Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-28 / 8. szám
6. oldal. Buenos Aires, 1953. április 28. MAGYAROK ÚTJA Szent György napjától a szocializmus májusáig farkastól, adjon jó legelőt és' szaporodjon az állat. A Paliada aztán átkeresztényült, a pap szenteltvízzel hintette meg a gulyát, a tüzugrálásból érthetetlen múltú vidám gyermeki tiizugrálás lett, az egyházi szokásokban csak a füstölő miáradt meg belőle. Magyarországon a szentgyörgvi népszokások több változatait leírták tudósaink éí gyűjtőink. Valamennyi ráol vasasról, az állat „megrontása” elleni védekezésekről szól Besenyőtelken mielőtt az álla tot kivernék a tavaszi legelő re, előtte való éjszaka lepe dővel '“harmatot fognak” s azzal itatják meg a tehenet hogy több tejet adjon. Gömör ben tömjénnel füstölik meg a: istállóajtót, hogy a boszorkány be ne jusson a tehénhez. De i tavaszkezdet fordulatot hozot Kinek ne jutna eszébe, miért« éppen május elsején találta meg ünnepnapját a munka? A szocialisták több forradalmi eseményhez is hozzáláncolták ezt a gyönyörű tavaszi napot, amely talán bennönk kelt legfájdalmasabb emléket, akiket a sors a déli földtekére kényszeritett. Az északi földtekén ilyenkor maga a természet is ünnepel. A magyar paraszt, évszázadok-! kai ezelőtt is fölpántlikázta a lovát, felvirágozta a kalapját ezen a napon. A falu májusfákat állított. Gyermekkorunk öregemberei, arról is tudtak, hogy a; régi május elsején varázslat is történt a falusi ház körül. Az északi ¡félteke pásztornépeinek évezredes szokása ez az ünnep. A Jangce Kiangtól a Rajnáig, az Etnától Szibériáig április utolsó napjaiban kezdődik a “gazdasági esztendő”, az állatok kihajtása a téli szállásról. Nálunk Szent György napján, április 24.-én hajtották ki az állatot. Szent György a sárkánnyal ábrázolt szent, folytonos küzdelemben volt a gonosszal. az Egyház üldözőivel, Diocletianus császár többször bezáratta és háromszázháromban lefejeztette. A katonák, pásztorok, vadászok védőszentjének kultuszát évszázadok óta! megtartották a földművelő népek. S nem nehéz összefüggést találni a kínaiak sárkányünnepével sem, amelyet május elsején ünnepelnek, illetve ünnepeltek, amíg Mao OheTung uralomra nem jutott. Ezen sárkányünnepen felvonult Kina öregje és fiatalja, elől papjaikkal, é s miután állatjaikat kihajtották, elinduljak a folyóhoz hogy ajándékukká megnyerjék a sárkány segitségét. Drága fűszerekkel Ízesített, gondosan készített rizslepényt vittek a folyóhoz és a finom eledelt a vízbe szórták, ahol a sárkány követei a halak, megették az eledelt. És ha estére nem maradt semmi az áldozati süteményből, akkor a vének elégedetten jelentették ki, hogy az idén nem kell félteni az állatókat, mert a sárkány jóllakott. Hasonló ünnep volt a rómaiak pásztorünnepe, amelyet még a kereszténység első századaiban is megtartottak, s valószinüleg az Egyház ennek kultuszát helyettesítette Szent György napjával. Április 23.-a a római pásztorok istenének, Pjallesnek napja volt. Ovidius Írja, hogy ezen a napon kisöpörték az istállót, földjét vizbemártott pálmaággal szórták meg. A nyájat tűzön hajtották keresztül, s a tűzön a pásztor is háromszor ugrott át. Plutarchos szerint a pásztor közeléből sült kalácsot és meleg tejet áldozott Pales oltárán, s imájában arra kérte az istenséget. védje meg nyáját a a nép ősi orvostudományába? is. Dunántúl egyes falvaiban a ‘ ‘ megigézett ” gyermeket Szent György nap előtt talált fecske és sárgarigófészekkel füstölik meg. Másutt