Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-28 / 8. szám
8. oldal. Buenos Aires, 1953. április 28. MAGYAROK ÚTJA Baráth Tibor új könyvéhez Most, hogy Európa nyugatát' a szláv orkán fenyegeti és az USA-ból hozott katonák állnak őrt a silány kis Enns folyó partján, Nyugat-Európában most döbbennek reá, hová jutott Európa. Odajutottunk, hogy Nyugaton kezdenek észbekapni és keresik Európa térképén az elvesztett Dunatájat, ahol most az orosz ta,nyázik és éppen újafab sötét terveket forral. Nyugat-Európa ma védelemre szorul, meg kell védje magát, állig fegyverbe kell öltöznie, ha nem akarja, hogy oda jusson, ahová Európa közepét juttatták, s abba, legyen része, amiben ma része van a Dunatájnak. A szláv imperializmus fenyegeti Nyugat-Eurápát. Ilyen vész ellen, ilyen villámcsapás ellen a Dunatáj volt a villámhárító. A történelem során korábban Európa feje felől sok vészt hárítottak el a Dunatájon. Ha ez így volt, már pedig így volt, egyre többen kérdik, mért roncsolták szét a Dunatájat a páriskörnyéki beketárgyaláson, s később a második világháború idején miért nem okultak, s miért nem javultak meg, akik egyszer már bűnt követtek el és miért bántak még kegyetlenebből a Dunatájjal. Szétroncsolták a Kárpátmedence egységét, azt tették, ami eleddig a történelemben minden hódító imperializmus számvetésében szerepelt; széttagolni Magyarországot, széttagolni a, Dunatájat, majd azután elnyelni a maradék Európát. Nyugat-Európa népei nem ezt akarták, mert ök, akárcsak minden népe a világnak, élni szeretnek és nem meghalni. Tehát bűntény történt. (Mielőtt egy közönséges bűntényt végrehajtanak, az mindig előbb megfogamzik valaki agyában, kieszeli azt a felbújtó, vagy az, aki a bűntettet végrehajtja. A Dunatáj nem szimpla közönséges bűntény áldozata, de ezt a bűntényt is előbb kieszelték, aztán hajtották végre. A felbűjtók, a bűntett értelmi szerzői a legegyügyübb szürke kis szlávbarát francia professzorok, akik a múlt század végén majd századunkban bűnös kapcsolatba kerültek a középeurópai szláv forradalmár intellekkel. Telebeszélték e francia professzorok fejét mindenféle hazugsággal a magyarokról és a monarchiáról, szóval befeketítették azt, aki útját állta a pánszláv törekvéseknek. Baráth Tibor ,,A dunai táj államszerkezete francia szemléletben 1871-19512.” (Magyar Nemzeti Könyvtár, 1. sz. — Nyugati •Magyarság kiadása, — Case 69 7, Station ,,B”, Montreal, Kanada) — című könyvében elmondja, hogy alakult a francia szemlélet a Dunatájat illetően. Miként kerekedtek felül a szlávbarat francia profeszorok és miként szorultak kisebbségbe a francia szellem legjobbjai. A francia közvélemény a 90- es évekig keveset tudott a szlávokról, s rólunk magyarokról. Végül is eluralta a francia közvéleményt a francia professzorok szlávbarát csoportja, akiket a. szláv központokból mozgattak. Ezek ■ egyike-másika a párizsi Sorbonne szlá(v tanszékén ült. Mindabból a tömérdek történeti ferdítésből, a történeti igazságok tények szellemi eltolvajlásiából, amelyet a Dunatájat illetően követtek el a szlávbarát francia professzorok mindabból, amit összeírtak és amelyről Baráth Tibor bőséges Ízelítőt ad, minden . épérzékíí európaiban, az USA, vagy a világ bármely világos szellemű emberében nyomban kialakul az a vélemény; Párizsban ezek a szlávbarát professzorok valóságos szellemi összesküvést szőttek, először is a Dunatáj, nemkülönben saját hazájuk," Franciaország, de ugyanakkor Európa és a világ békéje ellen. Nem revolverrel, hanem rossz könyvekkel! A revolverek később kerültek használatba. Azok később dörrentek, amikor a szlávbarát francia professzorok szellemi puhítása nyomán „újjárendezték a Dunatájat az első világháború után. Ezek a revolvergolyók egyszer 'Rádicsot lőtték ki az élők sorából, másszor Sándor szerb királyt. A bajt tetézi, hogy amit ezek a szlávbarát francia, professzorok oroszokat és kis szláv népeket idealizálva, és magyarokat becsmérelve, hetet-havat összehordtak. A sok hazugság bevonult a nagy tudományos kézikönyvekbe. Amikor minderre rámutat Baráth