Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-28 / 8. szám
MAGYAROK ÚTJA Buenos Aires, 1953. április 28. 5. oldal. Nacionalizmus és a történelem A növekvő anyagi jólét az optimizmus hatalmas áradatával öntötte el az országot a védővámok eltörlését követő esztendőkben -— írja II.A.L. Fischer. a kiváló angol történész “Európa történeté”-nek 1 TI-ik kötetében, 'mely “A liberális kísérlet” címet viseli. “De Európa még nem volt kész a liberalizmus befogadására — folytatja. Smith Ádám tanítása a szabadkereskedelemről erős ellenfélre talált List Frigyesnek, -a német közgazdásznak észszerű vámvédelmében. Nem követték Anglia példáját. amikor kaput nyitott az egész világ behozatala számára. Éppen ellenkezőleg, a következő két évtized a katonai nacionalizmusnak olyan kirobbanását látta a kontinensen, amely megdöntötte a bécsi kongresszus művét, s egvelőre kiölte a világból a müveit elmék vágyakozását egv jobb és harmonikusabb nemzetközi rend után, amely a szabadkereskedelem híveinek s a költőknek a szívében élt. Új lapja kezdődött az európai történelemnek, a nacionalizmus diadala, ragyogó idealizmusával, fegyelmezett polgárságával, élénk politikai érdeklődésével, de egyben vad szenvedélyeivel, nagy sorozott hadseregeivel, az ellenség végső pusztulásáig vívott háborúival, a nemzetközi összhang és béke állandó fenyegetésével. Az emberi szellem e nagy mozgalma Európát új veszedelmekbe sodorta”. A nacionalizmus kora. Rousseau tanainak elfogadásával, illetve a francia forradalmakkal, tehát 150 évvel ezelőtt, kezdődött. Parisból indult ki és hullámai lassan terjedtek szét, mint a vízbe dobott kő gyűrűi. A főhullám keletnek tartott. Elérkezett a gazdaságilag elavult kis, feudális néniét s olasz államok területé*. re és ott megalkotta Európa két nagy nemzeti államát, Németországot és Olaszországot. Hatása pozitívum volt. A nagyobb gazdasági területeken jólét fakadt és a nacionalizmussal együtt jelentkező liberális demokrácia felszabadította a szellemet, mely fejlődésnek indult. Az akkoriban vívott háborúk pedig még nem voltak totális háborúk, vagyis még nem érkeztünk el a humanizmusból a nacionalizmuson át a barbarizmusig — mint Schoppenhauer mondja. A nyugati fehér fajták eddig szinte öntudatlan, magánvállalkozásként végzett gyarmatosítása pedig a nacionalizmus által tudatos, hóditó politikává alakult. Aránylag könnyűszerrel épültek nagy gyarmat birodalmak a még szunnyadó színes népek között. A nacionalizmus a nyugati fehér fajok nagy előretörését hozta. A bullám Keleteurópába érkezett. Hatása negatívum volt. Felbontott két nagy, gazdaságilag egységes birodalmat: az Osztrák—Magyar Monarchiát és a Török-birodalmat. Mindkettő, számtalan kis népnek a vallás és a monarchia által összetartott építménye volt. Nyugaton nem voltak ezekhez hasonló szerkezetű államok. Franciaország fajilag egységes állam volt. Portugáliának Spanyolországtól történt leválása, Norvégiának Svédországtól bekövetkezett elkülönülése csak meggyöngítette ezeket az államokat, de alapjaiban nem ingatta meg őket. Angliának pedig az ír kérdés legfeljebb csak egy kellemetlen probléma. Valamennyi európai állam' közül a kettős monarchiának volt a legtöbb félni valója a nacionalizmustól, mely menthetetlenül elérte. Egy osztrák író szerint: “a faji ing közelebb került az emberek szivéhez, mint a császári egyenruha”. II. A. L. Fischer ezt írja: “Magyarországon . . .az új kereszteshadjárat főpapja Kossuth Lajos volt. akinek nagyszerű szónoki és újságírói képességei először az országgyűlés magyar tárgyalási nyelve érdekében »nyilatkoztak meg, aztán a magyar függetlenségért vívott szenvedélyes hadjáratban, s a birodalom minden részében fellobbantották a dühös és robbantó faji szellem lappangó tüzet”. Pethő Sándor pedig Világostól Trianonig c. művében így ítéli meg a kérdést: “A nagy gróf (Széchenyi) nemcsak azért