a néphit azt tartja az étvágytalan jószágról, hogy rosszakaratú emberek, Szent György nap előtt fogott kígyóval füstölték meg titokban. A népélet kutatói, kötetszámra gyűjtötték össze ezeket a varázslatokat, és szokásokat. Oroszországban, az első világháború előtt még a pogány ősszláv és ortodoxelemekkel összevegyült szertartás kíséretében hajtották ki az állatot. S miközben szentelt fűzfavesszővel terelték a jószágot, ezt énekelték: “Téged szóló gátunk bátor szent György, védd meg marháinkat a mezőn s mező niegett, az erdőn, s az erdő megett, a holdvilág ezüstjében, a piros nap füzében ”... A szocialisták május elsejei ünnepének egyik elődje a zürichi Böög-égetés. Ez a szokás még ma is él ebben a svájci városban. Április 26.-án délben megáll a munka. Mindenki hazasiet, hogy ünneplőbe öltözzék. S két órakor már kint ül a város a házak előtt, székeken, s a papírral letakart járdaszéleken. A céhek házaiban nagy a sürgés-forgás. Előkerülnek a céhládákból a díszruhák, kardok, láncok, szerszámok, céhjelvények. Zenekarral felvirágozott kocsikkal hoszszan, kígyózó diszmenetben fölvonulnak a céhek a Bellvuetérre. A menet élén viszik a tél figuráját, szalmából, vattából készített hóembert, amelyet ősi svájci német szóval “Böög” <$>nek hívnak. A téren már áll a hatalmas máglya s a szégyenoszlop, amelyre ,a ,,Böög”öt erősitik. A céhek tagjai és a sokezer néző körülállja a teret, s a Sechslauten —induló pattogó hangjai mellett meggyujtják a máglyát. Aztán csend lesz és mindenki áhitatos várakozással lesi azt a pillanatot, amikor a lángok elérik a hóember alakját. Az éhes lángok, hamarosan megemésztik az oszlop alját, s a forró levegő a magasba repíti a tél vattafiguráját, amely azután pilanatok alatt eltűnik a lángokban. A nézőkből kicsap az uj jongó éljenzés Felharsan a zene: vége a télnek, kezdődött a naptári esztendő. Ilyenkor foglalták el ni helyükét az elszegődött pásztorok, béresek, mesterlegények. Sok év lepergett az idő rostáján, amíg május elsejéből a munka ünnepe lett a véres tüntetésekből. szelíd majálisok napja. Kollégiumból - laktanya Válásra int immár az óra Isten veletek búcsúzóra. . . fiúk S aztán megyek. . . megyek. . . Elválásom nektek ne fájjon Fiúk, fiúk, Isten megáldjon, Isten megáldjon, elmegyek Diák tanyámat itt hagyom már. Nem lesz hazám többé Patak már Fiúk azért üzenjetek Szeressétek a vén diákot, Fiúk, fiúk, ha messze jártok üzenjetek, üzenjetek. . . Ez volt az egyik diáknóta, melynek búcsúztató hangjai mellet minden évben egy reményekkel teli ifjú csoport indult el az életbe, hogy kivegye részét egy szebb, boldogabb m'agvar jövő építésénél. S a pataki diákok ezt a munkát mindenkor becsülettel, törhetetlen magyar hittel végezték. A pataki Főiskola 420 év blatt mindig kiváló tudósokat s szakembereket nevelt, de jelentősége talán még nagyobb /olt abból a szempontból, hogy növendékei minden időben a független, tiszta nemzeti gondolat zászlóhordozói voltak. A pataki tanárok nemcsak algebrát, latint és filozófiát tanitotj ak, hanem keresztyén magyar nemzeti öntudatot ültettek el 'a minden iránt fogékony ifjú j elkeltben. Ez nem volt kötelej'ző tantárgy, s mégis ebből kaptak legtöbbet. A pataki főiskolát a nagy erdélyi fejedelemasszony, Lorantfy Zsuzsanna alapította, patronusai a Rákócziak, Pálóczy - Horváthok, Ragályiak voltak. Patak sem osztráktól, em más idegen csoporttól támogatást nem kapott, de nem ¡is volt rá szüksége. Ez a függetlenség biztosította azt a