Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-04-28 / 8. szám
4. oldal. Bueno» Aires, 1953. április 2a MAGYAROK ÚTJA angol történelem kritikus pil-l lanataiban mindig akadt egy megfelelő ember. A Brit Birodalom szinte automatikusan dobta őket hol India (Clive, Hastings), hol Afrika (Rhodes, Kitchener), hol Arábia (Lawrence) hatalmas területeire, ahol az Empire érdekeit kellett megvédeniük, vagy a felmerülő ellentétek folytán megbomlott egyensúlyt kellett helyreállitaniok. Ezeknek a férfiaknak a túlnyomó része kalandor hajlamú volt és sokszor a veszélyes és érdekes élet csábitó izgalmai hajtották őket sikereik elérésére. Csodálatraméltó mégis az a, magas áldozatkészség, mellyel hazátJuk iránt viseltettek. Többeket találunk köztük, kik hatalmuk teljében a dicsőség és kitüntetések varázsáról le tudtak mondani, ha egy politikai irányváltozás folytán személyük kompromittálódott és további szereplősük ellentétbe került a Birodalom érdekeivel. Jellemzésük ép azért ütközik nehézségekbe és válik gyakran misztikussá, mert az egyéniségeikben rejlő kettősség nehezen egyeztethető össze. Az új környezet — melybe majdnem valamennyien fiatalon kerültek — erősen éreztette rajtuk hatását. Eleinte küldetésük könnyebb elvégzése érdekében, később pedig személyes vonzódás folytán mind jobban rabjaivá váltak az erotikus szokásoknak és légkörnek. Idővel Lawrence is arabként érzett és gondolkodott, gyakran szembe is fordult az arab érdekek védelmében az angol politikával, döntő pillanatokban azonban mindig angol mivolta győzedelmeskedett. Erre vezethető vissza Lawrece-nek a párizsi béketárgyalásokon vallót álláspontja, mely szerint a Sykes-Picot féle szerződés összeférhetetlen a háború folya- Imán az araboknak tett Ígéretekkel. Lawrence e tényt dehonesztálónak tartotta a nemzetre, a kormányra és saját magára nézve és ezért, amikor az angol király ki akarta őt tüntetni háborús szolgálataiért, ezt elutasította és viszszavonult. A Lawrence a “kalandor” Lawrence Oxfordban végzett, majd egy mezopotámiai expedíciónak lett a tagja. Ekkor tett szert beható tudásra az arab kérdésben, több tájszóllást sajátított el és később oly gyakorlatra tett szert ezen a téren, hogy bármely elébe került arab beszédéből meg tudta állapítani, hogy mely klánhoz tartozik. 1914-ben Lawrence 2 5 éves volt. A világháború kitörésekor az angol vezérkar kötelékébe került. Később Kairóban a Közelkeleti Térképészeti Iroda vezetője lett, kapitányi rangban. Az entente-hatalmak Kairóból irányi_ tották a közelkeleti hadműveleteket. Akkoriban még, Aden és környéke kivételével az egész arab félsziget a török birodalomhoz tartozott és Törökország a németek és a monarchia oldalán harcolt. Lawrence nem volt megelégedve a kairói angol vezetéssel, amit sötétben való tapogatózásnak tartott, és melynek vállalkozásai legtöbbnyire kudarcba fulladtak. (A Dardanellákon történt partraszállási kisérlet, a Kút melletti vereség, az Alexandrette-i kurdarc, stb.). Ezek szerinte kellő terepismeret és lélektani előkészítés nélkül folytak le. Annakidején Kairóban 65 entente tábornok székelt a megfelelő tisztikarral és családtagokkal. Mégsem történt semmi előrehaladás. Az állandó intrikák a kedvezőtlen képet még súlyosbították. Ez volt a helyzet 1'916 októberében, amikor Lawrence kalandos elhatározásra szánta el magát. Szabadságot kért és egy barátja kíséretében a Török Birodalomban