Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-06-16 / 11. szám
4. oldal. Buenos Aires, 1953. június 16. MAGYAROK ÚTJA Az öszhajú főpap, a magyar® ügyért és az idegenbe szakadt magyarok megbékéléséért hatéven át küzdő apostol emlékét óhajtom megvédeni, amikor ehhez a kérdéshez hozzászólok. A Centro Húngaro nem kapott új feladatot, hanem új feladatot tűzött ki maga elé, amikor elhatározta, hogy az egyesületének otthont szerez és ezzel módot ad a magyarság székesebb rétegeinek arra, hogy bekapcsolódjék az egyesület életébe. Ezideig valóban, csupán az úja.bb emigránsok egy egészen kis része jelentette a Centro Húngaro társadalmi életét. Ez a kicsiny de lelkes csapat küzdötte végig az egyesület nehéz éveit, anyagiakban szűkölködve, alkotó munkában annál gazdagabban. A Cannig-i szerény négy fal között született meg a Mindszenty Akadémia, amely -—- elöke ugyanazon személyiség .lévén — teljesen azonosította munkáját a CH célkitűzéseivel. Itt jött létre a Szabadegyetem, amelyet a jövőben talán szorosabban össze lehetne kapcsolAii a Mindszenty Akadémiával, a nélkül, hogy a Centro Húngaro-t sérelem érje! Innen indult el az Angolkisaszszonyok lcultúrmunkáját kezdetnéyezö gondolat, s ez a plátanosi Pannónia Sacra-hoz vezetett. E helyről szálltak a világ minden tájára, a tiltakozó táviratok Mindszenty bíboros hercegprímás meghurcoltatása és a Szent Korona fenyegetettsége idején. Itt kattogtak az írógépek, amikor a magyarságnak szót kellett emelnie az otthoni deporálások barbársága ellen, széjjel küldve száz és száz levelet a világ vezető tényezőihez. Innen indult ej a téliruhagyűjtés, amelynek eredményeként sok-sok ruhacsomag indult el szükséget szenvedő testvéreink megsegítésére. Igen, oda a Canning-i szobába tévedt be a keddi délutánokon a mostanában annyit emlegetett kopottas magyar”, akit emléke-Még egy szó a választások előtt 9 Irta: Széchényi Endre zetem szerint nem “leereszkedő' jőnapottal” fizettek ki a többiek, hanem szíves testvéri szóval, vigasszal, igen sok esetben anyagi támogatással is. A mostanában felhánytorgatott társadalmi összejövetelek és teadélutánok, csak a legritkábban zavarták meg a szürke hétköznapokat és sajnos, alig-alig növelték az üres kassza súlyát, pedig mennyire kellett volna a.pénz ató özérdekü kiadásokra. A keddi délutánokon nem láttuk a jólöltözöttséget, mindnyájan kopottak voltunk, eleganciánk is ebből adó-* dott. Igaz, a jó modort mindig megköveteltük és a jövőben is meg fogjuk követelni, már csak azért is, mert fiatalságunk nevelésének ez egyik legfontosabb pontja. Amikor az Istenben boldogult elnökünk hívó szavára sokan lehetővé tették nemes hozzájárulásukkal az új egyesületi helyiség megszerzését, — mely úgyszólván önmagától, megszületésének pillanatában kapta a Magyar Ház nevet — ö maga határozta, el a vezetőség és a választmány lemondását, azzal a nemes gesztussal, hogy helyet biztosítson a közérdekű munkában az újonnan jöttekek is, kifejezve ezzel, hogy megnagyobbodott Centro Húngaro-t nem egy ,,klikk” óhajtja kézben tartani diktatórikus módon, hanem helyet kap abban minden igaz magyar, osztálykülönbség nélkül. így jutottukn el most a választásokig. Az alapszabályok előírásai szerint máskor is voltak választások ebben az egyesületben E választások csátc a megdöbbentő közömbösséggel vonták magukra a figyelmet. Még a tisztségek betöltése is