Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-04-28 / 8. szám

6. oldal. Buenos Aires, 1953. április 28. MAGYAROK ÚTJA Szent György napjától a szocializmus májusáig farkastól, adjon jó legelőt és' szaporodjon az állat. A Palia­da aztán átkeresztényült, a pap szenteltvízzel hintette meg a gulyát, a tüzugrálásból ért­hetetlen múltú vidám gyer­meki tiizugrálás lett, az egy­házi szokásokban csak a füs­tölő miáradt meg belőle. Magyarországon a szent­­györgvi népszokások több vál­tozatait leírták tudósaink éí gyűjtőink. Valamennyi ráol vasasról, az állat „megrontá­sa” elleni védekezésekről szól Besenyőtelken mielőtt az álla tot kivernék a tavaszi legelő re, előtte való éjszaka lepe dővel '“harmatot fognak” s azzal itatják meg a tehenet hogy több tejet adjon. Gömör ben tömjénnel füstölik meg a: istállóajtót, hogy a boszorkány be ne jusson a tehénhez. De i tavaszkezdet fordulatot hozot Kinek ne jutna eszébe, miért« éppen május elsején találta meg ünnepnapját a munka? A szocialisták több forradalmi eseményhez is hozzáláncolták ezt a gyönyörű tavaszi napot, amely talán bennönk kelt leg­fájdalmasabb emléket, akiket a sors a déli földtekére kénysze­­ritett. Az északi földtekén ilyenkor maga a természet is ünnepel. A magyar paraszt, évszázadok-! kai ezelőtt is fölpántlikázta a lovát, felvirágozta a kalapját ezen a napon. A falu májusfá­­kat állított. Gyermekkorunk öregemberei, arról is tudtak, hogy a; régi május elsején va­rázslat is történt a falusi ház körül. Az északi ¡félteke pásztor­népeinek évezredes szokása ez az ünnep. A Jangce Kiangtól a Rajnáig, az Etnától Szibé­riáig április utolsó napjaiban kezdődik a “gazdasági eszten­dő”, az állatok kihajtása a téli szállásról. Nálunk Szent György nap­ján, április 24.-én hajtották ki az állatot. Szent György a sár­kánnyal ábrázolt szent, folyto­nos küzdelemben volt a go­nosszal. az Egyház üldözőivel, Diocletianus császár többször bezáratta és háromszázhárom­ban lefejeztette. A katonák, pásztorok, vadászok védő­szentjének kultuszát évszáza­dok óta! megtartották a föld­művelő népek. S nem nehéz összefüggést találni a kínaiak sárkányünnepével sem, ame­lyet május elsején ünnepelnek, illetve ünnepeltek, amíg Mao OheTung uralomra nem jutott. Ezen sárkányünnepen felvo­nult Kina öregje és fiatalja, elől papjaikkal, é s miután állatjaikat kihajtották, elin­duljak a folyóhoz hogy aján­dékukká megnyerjék a sár­kány segitségét. Drága fűsze­rekkel Ízesített, gondosan ké­szített rizslepényt vittek a folyóhoz és a finom eledelt a vízbe szórták, ahol a sárkány követei a halak, megették az eledelt. És ha estére nem ma­radt semmi az áldozati süte­ményből, akkor a vének elége­detten jelentették ki, hogy az idén nem kell félteni az állató­­kat, mert a sárkány jóllakott. Hasonló ünnep volt a ró­maiak pásztorünnepe, amelyet még a kereszténység első szá­zadaiban is megtartottak, s valószinüleg az Egyház ennek kultuszát helyettesítette Szent György napjával. Április 23.-a a római pásztorok istenének, Pjallesnek napja volt. Ovidius Írja, hogy ezen a napon kisö­pörték az istállót, földjét viz­­bemártott pálmaággal szórták meg. A nyájat tűzön hajtották keresztül, s a tűzön a pásztor is háromszor ugrott át. Plu­­tarchos szerint a pásztor köze­léből sült kalácsot és meleg tejet áldozott Pales oltárán, s imájában arra kérte az is­tenséget. védje meg nyáját a a nép ősi orvostudományába? is. Dunántúl egyes falvaiban a ‘ ‘ megigézett ” gyermeket Szent György nap előtt talált fecske és sárgarigófészekkel füstölik meg. Másutt