szellemet, mely az Alma Ma,ter falait az évszázadok során áthatotta. A nagy fejedelmasszony kora legkiválóbb tudósát, Commeniust hivta meg Patakra, s azóta is minden korok legjobb pedagógusai gyűltek ott össze. Patak maga választotta ki legkiválóbb növendékeit, s a debreceni egyetem után több éves stipendiummal biztositolt az iskolának egy olyan tanári kart, mely ritkaság számba ment nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Helsinki, Utrecht, Heidelberg, Basel, Genf. Oxford. Yale és Harward egyetemein töltött évek múltán hazajöttek az öreg pataki diákok, hogy mint tanárok adják tovább ifjabb társiknak mindazt, amit az Alma Mater jévoltából ők megtanulhattak. A főiskola bolthajtásos főbejáratának két oldalán elhelyzett emléktáblák emlékeztettek minket a magyar gályarabokra. Kopácsy Istvánra, a hires pataki jogtianárra, Kövyre és még híresebb tanítványára, Kossuthra. A Rákóczi-utca egyik házán ott volt a Petőfi emléktábla (ő is volt patakon diák). Az első világháborúban hősi halált halt növendékek nevét egy márványtáblán örökítették meg. 1933-ban ünnepelte az iskola 400 éves fennállását. S négyszázhusz év után egy krytokomtamnista püspök és néhány felelőtlen muszkabérenc közös megállapodása következtében laktanyát csináltak az ősi kollégiumból. — Az iskolát bezárhatták, de az iskola eredményeinek emlékét és a hitet a pataki diákok szivéből kiölni nem tudják. A pataki angol iskola, az arany sújtásos intézeti díszruha mindenki előtt ismeretes. De tudják-e azt, hogy Patak kezdte el a tehetségkutatást s hogy minden osztályban 8-10 tehetséges, nincstelen parasztfiú végzett ingyen. Hogy Patak volt a diákkaptár mozgalom kezdeményezője és népszerűsítője? Hogy a pataki iskolákért évszázados fái alatt a gróf és a kocsis gyermeke együtt tanult anélkül, hogy a különbséget bármelyik is érezhette volna? A pataki szellem cok ellentétet kiküszöbölt anélkül, hogy az építés előfeltételének tekintette volna a huszadik százaid modern izmusai szerint föltétlenül szükséges rombolást. Most mindezt el akarja pusztítani az iskola beszüntetését elrendelő intézkedés. Mikor ezt meghallotam, fülembe csendült a pataki búcsúdal utolsó sora: “Fiuk, fiuk, ha/ mesze jártok, üzenjetek, üzenjetek”. S mi, nagyon messze járó volt pataki diákok üzenjük egyházunk árulójának, Bereezky piispük elvtársnak, hogy lesz helye a történelemben : Kolonies és Hock János mellett! A sárospataki főiskolát bezárhatta, de az iskola! falai mégis állnak, s bár az ősi zsoltárok helyett az iskola udvarában véreskezű gyilkosokat dicsőítő dallamokat énekelhet a demokratikus hadsereg, mi. volt pataki diákok szivünkben hordozzuk Az őssi kollégium emlékét, annak szellemét gyermekeinknek átadjuk. Lehet, hogy a messzejáró pataki diákok utolsó fillérjeire lesz szükség majd. hogy az iskola újra megnyilhassék, de mi akkor tudni fogjuk kötelességünket. Bízva az Isten örök igazságába1» tudjuk, hogy eljön majd az idő. amikor gyermekeink, a jövő pataki diákjai, és mi, öreg pataki diákok együtt fogjuk énekelni Patakon a Bathó János bácsi búcsúnótáját. (Égj' messzejáró pataki diák.) Weckerle Péter angol úri és női szabó PONTOS ÉS GYORS KISZOLGÁLÁS! Olivos Luis Monteverde 3859 (Av. Maipú 3800-as magasság, az avenidától egy cuader.) JOYERIA FABRICA DE ALHAJAS Eugenio Kollmann NUESTRA CASA SE ESPECIALIZA EN ENGARCE IXE PIEDRAS FINAS A LA VISTA DEL SEÑOR CLIENTE Representante de o Rolex • Longings © Universal ® Movado-Dl AGON AL NORTE 929 T. E. 35-0378