nehézségekbe ütközött!' Ma, úgy látszik, más a helyzet. Egy belvárosi, előkelő negyed patinás kis palotájának helyiségeiről van szó, ahonnan úgylátszik szélesebb perspektíva nyílik, s ezért a tisztségekre annyi a jelölt, hogy még választani is nehéz köztük. A régi vezetőség megmutatta irányát. Eredményei nyíltan beszélnek. Kötelességünk, hogy az új vezetőségnek is bizalmat előlegezzünk. Kik lesznek az új vezetők, nem tudjuk. De hogy azok olyanok legyenek, hogy hivatásuknak helyt állhassanak, az kizárólag a választással bírók lelkiismeretétől függ. Hisszük, hogy mindenki erre hallgat majd és akkor előbbre visszük a magyarság ügyét. Rossz szolgálatot tesznek azonban azok, alflik eddig semmilyen részt nem vállaltak az építő munkából és álnév mögé húzódva felhasználják az „őrségváltás” idejét arra, hogy „ne élezzük ki mégjobban az ellentéteteket” jelszó alatt mérget hintsenek a megbékéltek közzé és ezzel egycsapássai lerombolni igyekezzenek az a munkát, afhelyet Luttor Ferenc épített föl 3 mely végül is életébe került. ★ A Centro Húngaro alapszabályai világosan kimondják, hogy az egyesület politikával nem foglalkozik és ez a legértékesebb pontja. Meg nem engedett, sőt tilos dolog tehát az egyesület életébe bármilyen formában belekeverni az emigráns politikát, ezt az eddig csak széjjelhúzást, ellentétet keltő tevékenységet. Nemzeti, vagy Országos Casinót, arisztokráciát vagy egykori közéleti szereplést belevetni most a köztudatba, nem más, mint olcsó Hortesfogás. A budapesti Nemzeti Kaszinót a legnagyobb magyar alapította, a tisztességes otthoni időkben erről az intézményről minden iskolában azt tanították, hogy megalapítása kulturális tett volt. A másik vádponttal is furcsán állunk. Hogy valaki arisztokratának! született, az nem rajta múlott. Aki történelmi nevei visel, az nyugodtan büszke lehet nevére, amint minden ember tisztelettel övezi elődeit. A történelmi nevet ma igen divatos kikezdeni, látjuk ezt otthon. Aki történelmi nevet visel, arra legfeljebb még több feladat hárul és még jobban meg kell állnia a helyét. Legalább is így kellene lenni. A múlt közéletének szereplői ¡s többnyire érdemeikkel szerezték meg pozíciójukat, ilyen utólagos emigrációs bírálat csak a kommunistákat igazolja, akik nyomtalanul el akarják söpörni a múltat, hogy zavartalanul felépíthessék Moszkva dunamenti provinciáját. Az egykori közéleti szereplés is kötelezettségeket jelent idekint, át kell adni a, tapasztalatokat a fiataloknak. Beszéljünk hát a fiatalokról, mindannyiunk büszkeségéről, jövőnk egyetlen reménységéről. A fiatalságot feltüzelni az idősebbek ellen igen könnyű feladat, ott, ahol az ilyesmi talajra talál. De egyben bűnös mesterkedés is. A fiatalságnak mindenütt helye van. Tanuljanak, tanítsanak, dolgozzanak, szervezzenek. De meg kell hogy tartsák az idősebbek iránti tisztelet és saját érdekükben meg kell hallgatniok1 az előttükjáró nemzedék szavát. A nemzedék váltási vitatkozás azonban, itt az emigrációban veszélyes és fölösleges, mert az ilyen vita légüres térben folyik. Akik pedig a fiatalságból mesterségesen kiirtják a,z idősebbek iránti tiszteletet, azok olyan lavinát indítanak el, amelyet megállítani többé nem lehet. Ez behatol az emigrációs magyarság egyetlenmenedékébe, a családba és forrása lehet a vallási közömbösségnek! is. Ha el akarjuk kerülni a Centro Húngaroban a választási harcot, — mint