riadt vissza a közjogi kérdések feszegetésétől és a nemzetiségek provokálásától, mert nem akarta megosztani a nemzet erőit. A magyar közjogi politika és nemzetiségi viszály felszitása nemcsak Magyarország létét vetette kockára, hanem az egész Hfaibsbiirg monarchiáját is, holott a saját fajtájának életlehetőséget csupán abban az európai konstellációban bírta elképzelni. amelyet a monarchia nagyhatalmi állása nyújtott. A nemzetiségi kérdésnek alvó állapotban való tartása nem teljesen tőlünk, magyaroktól függőt. Az a világáramlat, amely a francia forradalom nyomán szerkezetében rázta meg az európai kontinenst, nem hagyta érintetlenül azokat a kisebb, homályos történeti éniséggel rendelkező népeket sem. amelyek eddig nem emelkedtek az állami öntudat magaslatára s melyeket eddig sikerült egy nagyobb államkarámban összetartani és egyesiteni. Az illir mozgalom, vagy a cseh-tót egység tanai teljesen függetlenül fejlődött a magyar nemzeti ébredéstől”. A nacionalizmust, a maga igazi erejében, 1848-ban a Dunnmedence népei közül csak a magyarság fogta fel. A katasztrófa, 70 évvel kitolódott. 1918-ban azonban, az első komoly nacionalista világháború után komoly erővel robban ki és ez egyben nekünk, magyaoknak. 1000 éves Dunamedencei hatjallmunk megszűntét is jelentette. A nacionalizmus az Ozmán birodalom legészakibb népeihez, a balkán népekhez és a törökhöz ért el legelőbb. A balkán népek leszakadása után az ifjútörök mozgalom nacionalistái tanai az arab világra is átterjedtek. Felbomlott a török birodalom és a helyébe alakult számtalan kis nacionalista állam még ma is állandó tűzfészkét képezi a világnak. A nacionalizmus napjainkban Ázsia és Afrika színes népeihez ért el. És ahogy valamikor a születő nacionalizmus hozta létre a nyugati fehér fajok nagy gyarmatbirodalmait, ugyanaz a nacionalizmus teszi ma tönkre őket. Amig a színes népek nemzeti öntudatra ébredve sorban szakadnak le a birodalmak testéről, addig azok már a második egvmásközött vívott nacionalista világháború rombolását nyögik. ★ A nacionalizmus eszméje túlélt minden gazdasági rendszert. Először, a liberalizimissal együtt jelentkezett. Azután a szocializmussal, m i n t náción ál.szocializmus, végül a kommunizmussal, mint Titoizmus. Marxot és Lenint is megdöntötte : Minél idősebb s minél keletebbre vonul a hullám, annál radikálisabb és szélsőségesebb. Oroszországot is elérte. A Szovjet, ma már, tagadhatatlanul nacional ist# hatalom. De hiszen Oroszországban számtalan faj és nép él. Épugy egy csomlb kis nép összetételéből alakult, mint akár a Monarchia, akár a Török-birodalom. Ezeket egykoron a cár. most pedig a bolsevista: diktatúra tartja össze. De ha* a kommunizmus naeionalizálódik ? A történelem tanulságai szerint ugyanannak kell bekövetkezni mint valamikor a Monarchiában, vagy a Török- birodalomban. Az ukránok — a legnyugatabbna élők — már erős nacionalisták. A nacionalizmus, mely az első 100 évében annyi pozitívumot hozott, az utána következő 50 évben annyi negatívumot, utolsó nagy hullámcsapásával Oroszország felbontásával ismét pozitívumot hozhat majd a világra. És nyugaton, ahonnan a hullámhegy elvonult, az egymással háborúskodó gyarmatbirodalmak helyébe az európai egység lép-e majd? Mintha ennek az uj korszaknak beköszönését hirdetné valami megfoghatatlan Európa levegőjében. A gazdasági bajokkal küzdő és az elszaporodott lakosságnak szűkké vált európai államok egységbe tömörülése, gazdasági szakemberek szerint épp oly fellendülést hozna, mint annakidején a feudális kisállamok nemzeti egységbe történt tömörülése. És ha ez az új szellem nyugat európából egyszer Keleteurópába elér. akkor mi magyarok megint, betölthetjük dunamedencei hivatásunkat. Nvugaton : E-gyesült Európa, nálunk: Dunai konföderáció, mint az Egyesült Európa tagja. Keletre: kis nacionalista államok. Ez volna a jövő képe, ha a