Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-05-31 / 10. szám
4. oldal. Buenos Aires, 1953. május 31 MAGYAROK ÚTJA nagyobb része is ily politikának határozott ellenzője. Egész múltjuk a versaillesi rendszerhez köti őket és egész gondolkodásuk inkább a kisántántra, miint valaSrni föderációra van beállítva. Ami engem aggaszt még az a t.énv, hogy még ma is szinte instinktive a pánszláv ideológia befolyása alatt állnak e politikusok és a magyarokat, osztrákokat mint volt ellenségeiket tekintik, míg a szerbek, ukránok és lengyelek számaikra szláv testvérek. — Csak azért fogadnák el a magyarok és osztrákok jelenlétét egy Dunai Federációban, mert a változtathatatlainon nem tudnak segíteni. Mindazonáltal. ha saját Ízlésük szerint rendezhetnék a dolgokat, jobban szeretnének inkább egy szláv hatalmat kiépíteni. Ezek a körülmények — és tapasztalatból beszélek — sokkal nagyobb hatással lennének a mi Dunai Federációs terveztetéseinkre, semmint Önök gondolják. — Politikailag a csehszlovák emigrációs csoport a Masaryk legendából t/áplálkozik, mely Amerikában igen erős gyökeret eresztett. — Gyakran úgy érzem, hogy az FSA középeurópai politikája a federalizáció legnagyobb akadálya. Fenti meggondolások késztettek arra. hogy ne vállaljak többé közösséget korábbi politikai barátaimmal; nem haragból, hanem tisztán és egyszerűen azért, mert felismerten, -miszerint az ő politikájuk sohasem vezet ki bennünket á versaillesi zsákutcából. — ígv váltam én magános farkassá, függetlenül minden politikai megkötöttségtől. Figyelebevéve fentebb leírt helyzetet, nézetem szerint három politikai taktikai lehetőség áll előttünk: 1. az 1919-1920-as békeszerződések sem’eges szakértők által revizió alá veendők s egyidejűleg e szakértők egy konkrét dunai federációs tervet terjesztenének az illetékes nem. zeti bizottságok elé jóváhagyás végett. Alig hiszem, hogy e politikusok vftlaha is egyhangúlag hozzá ja túlijának va'amihez. hacsak, mint Hodza is mondotta.Aerre őket “döntőbíráskodás” nem kényszeríti. — A födohig nz. hogy ez a döntőbíráskodás tényleg igazságos legyen. Tudom előre, hogy mindeme politikusok mit fognak erre válaszolni. —Argumentációjuk valahogy ez lesz: “Nem dönthetünk el semmit népünk hozzájárulása nélkül.” —-¿Nos ha Masairyk is így beszélt volna 1918-ban talán sohasem született volna meg Csehszlovákia. A közvéleményt egv Új Rend számára kell megnyerni főleg technikai kérdés: propaganda. — Attól sem kell félni, hogy ezek az Amerikai aranyon élő politikusok ellenzékbe fognak átmenni. Ők sokkal hiúbbak és önzőbbek alnnál s oly mélyen belemerültek a politikába, semminthogy el kívánnák hagyni a politikai arénát. Ismerem mfindannyiukat. Bizonyos habozás után így beszélnének: “Nézzétek, éppen így gondolkodtam én is mindig, — ez valóiéban az én tervem.” — Egyidejűleg azonban kérdéses lenne, hogy valóban el tudnak e szakadni versadllesi koncepciójuktól. 2. Második lehetőség lenne leváltani a jelenlegi (csehszlovák) politikai toam-m s helyettesíteni őket cseh és szlovák szeparatisztákkal. Ha Csehszlovákia kettéosztásának el-1 ve elfogadtatott, akkor a szlovákokat feltétlenül be kell vonni. Múlt évben alkalmam volt megismerni Prchala tábornokokot. Nem vagyok híve neki, de tudom, hogy Bohémiában igen jó hírnévnek örvend, sokkal jobbnak, mint azon politikusok legtöbbje, akik most Nyugaton vannak. Azt mondani, hogy a tábornok fasiszta, természetesen teljesen téves. — Régi kommunista taktika az azt állítani az illetőről hogy reakciós, ha valaki nem osztja az ő véleményüket. Ugyanezt a taktikát használják a benesisták midőn úgy bélyegzik meg Prchalat, hogy politikailag nem elfogadható személyiség. Ugyanígy áll a helyzet a szlovák szeparatistákkal, akik szintén nem fasiszták. Történelmi szempontból nem helyes beállítani a független szlovák állam megalakulását, mintha az csupán Hitler teremtménye volna. — A mozgalom kezdetét vette, mielőtt Hitler színre lépett volna. Németországgal, vagy a nélkül, így vagy úgy, a versaillesi rendszer előbb utóbb úgyis összeomlott volna. — Azt sem tudom elképzelni, hogy kerülhette volna el Szlovákia a harcot Hitler oldalán az oroszok ellen. A német megszállás lehetősége által fenyegetve, elszigetelve a Nyugattól és az orosz “felszabadítás” borzalmas kilátásával szemben a szlovákok nem tehettek magukévá más politikát. Ugyanezt el lehet mondani Magyarországról is. Nem helyes dolog a dunai népeket tradicionális szövetségesekre és tradicionális ellenségekre osztani. Ilyen választóvonalak meghúzása, amit pedig ma is gyakorolnak, különösen a benesisták, igen komoly akadály egy ezen népek között megteremtendő unió útjában. 