ahogy azt el is kell kerülnünk, — akkor ne állítsunk az új vezetőség elé programmot. Nem kérünk olyan tanács-sorozatból sem, amelyben finom csomagolásban ott bújik a lelkekfet mérgezni akaró bacillus. Luttor Ferenc szellemében és az ő emlékének tiszteletében kell folytatnunk az építő munkát. Ennek első lépése lehetne egy komoly, harc nélküli választás keresztülvitele. Ez csak akkor sikerül, ha kiküszöböljük magunk közül a konkolyhintőket. HA IDEGEI ELFÁRADTAK! pihenjen Argentina egyik legszebb üdülőhelyén, a a cordobai hegyek! szivében LA FALD A-n • Magyar penzió • Pazar kilátás • Olcsó árak • Kitűnő ellátás • Télen-nyáron nyitva! • Télen nagy kedvezmény! HOSTERIA CAROLA Cím: Bella Vista y Saavedra La Falda, Sierras de Córdoba Egyatlan magyar C9alád könyvtárából sem hiányozhat Wa s s Albert gyönyörű regénye, a Tizenhárom almafa. 350 oldal, rendkívül szép vászonkötésben. Ara: 29.— peso. HUMEDAD: 96 SZÁZALÉK. írta: Szathmáry Sándor Már megint rámjött ez a kellemetlen, nyomasztó érzés. A tejem fáj, a lábaim mintha ólomból volnának és nehezen kapok levegőt. Nyilván tűi sokat dolgoztam megint. Szörnyen zavar ez a rádió is a folytonos hirdetéseivel. El kellene zárni, de oly kimerültnek érzem magam, hogy képtelen vagyok felkelni a székből és megtenni azt a néhány lépést. Majd később. Legokosabb volna, ha elmennék egy másik orvoshoz megvizsgáltatni magam. Nyilván van valami rejtett, súlyos betegségem, amit az öreg doktor eddig nem ismert fel. Azt mondja, kissé alacsony a vérnj'omásom. Hát ez nem komoly dolog. Lehet, hogy igaza van, hisz, ha komoly beteg volnék, akkor nem bírnám így a munkát, mint ahogy birom. Tegnap egészen jel éreztem magam. Persze, a napi munka után még magyar köziigyekkel is foglalkozni, ez túl sok. Ez az, ami annyira kimerít és amitől olyan kedvetlen vagyok. Abba is fogom hagyni. Nincs semmi értelme, csak boszszúságot és izgalmat okoz. Az önzetlen munkát senki sem értékeli, mindent csak elgáncsolnak, ellenségesen fogadnak és megrágalmaznak. Nem lehet rendet teremteni ebben a magyar kolóniában. Szidják egymást, türelmetlenek, szélsőségesek, egyoldalúan ítélkezők. De nem csak itt van ez így. Az egész világ ilyen manapság. Sehol sem értékelik a tudást, a becsületet, a tisztességet, a jószándékot. A sekélyes érzelmek uralkodnak és az emberiség visszafejlődik. Nincs is semmi kilátás, hogy a mii életünkben megváltozzon a világ. Semmi öröme sincs már az embernek ebben aiz életben. Még a családban sincs egyetértés. A feleségem öszszeszólalkozott délelőtt a szomszédnővel a kutya miatt és most halálosan meg van sértődve, hogy nem neki adtam igazat, amikor tényleg nem neki volt igaza. A gyerekek kibirhatatlanul szófogadatlanok, ezekből se lesz rendes ember, azt hiszem. Az embernek már nyugodt otthona sincsen. Olyan kopott és piszkos minden ebben a lakásban, pedig tavaly vettük újonnan a bútorok egy részét. Szinte nyomortanyaként haSt már. De az utcára sem mehetek ¡már ki nemsokára, mert a kabátom olyan kopott, hogy rendesebb helyen már feltűnést kelt. Be kellene adni legalább a tisztítóba, -de sose érek rá. Szörnyű elégedetlenség dűlbennem az élettel szemben. Haragszom mindenre, az emberekre, de legfőképp a magyarokra, akiknek legközelebb kellene állniok hozzám és mégis a legtöbb panaszra adnak okot a meg nem értésükkel, a folytonos kritikáikkal. Az éjszaka is nyugtalanul