fekvő Jiddah-Lawrence, a megfejtett rejtvény ba ment, hogy kapcsolatot keres-1 sen a Hussein mekkai kalifa által szított arab lázadás vezetőivel. ★ Az ifjutörök mozgalom és az izláni közti ellentétek. A középkori arab világbirodalmat nem faji egység, hanem a vallás tartotta össze. Egy időben szaracén, majd később török vezetés alatt állott, de sohasem a faj, hanem mindig a mohamedánizmus képezte a birodalom gerincét. A francia forradalom által megindított nacionalizmus hullámai azonban a XIX-ik század vége felé oda is eljutottak. A törökök, kik legközelebb voltak Európához, fogták fel elsőkként az uj ta,¡nokat. Megalakult az ifjútörök mozgalom, mely nacionalista alapon akarta a birodalmat újjászervezni. A hadsereg modernizálására törekedtek és úgy látták, hogy a birodalom középkori berendezései nem felelnek meg a modern követelményeknek. A mozgalom ellentétbe került a szultánnal, aki úgy látta, hogy a kultúrákat nem lehet erőszakosan megváltoztatni, sem behelyettesíteni. A birodalom ellentéteit csak az izlám tartotta össze és ennek a török nacionalizmussal történő felváltása háború a birodalom szétbomlását| eredményezhette volna,. A szultán volt egyben a legfőbb kalifa is. Abdul Hamid azonban nem származott a próféta családjából ezért nagy súlyt helyezett arra, hogy Husszein mekkai kalifa, aki Mohamed egyenes leszármazottja volt, négy fiával: Alival, Abdullah-val, Feisallal «“ a legbefolyásosabb szerepet töltse be a birodalomban. A nacionalistamilitarista ifjutörök mozgalom végül államcsínyre határozta el ¡magát és Enver pasa vezetésével magukhoz ragadták a hatalmat. A szultánt elűzték, Husszein pedig fiaival együtt visszavonult az arab félsziget déli részére, Jiddah-ba. A világháború kitörése után a török nacionalisták hamarosan belátták, hogy hibát követtek el. Német tanácsra felszóllitották Husszeint, hirdessen szent háborút. Ennek kettős célja lett volna: egyrészt a Franciaországban harcoló mohamedán csapatok fellázadtak volna a franciák ellen, másrészt megszűntek volna a törökarab belső ellentétek. Husszein szent háború meghirdetését megtagadta, mert úgy látta, hogy a török nacionalisták céljai nem felelnek meg az izlám törekvéseinek és e háború inkább keresztény (német) érdekeket szolgálna,. ★ Lawrence fellázítja az arabokat Lawrence tehát Husszein körében találhatta meg az angolok szövetségesét. Kapcsolatot létesített Husszein családjával. Úgy Ítélte meg, hogy a felkelés megszervezésére Feisal, Husszein egyik fia (a. későbbi sziriai, majd iraki király) a legalkalmasabb. Husszein már öreg volt, Ali, a legidősebb fiú, tüdőbajos Abdullah (a későbbi transjordániai király) ravasz politikus volt, aki kockázatos vállakózásokra nem látta alkalmasnak. Z e i d pedig túl fiatal volt. Feisal impozáns megjele nésü, szuggesztiv természetű, prófétikus hajlamú ember volt. öt tudta Lawrence rábeszélni, hogy felkelést szervezzen. Lawrence — minden felhatalmazás nélkül — angol fegyverszállítmányokat és szövetséget Ígért Feisalnak. Feisal hitelt adott Lawrence szavainak és egy rendk i v ü 1 fegyelmezetlen és rosszul felszerelt felkelőcsapattal ■— Latwrence tanácsúra — megtámadta Yembo kikötővárost és azt sikerült is bevennie. Lawrence ekkor visszatért Kairóba. Az angol vezérkar az elért eredmények alapján honorálta eddig illegálisan folytatott tevékenységet és Lawrencet beosztották Feisal mellé összekötő tisztnek. Yembo-ba pedig megindultak az angol fegyverszállitmányok. Wejh kikötőjét a felfegyverzett arab csapatok már az angol flotta támogatásával vették be. Lawrence, a kezdetben fegyelünezetlen és mebízhatatlan felkelőkből, komoly csapatokat szervezett. Járta az oázisokat, beszervezte a sejkeket, a klánok vezetőit. A szálak hamarosan egész Mezopotámiáig elnyúltak. Alacsony termetű, szőke, szurósszemü ember volt. Nem ismert fáradtságot. 