3. A harmadik lehetőség lenne egyszerűen mellőzni a politikusok asszisztálását s e helyett a dunai politikát, pártpolitikai kötöttségektől mentes szakemberekre alapozni. Miután a Dunavölgv újjászervezése csakis az orosz uralom alóli feíszbadítás után történhetik meg. ily esetben a politikai hatalmat, egy bizonvm megszállási időszak után olyan vezetőkre kellene átruházni, akik országaikban elnyerték a nép bizalmát, miként az Németországban történt a II. világháború után. — Ilyen körülmények között is a legelső dolog az 1919- 1920 évi szerződések revíziója kell legyen. A jelenleg létező nemzeti bizottmányok pártpolitikai struktúrája valami egészségtelen dolog egész felépítésében. — Gernv pl. azt hiszi, hogy képvisel egy pártot, melyet 1938- ban feloszlattak. A politikusok legtöbbje nem képvisel egyáltalán senkit, kivéve önmagát. És igen nagy tévedés lenne, tekintve a szétágazó következmények involválódását, úgy feltekinteni ezen személyiségekre, mint a Vasfüggöny mögötti népek szabad akaratának megtestesítőire. Részemről nem tudom elképzelni, hogy a dunavölgvi politikusok idekünn, hacsak valami erőteljes USA közbelépés nem történik, hogyan lennének képesek egymással megegyezni — fejezi be levelét Miksche ezredes — már pedig ha nincs megegyezés, ez automatikus visszaesést jelent d versaillesi statushoz, vagy pedig legjobb esetben valami egész abnormális federáció születne meg, ami ismét nem jelentene tartós megoldást...” HA IDEGEI ELFÁRADTAK! pihenjen Argentina egyik legszebb üdülőhelyén, a a cordobai hegyek szivében LA F A L D A-n • Magyar penzió • Pazar kilátás • Olcsó árak • Kitűnő ellátás • Télen-nyáron nyitva.! HOSTERIA CAROLA Cim: Bella Vista y Saavedra La Falda, Sierras de Córdoba Télen leszállított árak! Dr. VÁGÓ PÁL NYILATKOZATA Lapunk legutóbbi számában az Erdélyi Szövetség argentínai eso- I portjának megalakulásáról szóló tudósítás megemlékezett Vágó Pál volt országgyűlési képviselő hozzászólásáról Is. Vágó dr. — a tudósító szerint — kijelentette, hogy “az Erdélyi Szövetség célkitűzéseivel egyet ért.” Vágó Pál dr. most hosszabb levelet juttatott el lapunkhoz, amelyben a fenti mondat helyesbítését kéri. “A közlemény ebben a szövegezésben nem helytálló. . . — Írja Vágó Pál, -— ezzel szemben igaz az, hogy felszólalásomban kijelentettem készségemet, hogy az Erdélyi Szövetséget gyakorlati munkájában támogatom, ami azonban még nem jelenti azt, hogy a Szövetség céljaival egyetértek.” D É Ti KERESZTJE Ausztrália első nyomtatott mapyar hírlapja. / Megjelenik 1. és 15-én. / Előfizetés 1 évre 3 0 sh. / Felelős szerkesztő és kiadó: Forró Ferenc S. J. / Szerkeszti: Nagy Kázmér. Levelezési cim: Box 7021 G P.O. Sidney. EUROPA Ékszer, és óra-szaküzlet VÁNDOR és PÉTER Grl. JUAN D. PERON (ex Munro) WECKERLE SIMON Elsöoszíályú úri szabómester vállal hozott anyagból is, a legkényesebb ízlést is kielégítően férfiruhavarrást. TACUARI 462 CAPITAL M0T0RCEA MOTORES ELECTRICOS Compañía de Construcciones Electromecánicas Soc. de Resp. Ltda. — Capital $ 500.000 Luis María Campos 70-84 Buenos Aires SZEMORVOS DR. ARISTIDES ZAXÉLH Rendel: hétfőn, szerdán, pénteken Hi-19 óra között Medico oculista de los hospitales Español y Piñero Kérjen órát! MARMOL 243 T.E.: 88-3582 (Rivadavia 4300 magasság!) Mokrány fiambréríájában mindig friss árut kaphat! Lavalle 370 T. E. 31 — 2573 Ékszer s márkás-óra nagy választékban! Ékszer- és órajavítás, készítés és átalakítás! Kovács Gyula VIOLA MARTÉUL!, Laprida 3795/ 1? Vonattal: Presidente Pei óntól Padilláig, vagy J. B. Juftoig. Kollektivó: 19, 267, 203, 114.