a néphit azt tartja az étvágytalan jó­szágról, hogy rosszakaratú em­berek, Szent György nap előtt fogott kígyóval füstölték meg titokban. A népélet kutatói, kötetszámra gyűjtötték össze ezeket a varázslatokat, és szo­kásokat. Oroszországban, az első világháború előtt még a pogány ősszláv és ortodox­elemekkel összevegyült szertar­tás kíséretében hajtották ki az állatot. S miközben szentelt fűzfavesszővel terelték a jó­szágot, ezt énekelték: “Téged szóló gátunk bátor szent György, védd meg marháinkat a mezőn s mező niegett, az er­dőn, s az erdő megett, a hold­világ ezüstjében, a piros nap füzében ”... A szocialisták május elsejei ünnepének egyik elődje a zü­richi Böög-égetés. Ez a szokás még ma is él ebben a svájci városban. Április 26.-án délben megáll a munka. Mindenki ha­zasiet, hogy ünneplőbe öltöz­zék. S két órakor már kint ül a város a házak előtt, széke­ken, s a papírral letakart jár­daszéleken. A céhek házaiban nagy a sürgés-forgás. Előke­rülnek a céhládákból a díszru­hák, kardok, láncok, szerszá­mok, céhjelvények. Zenekarral felvirágozott kocsikkal hosz­­szan, kígyózó diszmenetben fölvonulnak a céhek a Bellvue­­térre. A menet élén viszik a tél fi­guráját, szalmából, vattából készített hóembert, amelyet ősi svájci német szóval “Böög” <$>nek hívnak. A téren már áll a hatalmas máglya s a szégyen­oszlop, amelyre ,a ,,Böög”öt erősitik. A céhek tagjai és a sokezer néző körülállja a te­ret, s a Sechslauten —induló pattogó hangjai mellett meg­­gyujtják a máglyát. Aztán csend lesz és minden­ki áhitatos várakozással lesi azt a pillanatot, amikor a lán­gok elérik a hóember alakját. Az éhes lángok, hamarosan megemésztik az oszlop alját, s a forró levegő a magasba re­píti a tél vattafiguráját, amely azután pilanatok alatt eltű­nik a lángokban. A nézőkből kicsap az uj jongó éljenzés Fel­harsan a zene: vége a télnek, kezdődött a naptári esztendő. Ilyenkor foglalták el ni helyü­két az elszegődött pásztorok, béresek, mesterlegények. Sok év lepergett az idő rostáján, amíg május elsejéből a munka ünnepe lett a véres tüntetések­ből. szelíd majálisok napja. Kollégiumból - laktanya Válásra int immár az óra Isten veletek búcsúzóra. . . fiúk S aztán megyek. . . megyek. . . Elválásom nektek ne fájjon Fiúk, fiúk, Isten megáldjon, Isten megáldjon, elmegyek Diák tanyámat itt hagyom már. Nem lesz hazám többé Patak már Fiúk azért üzenjetek Szeressétek a vén diákot, Fiúk, fiúk, ha messze jártok üzenjetek, üzenjetek. . . Ez volt az egyik diáknóta, melynek búcsúztató hangjai mellet minden évben egy re­ményekkel teli ifjú csoport in­dult el az életbe, hogy kivegye részét egy szebb, boldogabb m'agvar jövő építésénél. S a pataki diákok ezt a munkát mindenkor becsülettel, törhe­tetlen magyar hittel végezték. A pataki Főiskola 420 év blatt mindig kiváló tudósokat s szakembereket nevelt, de je­lentősége talán még nagyobb /olt abból a szempontból, hogy növendékei minden időben a független, tiszta nemzeti gon­dolat zászlóhordozói voltak. A pataki tanárok nemcsak algeb­rát, latint és filozófiát tanitot­­j ak, hanem keresztyén magyar nemzeti öntudatot ültettek el 'a minden iránt fogékony ifjú j elkeltben. Ez nem volt kötele­­j'ző tantárgy, s mégis ebből kaptak legtöbbet. A pataki főiskolát a nagy erdélyi fejedelemasszony, Lo­­rantfy Zsuzsanna alapította, patronusai a Rákócziak, Pá­­lóczy - Horváthok, Ragályiak voltak. Patak sem osztráktól, em más idegen csoporttól tá­mogatást nem kapott, de nem ¡is volt rá szüksége. Ez a füg­getlenség biztosította azt a szellemet, mely az