az iratokat. A külső pecsételést Kerecsendi Kiss Mártonnal hitelesítettük. így került a közjegyző páncélszekrényébe. Most, hogy szegény Henrik bácsi eltávozott közülünk, sokszor esziinkbejut, vájjon mi lehet benne. * Henrik bácsi az argentin tankönyvben Argentínába is fölfigyeltek Dr. P é c li y Henrik nevére. Nagy képeslapok közöltek róla fényképes riportot. Egy naipon, alig néhány hónapja nagy fekete autó állott meg Péchyék belgránói otthona elött. Előkelő argentin urak keresték föl a tengerészeti minisztériumból. E 1 j ö t - t e k, hogy köszöntsék azt a híres tengerész-bajtársat, nkinek neve, Dr. pécsujfalusi Péchy Henrik ma is benne szerepel az argentin hadiakadémia. egyik tankönyvében. A folyami kórházhajók szervezésével kapcsolatban példaként hivatkozik a könyv az egykori hajóorvosra, aki a dunai kórház-flottát megszervezte. * Ki nyeri meg az új háborút? Riportot akartunk írni az utolsó beszélgetésről, az emlékezés azonban más’ irányba térített el. Pedig néni lehet elfelejteni az utolsó találkozást, azzal a bölcs, szeretetreméltó öregúrral, aki egész életében a világtörténelemmel játszott. Henrik bácsi szakállas, sápadt, próféta-arca a párnán nyugodott. De sovány keze még mindig szorongatta örök társát a ceruzát. Kérdéseinkre bele-beletúrt jegyzeteibe. De at titok, a lezárt borítékok tartalma felől faggattuk. Henrik bácsi a jövő felől most sem nyilatkozott. . — Mi lesz hát a kettévált világgal, Henrik bácsi? — Tudod, hogy sose jósoltam, fiam. — Csak annyit, Henrik bácsi, ki lesz a győztes? — Jó, megmondom. Képzelj el egy szűk sikátort, amelynek a közepén egyszerre pillantja meg egymást két ellenséges járőr. Mind a kettő lövésre készen tartja géppisztolyát. Az győz, aki előbb meghúzza a ravaszt! Vörösvári István ÚTLEVÉL! ÁLLAMPOLGÁRSÁG megszerzéséhez szükséges Iratok birtokába juthat dr. E. N. ALVAREZ ügyvéd segítségével. — Méltányos árak! Érdeklődjön a Magyarok Útja kiadóhivatalában személyesen, telefonon, vidékről levélben, (válaszbélyeg mellékelendő.) Reconquista 558, T.E.32-3008 Mozgalom Európa megtűrt jel-ért Lapunk legutóbbi számában beszámoltunk arról a hatalmasnak Ígérkező segélyakcióról, amelyet a hollandok indítottak az árvízkatasztrófa előtt a németországi táborokban élő magyarok nyomorának enyhítésére. A holland láp cikkének ismertetése mély hatást keltett az Argentínában élő magyarságban. Többen tudatták velünk, hogy iilven argentínai segélyakció áldozatában örömest résztvesznek. Nem kétséges, hogy a gondolatot a Magyar Háznak most választandó vezetősége is magáévá teszi. Bánföldi Antalné, a tavalyi karácsonyi akció vezetője bejelentette részvételét és főleg a régen itt élő magyar családok sürgetik a téli ruha gyűjtés mielőbbi megindítását, A terv mellé állt az Egyesületek Tanácsa, amelynek vezetősége a legutóbbi ülésen hosszan tárgyalta az európai menekültek helyzetét. A tanács tagjai elhatározták, hogy a nemes tervhez megnyerik a egyesületeik tagjait, hogy „Európa megtürtjei”, szükséget szenvedő testvéreink olyan támogatást kaphassanak, amely méltó Argentina magyalrságához. Humedad 96 % folyt. formációi” szerint nemcsak a múltban, hanem a jelenben is „nyilas” magatartást tanúsítok. Ezen már igazán csak nevetni lehet. Nem is megyek oda többet. Én fogom stornirozni az üzletet. Majd megmutatom heki, hogy igenis én vagyok az, aki nem állok szóba vele. Végzek velük. Punktum. Egyáltalában mindenhonnan vissza fogok vonulnulni. Legokosabb volna valami vidéki kis faluba elbújni és ott kertészkedni. Nem érdemes emigrációs közügyekkel foglalkozni, hisz úgy is halott dolog ez a magyar emigráció. Sose kerülünk többé haza. Hogyis lehetne a kommunizmus ellen harcolni ilyen körülmények között. Ahhoz összefogás, értelem, egység kellene. Mindenkit, aki kommunista ellenes, egy táborba összehozni. De nem így, ahogy most van, hogy egymást marjuk, egymást keserítjük, ezer darabra hullunk és egymás erőit kötjük le. Szörnyűség rá is gondolni. Amit mi teszünk, az csak a kommunizmus toallmára hajtja a vizet, Mintha csak a kommunisták rendeznék így, Legjobb volna semmire se gondolni. Talán el tudok szundikálni egy kicsit, hisz annyira fáradt vagyok. Nem elég kényelmes ez a szék. De azért úgy érzem, hogy el fogok tudni aludni. Kissé zavar ez a beszéd. Valaíki furcsán beszél. Valami jelentésről beszél. Mit is mond?... „Jelentem, hogy a kapott utasításoknak megfelelően szélsőjobboldali ügynökeinkkel az emigráció szélsőséges jobboldali köreiben állandóan ébren tartjuk alz antiszemita felfogást. Ugyancsak az utasításoknak megfelően baloldali ügynökeinkkel a zsidóság körében propagáljuk a cionizmust, ébrentartjuk a magyarság elleni bosszú gondolatát és azt a felfogást erősítjük, mely az egész magyarságot kollektiven fasisztának bélyegzi. Legnehezebb a helyzetünk az úgynevezett közép köreiben, melynek mérsékelt és reális gondolkodását nehéz befolyásolni. Ezek arra törekszenek, hogy összehozzák egy céltudatos politikai síkra az egész ellenünk irányuló emigrációt. Szerencsére kevesen vannak és egyik oldalon sem népszerűek. Népszerűtlenségüket ügynökeink által terjesztett suttogó propaganda, mely a kapott utasítások szerint családi és anyagi életüket helyezi a rágalmak központjába, erősen fokozza. Sikerült őket ezenkívül még egymás iránt is bizalmatlanná tenni és őket egymásközötti csoportharcokba belekeverni. Az elvtársak teljes megelégedésére máris jelenthetem, hogy az eredmény e téren legalább 96 % ... ”96 % 96 % . .. ” Felriadok. Mit-is mondott ez a hang? Ki beszél? A rádió beszél. De mit beszélt? Az időjárás jelentést mondja? Persze, a rádió mondja be az időjárás jelentést. ITallucináltam. Illetve elaludtam és álmodtam. Annyira a magyar közügyekkel vagyok elfoglalva, hogy alvás közben is e kérdések tolulnak az agyamba. Fáradt és ideges vagyok. Ilyen bolond dolgot álmodni! Na hallgassuk csrfk, mit is mond ez a rádió: „...a látási viszonyok rosszak. A maximális hőmérésklet d.u. 4 órakor 16 fok volt. A minimum reggel 8 órakor 7 fok volt. Humedad 96 %.”