Tibor, megborzongató, hogy a kisantant imperialista államok semmi pénzt nem kímélő propaganda hálózata révén miként hatolt mindez a világba. Miként hatott tudományos „igazságként”, ez a sok tudományos mezbe bújtatott hazugság. Baráth Tibor alaposan átkutatta a szlávbarát francia professzorok irományait, kezdve Ernest Denissel, aki 1872-ben Párizsból Prágába utazott, kapcsolatba lépett a prágai pánszláv körökkel és amivel ott néki telebeszélték a fejét, mindaz inspirálta, hogy hirdesse; a „nyelvközösség, a közös származás (vér és faj) és közös szokások” határozzák meg a nemzetet. Baráth Tibor rámutatott, hogy a nemzetfogalom németek által forgalomba hozott formájával operált a szlávbarát Ernest Denis és valamennyi tanítványa, mert neki mindehhez (még iskolát is sikerült csinálni Párizsban. Ezek a,zt hirdették a népek tömkelegével telezsúfolt Közép - Európára vonatkoztatva, hogy ott minden népnek önálló államra van szüksége. Ezekkel szemben álltak a nemzeti francia szellem képviselői, akik ismerték Európát és felelősséggel viseltettek iránta, ismerték a Dunatájat lés annak történelmét, s felelősséggel viseltettek a Dunatáj népei iránt. Míg a szlávbarát franciák erőszakot alkalmaztak népek fölött és a történelem törvényszerűségén, Bainville, a kiváló francia történész n:ár kemény bírálatban részesítette a párizskörnyéki béke nyomán keletkezett középeurópai „újjárendezést”. Bainville volt az, a,ki megmondotta nyíltan, hogy koreszméket léptettek elő államépítési elvvé. Bainville gyorsan szóvátette, hogy „az új dunai államok az államépítés hagyományos elveivel, a földrajz, a történelem, stb. adottságaival való szakítás eredményeként, a tovatűnő koreszméknek államépítési elvvé való előléptetésével jöttek létre.” Az oroszokat tekintve pedig a franciák, -—- amint azt Bainville is észrevette — el sem tudták képzelni, hogy az orosz szövetségesből „ellenfél” is lehet és egy napon, úgy mint Renan 1870-ben a szláv ördögöt a franciáknak a falra festette, ellenük kerekedik a szláv világ, úgy, amint Renan írta: ,,a szláv, mint az Apokalipszis sárkánya, mely farkával az ég csillagainak egyharmadát beborítja, egy napon majd maga után fogja húzni Közép- Ázsia csordáit, Dzsingisz-khán és Tamerlan hajdani klientúráját!” Az orosz pánszláv-imperializmus már a maga erejét duzzasztja a dunai népek leigázásával és a Dunatáj birtoklásával. A Dunatájat vissza kell szerezni, újjászervezetten kell Európába beilleszteni Tehát véget kell vetni ama esztelen széttagoltságnak, amit a Dunatájon végbevittek. A népek ott — egy-két kis szláv nép is — kemény leckét kaptak, mind a szerb, mind a cseh állameszmékből fakadt intézkedések révén. A népüldöző rendeletek minden nép elszegényesítése, a magyar és a német lakosság elleni terrorhadjáratok, mint a cseh benesi demokrácia humanizmusa, hát ebből éppen elég volt! E- zek a Párizs-környékén szerkesztett műállamok a népekben, az állampolgárokban keltettek félelmet, nem pedig a Duna.tájra egymásután lecsapó mohó imperializmusokban. Kapóra jött ez a sok fecsegő, demokráciáról és nemzeti szabadságjogokról hazudozó, népek egész sorát sanyargató müállamok mindenike az orosz imperializmusnak. Ilyen laza, mesterségesen széttört Dunatájról álmodozott már Nagy Péter is, mert azt tartotta, ilyen laza, szétcibált Dunatájba a legkönnyebb belegázolni. Mi az orvosság mindez ellen? Baráth Tibor az erős Dunai Birodalom megalkotását tartja szükségesnek és abba.n a legfontosabb szerep a magyarokra vár. A Dunai Birodalomban már másként kell, (álljanak a dolgok és amint Baráth Tibor kifejti: „a társadalmi és politikai koreszmék, mint jelenleg a nacionalizmus és a demokrácia, a dunai állameszme követelményei alá rendelendők.” Voltaképp ez érvényesül az erős demokratikus államok mindenilcében, s ez így is van rendjén. Pláne a Dunatájat illetően meg nem engedhető semmiféle más kísérlet, mert az ellentétben áll a dunai népek jól felfogott érdekével, de ellentétben áll Európa jólfelfogott érdekével is, mert semmi szükség, hogy mégegyszer bárki is megkísérelje, mindenféle