Alma Ma­­,ter falait az évszázadok során áthatotta. A nagy fejedelmasszony ko­ra legkiválóbb tudósát, Com­meniust hivta meg Patakra, s azóta is minden korok legjobb pedagógusai gyűltek ott össze. Patak maga választotta ki legkiválóbb növendékeit, s a debreceni egyetem után több éves stipendiummal biztositolt az iskolának egy olyan tanári kart, mely ritkaság számba ment nemcsak Magyarorszá­gon, de egész Európában. Helsinki, Utrecht, Heidel­berg, Basel, Genf. Oxford. Yale és Harward egyetemein töltött évek múltán hazajöttek az öreg pataki diákok, hogy mint tanárok adják tovább if­jabb társiknak mindazt, amit az Alma Mater jévoltából ők megtanulhattak. A főiskola bolthajtásos fő­bejáratának két oldalán el­­helyzett emléktáblák emlékez­tettek minket a magyar gálya­rabokra. Kopácsy Istvánra, a hires pataki jogtianárra, Kövy­­re és még híresebb tanítványá­ra, Kossuthra. A Rákóczi-ut­­ca egyik házán ott volt a Pető­fi emléktábla (ő is volt pata­kon diák). Az első világhábo­rúban hősi halált halt növen­dékek nevét egy márványtáb­lán örökítették meg. 1933-ban ünnepelte az iskola 400 éves fennállását. S négyszázhusz év után egy krytokomtamnista püspök és néhány felelőtlen muszkabé­renc közös megállapodása kö­vetkeztében laktanyát csinál­tak az ősi kollégiumból. — Az iskolát bezárhatták, de az is­kola eredményeinek emlékét és a hitet a pataki diákok szi­véből kiölni nem tudják. A pataki angol iskola, az arany sújtásos intézeti dísz­ruha mindenki előtt ismeretes. De tudják-e azt, hogy Patak kezdte el a tehetségkutatást s hogy minden osztályban 8-10 tehetséges, nincstelen paraszt­­fiú végzett ingyen. Hogy Pa­tak volt a diákkaptár mozga­lom kezdeményezője és nép­szerűsítője? Hogy a pataki is­kolákért évszázados fái alatt a gróf és a kocsis gyermeke együtt tanult anélkül, hogy a különbséget bármelyik is érez­hette volna? A pataki szellem cok ellentétet kiküszöbölt anélkül, hogy az építés előfel­tételének tekintette volna a huszadik százaid modern izmu­sai szerint föltétlenül szüksé­ges rombolást. Most mindezt el akarja pusztítani az iskola beszünte­tését elrendelő intézkedés. Mi­kor ezt meghallotam, fülembe csendült a pataki búcsúdal utolsó sora: “Fiuk, fiuk, ha/ mesze jár­tok, üzenjetek, üzenjetek”. S mi, nagyon messze járó volt pataki diákok üzenjük egyházunk árulójának, Be­reezky piispük elvtársnak, hogy lesz helye a történelem­ben : Kolonies és Hock János mellett! A sárospataki főisko­lát bezárhatta, de az iskola! fa­lai mégis állnak, s bár az ősi zsoltárok helyett az iskola ud­varában véreskezű gyilkosokat dicsőítő dallamokat énekelhet a demokratikus hadsereg, mi. volt pataki diákok szivünkben hordozzuk Az őssi kollégium emlékét, annak szellemét gyer­mekeinknek átadjuk. Lehet, hogy a messzejáró pataki diá­kok utolsó fillérjeire lesz szük­ség majd. hogy az iskola újra megnyilhassék, de mi akkor tudni fogjuk kötelességünket. Bízva az Isten örök igazságá­ba1» tudjuk, hogy eljön majd az idő. amikor gyermekeink, a jövő pataki diákjai, és mi, öreg pataki diákok együtt fog­juk énekelni Patakon a Bathó János bácsi búcsúnótáját. (Égj' messzejáró pataki diák.) Weckerle Péter angol úri és női szabó PONTOS ÉS GYORS KISZOLGÁLÁS! Olivos Luis Monteverde 3859 (Av. Maipú 3800-as magasság, az avenidától egy cuader.) JOYERIA FABRICA DE ALHAJAS Eugenio Kollmann NUESTRA CASA SE ESPECIALIZA EN ENGARCE IXE PIEDRAS FINAS A LA VISTA DEL SEÑOR CLIENTE Representante de o Rolex • Longings © Universal ® Movado-Dl AGON AL NORTE 929 T. E. 35-0378

Next

/
Thumbnails
Contents