koreszmék útjának folytatását képzeletben a jövőbe követjük. A magyarság tehát nem volt, holnem lesz? Nem kell ugyanis a nacionalizmus korában élni, hogy magyarok legyünk. Sőt épp a nacionalizmus kora volt az. amelyben a legkevésbbé tudtunk magyarok lenni. Magyarok voltunk a renaissance, a feudalizmus, a humanizmus korában is. Csak máskép voltunk magyarok. Igen. A inagyjab nem volt. hanem lesz. Szinházmegnyitó Buenos Airesben A Magyar Színjátszó Társa ság, Gárdonyi Géza. A Bor című parasztdrámájával nyitotta meg az új színházi évadot. Gárdonyi Géza a magyar szó felülmúlhatatlan nagy mestere, faluszeretetének bizonysága e színpadi nrű. Szereplői egyszerű paraszti sorsú emberek, tiszta jószándékkal, paraszti böleseséggel. Társadalmi s erkölcsi alapja a család és a gyermek, mely megingathatatlan szilárd alapzata a drámának. Frisseség, egészséges erő árad, a színpadon elhangzott szavakból. A szereplői szűkszavúak, mint a magyar etnber általában, s minden mondatuk után, nagy csend támad, beszédes csend, mély titkokat árul el, örök emberi hakvokról, és megbékélésről. Különösen a halrmadik felvonásban érezzük a beszédes csend lélektani hatását. Néha egy kézmozdulat, egy fejbólintás többet fejez ki a leghatásosabb szavaknál. Színészeink nagyszerűen oldották meg feladatukat. Játé-AMPLIA COLABORACION La campaña contra el agio se encuentra en pleno desarrollo. Va alcanzando madurez y positivos resultados. Es ahora menor el número de clausuras y mayor la estabilización de los precios. Las amas de casa tienen oportunidad de comprobarlo a diario y los artículos de primera necesidad llegan a todos los hogares sin excepción. Los infractores saben que esta vez las autoridades serán inflexibles y, por otra parte, que éstas cuentan con la amplia colaboración del pueblo. Todos, sin excepción, deben mantenerse alertas constantemente para impedir la explotación por parte de los malos comerciantes, a quienes es preciso denunciar apenas comprobada la infracción. De esta manera se colabora con la autoridad, se defienden los propios intereses y se contribuye al éxito de esta campaña' sin precedentes en los anales de la historia argentina. fkukban pompásan egyesítették, a mű kifogyhatatlan derűs humorát, drámai mélységeivel. Nézőtér és színpad teljesen összetört. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség egy feledhetetlen Nemzeti színházi est élményeivel távozott a nézőtérről. A darab kitűnő szereplői a következők: Páger Antal, Szilassy László. Eszenvi Olga, Vaszarv Piri. Komár Júlia, Tóth Ferenc, Seres Irén, Hajmássy Miklós, Gavajda Stefánia. Cselle Lajos, Váry Zoltán, Kovács László. Kincses Ferenc, ifj. Kesserü István, Gavajda Péter. Argentina zenei életéről A három komoly zenei műfaj, az opera, a szimfonikus hangversenyek és a szólisták hangversenyei, melyeken a kamarazene is sűrűn szerepel igen erős kultiválásra talál Argentinában, főleg Buenos Airesben és azt lehet mondani, hogy e szép 'nagy országban mm már inén jelentékeny zenekedvelő és zeneértő közönség ■nevelődött, mely valóban élvezetet talál a neki nyújtott magas nívójú produkciókban. Egészen természetes, hogy e téren a babér a fővárost illeti. melyben a zenei évad folyamán minden napra jut egy, de sokszor több koncert is. De a nagyobb városok közül Eva Perón. Córdoba és Tucuman is nagy igyekezettel óhajtanak előre törni a komoly zene terén és saját szimfonikus zenekarokat is szerveztek. Az operai előadások központja a buenosairesi nagyhírű s pompás akusztikájú Teatro Colon, melv évenkint a legelsöbbmidü külföldi zenei nagyságok közreműködését is biztosítja. Zenekara a világ legelismertebb zenekarai közé tartozik s állandó táncoskarral és énekkarral rendelkezik. A zenepártoló ¡egyesületek között ezrekre menő taglétszámmal a két legnagyobb a Wagneriana és az Asociación de Amigos de Música. írta: Szathmáry Sándor