aludtam, annyira felizgatott a tegnap hallott szóbeszéd. Igazán felháborító. Annyira haragszom, hogy szavakkal ki sem lehet fejezni. Mit is hallottam? Érdekes, hogy a fáradtságtól és felindultságtól az ilyen fontos dolgokat is elfelejteni újabban. Ja persze! Azt mondták, hogy sötét hall oldali vagyok. Vagy nem is tegnap mondták? Na, mindegy, ezért biztos nagyon haragszom, akármikor és akárki mondta. Mi az, hogy akárki mondta? Hát tudom: ki mondhatta, nem lehet más, mint az a volt képviselő, aki itt lakik nem messze. Csak ő mondhatta, -mert a presztízsét félti tőlem. Világos, hogy ő az, akire annyira haragszom. Hát neki csak tudnia kellene, hogy nem vagyok baloldali. És micsoda szemtelenség azt mondani, hogy „sötét”. Azért vagyok „sötét”, mert azt mondtam, hogy -ai jövő Magyarországát nem szabad a régi hibákra felépíteni? Persze, ha ő mondaná ugyanezt, akkor megtapsolná a klikkje, hogy milyen okosan beszél. Érthetetlen ez az ember. Valahaikor olyan rendes volt. Hiszen otthon is voltak köztünk felfogásbeli differenciák, de mindig a legszebben nyilatkoztuk egymásról. Most pedig, amikor talán sokkal kisebbek a differenciák, ilyen gyűlölködve beszél. De hát ha ő úgy, akkor én is úgy. Annyi borsot fogok az orra alá tömi, amennyit csak tudok. Nem sajnálom a fáradságot és elmegyek holnap az egyesület bizottsági ülésére és mindenben ellene fogok beszélni, bármit mond. Lehetetlenné kell tenni az ilyen embereket! Na és ki sugallmazta azt a felszólalást, amit a múltkor az a fiatalember követett el a kulturális ügyekről tartott értekezleten? És ki ellen irányult atz, ha nem a barátaim és én ellenem? A kereszténység védelméről és a tiszta keresztény szellem veszélyeztetéséről beszélt, épp nekünk, mintha mi nem is volnánk keresztények! Azért, mert nem vagyunk szélsőségesek, mert mérsékelten, reálisan és humánusan gondolkozunk, ezért úgy mer bennünket beállítani, mintha legalábbis istentagadó szabadkőművesek volnánk! Hallatlan! Rólam meri azt gondolni, hogy szabadkőműves vagyok, rólam, aki a tiszta kereszténység alapján gondolkodom és egész életemben mindig a keresztény elvekért küzdöttem! Persze ő a kereszténység alatt Antiszemitizmust, sovinizmust és nácizmust ért és ¡mivel ebben nem értek vele egyet, egyszerűen szabadkőművesnek nevez. Ez már több, mint pimaszság. Kisajátítása a keresztény szónak, visszaélés a kereszténység fogalmával. Rá kellene bizonyítani, hogy azt mondta rólaJm, hogy szabadkőműves vagyok és becsületsértésért beperelni. De persze nyíltan nem -mondja, csak titokban és nem tudom bíróság előtt rábizonyítani, meg aztán pénzem és időm sincs egy ilyen perre. Ő dolgozik olyan eszközökkel, mint a szabadkőművesek. Lehet, hogy talán épp ő az, aki szabadkőműves. Hát most jut eszembe, hogy gyakr-aln forog egy baloldali lap ¡munkatársa társaságában. Lehet, hogy hogy ő titkos szabadkőműves. Csak szélsőjobboldalinak adja ki mpgát. Hát persze, hogy ők szabadkőművesek és csak azért neveznek másokat annak, hogy magukról eltereljék a figyelmet. Hát ez egész nyilvánvaló. Le kell leplezni őket, Feltétlenül fel fogom hívni a barátaim figyelmét, hogy ezentúl óvakodjamak tőlük. Hogy ezt eddig nem vettük észre ! Na mindegy, annál jobban kell majd ezentúl küzdeni. Én volnék baloldali, akiről a múltkor is azt mondták a nagykereskedőnél, hogy fasiszta vagyok? Majdnem stornírozta az üzletet, mert „az in-