4 8 óra alatt 200 angol mérföldet megtett teveháton az 50 fokos hőségben. Volt idő, amikor 4 hét alatt 1400 mérföldet utazott, a legnagyobb nélkülözések, állandó életveszély és harcok között. Az arabok között rendkívüli elismerést vívott ki itnagának szellemi ereje és fizikai szívóssága révén. Tenyerére állított embert fel tudott emelni a földről. Vágtató tevére fegyverrel a kezében tudott felugrani. Arab kísérői sokszor kidőltek mellőle. Akaratereje egész rendkívüli nagy volt. Néha párszáz arab élén egész török ezredeket semmisített meg. Egyszer egy vasutrobbantás alkalmával súlyosan megsebesült. Az ellenség ugyanakkor tűz alá vette és még öt lösebet is kapott. Mégis sikerült, erejét összeszedve, harcolva megmenekülnie. * A Sykes-Picot-féle titkos szerződés Az orosz összeomlás után a kommunisták nyilvánosságra hozták a cári kormány által kötött ^titkos 'szerződéseket, köztük a' Sykes-Picot-féle szerződést is. E titkos szerződést Anglia, Franciaország és Olaszország kötötte még a háború megindulása előtt E szerint Arábiát a három nagyhatalom érdekszférákra osztotta egymás között. Lawrencet lesújtotta a dolog, mert ?..z araboknak a háború utánra szuverenitást Ígért. Az arabok barátságával történő visszaélést és becstelenséget látott további szerepében. Vissza akart vonulni. Az angol felsőbb hatóságok azonban mindent megtettek, hogy Lawrencet a helyén tartsák. Olyan félhivatalos instrukciókat kapott, hogy a Sykes- Picot féle szerződést az angol kormány elavultnak tartja és az újabb Ígéretek lesznek a mérvadók. Lawrence erre újból nagy erővel látott a küzdelemnek. Mindent elkövetett, hogy az arabok kétkedéseit eloszlása és ez sikerült is neki. Ha akkoriban abbamaradt volna az arab háború, nem lett volna keresztülvihető a balkáni betörés és ekkor a nyugati német front sem omlott volna össze. Az arabok elfoglalták Damaszkuszi. Lawrencet ezredessé léptették elő. Feisalnak apjával történt összekülönbözése miatt átmenetileg vissza kellett lépnie az arab csapatok vezérségétől. Ekkor Lawrence vette át az arab seregek főparancsnokságát. A damaszkuszi bevonulás után Lawrence Feisalt Szíria királyává tette meg. A háború véget ért. Lawrence leszerelt és repülőgépen hazautazott Londonba. A párizsi békeszerződéseken a franciák ragaszkodtak a Sykes- Picot-féle szerződés betartásához. Arábiát felosztották. Szíria és Libanon francia, Transjordánia, Irak és Palesztina agol mandátum lett. Lawrence a béketórgyalásokon mint Feisal király tolmácsa szerepelt, egyben angol közelkeleti szakértő is volt. .Mindent elkövetett az araboknak tett Ígéretek megtartására. Nem tudta keresztül vinni. A közvélemény előtt kalandorként állították be. Az általa tett Ígéretek nem kötelezők. A hivatalos Anglia a Sykes-Picot-féle szerződés alapján állt. A békeszerződések után Lawrence ezredes elkeseredetten viszszavonult egy angol vidéki városba. Nevét is megváltoztatta: Sha|v-ra. A damaszkuszi repülőtéren még évek