szomszédos imperializmus szántára kényelmes átjáróházzá kialakítani a Dunatájat. Nem átátjáróhjázra van ott szükség, hanem az ott élő népek béKés otthonára és Európa védőbástyájára, arra a bástyára, amely nélkül Európának, nincs egy nyugodt éjszakája. A dunai állameszme első követelménye tehát az, — írja Baráth Tibor—- hogy az ottlakó népek éietbenmaradáisuk céljáe ból tömörüljenek és a természetes záróvonalig érő nagy államot ¡alkossanak.” A dunai emigrációkban ilyen kezdeményezés kivitelezéséhez adva, vannak már az erők. Nyolc év az emigrációban éppen elég idő volt ahhoz, hogy belássák: Franciaország és Nyugat-iEurópa nem az a forrás, melyből küzdelmükhöz erőt meríthetnek. Nyugat-Európában bajok vannak. A második világháború végeztéivel ütköztek ki csufondiárosan ezek a bajok, akkor vált láthatóvá, hová zülöttek az állapotok Nyugat-Európában. „Valahogy úgy beszéltek velünk, az Európa - védőkkel bukásunk után, — írja Baráth Tibor, — mint ahogy a parvenü szokott beszélni a szegény rokonnal. Ennek a furcsa magatartásnak megvan az áttétele a mi egész történeti múltúnkra is, amelyből minden fényes lapot kiszakítottak. Elnéztek a felett, hogy milyen hallatlanul nagy , és értékes munkát végeztünk mi, a dunavidéki és Visztulái népek Európa arculatának kialakításában. Elfeledték, hogy a mi népeink voltak azok, melyek a régi magyar királyságban összefogva, Lengyelországgal karöltve, Európa keleti homlokzatát! ¡kidolgozta,, ahogy a spanyolok, portugálok és franciák kidolgozták az atlanti és az ölaszok a földközi-tengeri homlokzatot. Elfeledték, hogy a mi százados művünk tette számukra lehetővé az ő nagypolgári é•letmódjukat, a jövedelmező kereskedelmet és a gazdag gyarmatok szerzését. Nem vettek arról<£ ¡tudomást, hogy az ő gazdaságuk nékünk, különösen magyaroknak, horvátoknak és lengyeleknek temérdek véráldozatba, népeink iszonyú pusztulásába került.” Baráth Tibor megállapítja végül: „Nyugat-Európa rövidlátásának mindenesetre lett egy jó következménye, s ez az, ami bennünket pillanatnyilag érdekel: a dunai népek ma lelkileg határozottan befelé fordultak és önmagukban keresik népi és nemzeti életük megvédéséhez a szükséges biztosítékokat. Az igy kialakult új látásmód és törekvés, ez a legnagyobb ígérete a szebb dunai jövendőnek.” Az új dunai állam a belső kárpáti tájakat, az Adria, Alpok, Kárpátok és a DrJ- na által körülhatárolt területeket foglalná magába. Egységes, zárt földrajzi keret, amelyben a népek múltja közös és lelki művelődésük azonos. A Dunai Birodalom a magyarokat, horvatokat, a szlovákokat, a belső kárpáti románokat, németeket és szerbeket és más kisebb népeket harminc milliónyi ebert tömörítene. Baráth Tibor megállapítja, hogy Franciaország elhanyagolta, a dunai problémát, s általában Kelet- Európa számontartását, az angolszászok és németek mögé került. Az USA-ban működik a Dunatáji Intézetek és a Committe for a Free Europe, Angliában folyik szakértők kiképzése és Németországban már helyreállították a, múltban működött Délkeleteurópai Intézeteket. Baráth Tibor, a francia szellem kitűnő ismerője. Uj tanulmány-könyve jó szolgálat a magyar ügynek, dunai népek s a szabadság ügyének. A Nyugat számára pedig a legalkalmasabb a lelkiismeret ébresztésére. A magyar szellem egyik képviselője ismét világító fényt vetett a sötét éjszakába. (A.I.) MAGYAROK ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibolsevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok útja Kiadóvállalat. — Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 5S8, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyomda-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Kiráiy Géza, — Caixa Postai 1928. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s, 333.ja, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem Srzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. FRANQUEO PAGADO Concesión No 4182 TARIFA REDUCIDA Concesión No 4548 > O “ s «I 3J 5. 73 ~ m « o Teherautóval fuvarozást vállalunk RA-SE A LITIS/, HOLZMANN y Cía. Telefon: 742.1516 u