múltán is minden Londonból érkező gépet egy nagyobb arab csoport várt. Lawrence barátai, az arab sejkek csoportja, hiába várta a legendás ezredes megérkezését. A fehér humuszos csoport minden alkalommal lehajtott fővel oszlott szét. ★ Lawrence belép az angol történelem lapjaira Az idők múlásával Lawrence szerepe nem titok többé. A riportlapok találgatásainak már nincs helye. Lawrence lassan a misztikus kalandor szerepéből átlép a történelem lapjaira. A róla szóló hiteles életrajzok egymásután jelennek meg a világ könyvpiacain. Megírta emlékiratait is. de annak kiadására, kívánsága szerint — csak bizonyos idővel halála után kerülhet sor. Maár Miklós Pinczinger Lajos: Óceán Vándorai Az első kötet ára: 20. - pesos A párizsi szabadság ünnep A párizsi katolikus és protestáns misszió. Menekült Magyar Munkások Egyesülete, a MIIBK párizsi csoportja, a párizsi Magyar Menekültügyi Iroda közösen rendezett márciusi ünnepélyén csaknem ezer magyar jelent meg, köztük többszáz még a két világháború közt kivándorolt párizsi ma gva r. T)r. Szén József, a Menekült Munkások Egyesülete főtitkárának ünnepi beszédéből ki kell emelnünk néhány egyetemes érvényű gondolatot, mely Párizson túl valamennyi Nyugaton élő magyarhoz szól. — Az 1848-as eszmék évszázadra megszabták 'Magyarország fejlődésének útját. Ez az űt mindenekelőtt a korszerű reformok útja és kötelezi a nemzetet arra, hogy lépést tartson a kor uralkodó eszméivel. Intő figyelmeztetés azok számára, akik egy letűnt kor politikai, vagy társadalmi berendezéseit, a kor uralkodó eszméivel és a nép széles rétegeinek aspirációi ellenére, vég nélkül, örökké fenn akarnak tartani. . . 1848-ban egy modern, demokratikus magyar államrend alapjait kívánták lerakni. Az ak-< kori viszonyokhoz képest korszerű államrend felépítésénél azonban nem vették át szoigamódra a nyugat eszméit, vagy berendezéseit, hanem átformálták azt a magyar nép akkori felfogásának, életviszonyainak megfelelően . . . Miint 4 8-ban a magyar népnek, ma is megvan s meglesz a jövőben is a józan 'politikai ítélőképessége. Engedjék a magyar népet szóhoz jutni és a nép fiai majd ki fogják választani, hogy korunk különféle eszmeáramlataiból mi az amire szüksége van s mi az, amit mint szükségtelent a maga részéről visszautasít. — Az otthon tekintete ma felénk fordul — folytatta Szén József — s ma mindegyikünknek, régi és új magyarnak, meg kell hallania az otthon szavát, a börtönök, kinzókamrák és bitőfá’k halálhörgését s a koncentrációs táborok segélykiáltlását. . . Az egész világon legalább egy millió bolsevistaellenes magyar él. Ha ez a millió magyar mind összefogna, kapcsolataival, a magyar ^ügy érdekében kifejtett propa! gandájával, anyagi erejével súlyos csapást mérhetne Rákosi és Gero rendszerére. A haza azt kívánja tölünk, hogy a mai összefogásunk tartósan az itteni magyarság nagy társadalmi öszefogását (jelentse. Minden magyarnak, réginek és újnak, meg keli találnia a módot, időt és pénzt ahhoz, hogy kivegye részét a közös áldozatokból. Horváth Antal fralncianyelvű beszédében viszont elsősorban arra utalt, hogy a magyarság második világháborús erőfeszítése a kommunizmus elleni küzdelmet jelentette és Budapest hősi védel.mezésével csak időt kívánt nyerni, hogy Nyugat népei is felismerjék a veszedelmet. (T.) Vörös Vihar! Vörös Vihar! Vörös Vihar! •• •• VÖRÖS VIHAR! az emigráció nagy könyvsikere! ára csak 19 pesó!
