Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-04-28 / 8. szám

2. oldal. Buenos Aires, 1953. április 28. MAGYAROK ÚTJA menyek vázlatát, — bár ilyen f sűrített formában is — át a- j karjuk tekinteni, egy röpke pillantást szánjunk az öreg angol premierre, aki ebben az új világpolitikai zenekarban első Ízben játszik másodhege­dűsként. Ö már azonnal menni akar, hogy előkészítse Moszk­vában a Négy Nagy találko­zóját Dallessel, Maverrel és Malenkovval. Churchill két tűz közé szorult, Washington és a munkáspárt közt őrlődik, el-1 ső sorban ez a magyarázata nagy buzgalmának. * Változatok a lefejezett szovjet diktatúra körül Mi, emigránsok nem hiszünk j ennek a béke-akciónak sikeré- j ben. Ám csalódjunk és az orosz vonuljon vissza határai möge és szabaduljalak fel a meg­szállt országok, — ezt i .,csa­lódást"szívesen vállaljuk. De mivel ebben nem hiszünk és úgy érezzük Nyugat vezetői sem hisznek, nyilván nem azért mert Franco kijelentette, hogy .moszkvai komédia az egész és minden pillanatban kitörhet a háború és Franco magatartá­sának és ítéleteinek az idők meghozták a hitelét is. Legjobb tehát, ha reményeinket oda­kapcsoljuk Nyugat reményé­hez. Miben is bízhat Nyugat? Mindenek előtt nézzünk rá két fényképre. Eisenhower és Dolles fotográfiájára. A két fénykép azt mondja, hogy az idegekkel. — ami nagyon lé­nyeges, - - nem lesz semmi baj. Két tiszta, világos arc, aktivi­tás, intelligencia, keménység tekint ránk vissza. Majdnem a .jelzők közé írtuk ezt a szót hogy tisztesség, amely ugyan nem föltétien politikai erény, jelen esetben azonban ez is vi­gasztaló. Dulles nagy elgondo­lásokkal teli, friss vezetőelme, aktivitásáról kár beszélni, hi­szen szemünk előtt szeli át a tengereket. Eisenhower a me­rész vezérkari ész, a rendező zseni. Nem naív, nem lobbané­kony, a komunist«/ vezérek fogadkozására nem szereli le a hadseregét. Puszta megjele­nésére szétugrottak, — sőt a mélybe ugrottak — az FN-ban rejtőzködő kommunista ügy­nökök. Évek óta tapasztalhattuk, hogy a diplomáciai küzdelem­ben mindig hátrányt jelentett a demokratikus háttér, szem­ben a diktatúrával, amely egy személyben birtokolván a ha­talmat, sókkal rugalmasabb, határozottabb, vakmerőbb. Ez a demokratikus háttér Sztá­lin halála óta nem jelent hát­rányt. Matematikai pontosság­gal kiszámíthatók a jelenlegi szovjet politika belső nehézsé­gei. Egy volt szovjet tábornok, a Voice of America orosz osz­tályának vezetője fedezte föl. hogy a szovjet sajtóban Sztá­lin halála után alig egy héttel teljesen megszűnt Malenkov nevének emlegetése. Űj isten­kultusz tehát nincs, annál job­bam nyomja a szovjet életet a régi bálvány leomlott törnie- ‘ léke. Ezt a bálványt pótolni, vagy nem pótolni egyaránt ve­szélyes. Az élesen kutató fran­cia újságírók újabban még ér­dekesebb jelenségeket boga­rásztak ki a moszkvai sajtó­ból: az amnesztia-rendeletet Vorosilov írta alá, a zsidó or­vosok kiszabadításának okmá­nyát Beria firmálta, a béke­akciók különböző pátensei Mo­lotov nevével futnak. Az em­ber akaratlan megkérdezi: hol van Malenkov? Mindebből következik, hogy a két világ közt folyó, igen ké­nyes és bonyolult propaganda­háborúban a nagyjelentőségű akciókat nem egy kéz irányít­ja. S ez ott, ahol a demokrati­kus együttműködést és a józan sszehangoltságot gyűlöletükön keresztül ismerik, csak hát­rányt. jelenthet, A szovjetben a döntés mindig egy helyről jött s ennek az elvnek a keresz­tülvitele érdekében egész ve­zetőgenerációknak kellett ki­­irtódni. Eddig a politikai „egy kéz” tette lehetővé az orosz diplomáciában a legvérmesebb akciókat. A hiatrmine év után most kiégőben lévő, terrorral s rafinériával fenntartott párt­­fegyelem, fanatizmus nem pó­tolhatja a mindenható diktá­tort, akit — most tűnik ki, mennyire oktalanul — olyan magas, szinte mennyei piedesz­­tálra emeltek, ahová az utó­dok közül úgysem tud fölka­paszkodni senki. Ez az oka, hogy eddig elképzelhetetlen ellen mondások jelentkez­nek napról-napra, olyan ellen­­mondások, amelyeket csak a demokráciák ismernek és csak azok bírnak ki. A lefejezett diktatúra soha! * Ázsiai forradalmárok és Európát járt tábornokok mérkőzése Beszámolónkat azzal kezd­tük, hogy az amerikaiak nem csupán ellen-offenzívát kezd­tek. És ez nagyon lényeges, ha a nyugati reménység forrásai után kutatunk. Amerika a csalóka béke­­hangzatokra komoly békeja­vaslatokkal felelt ugyan, de nem fújta meg a „tüzet szün­tess ”-t. A békeoffenzivával párhuzamosan folyik a táma­dás, a léglökéses gépek kormá­nyánál éppen úgy, mint a szel­lemi hadviselés csataterein. A béke-szólamokhoz az atombom­ba-próbák sorozatos robbaná­­j sai adják a kísérőzenét. To­vább folyik a menekültek szer­vezése és a pszihológiai hábo­rú. A koreai békekisérldtek­­ből megtanulta Amerika, hogy egy nyugodt pillanatot sem szabad hagyni az ellenségnek arra, hogy tárgyalások ürü­gyén erőit összegyűjtse. A mi reményeinket táplálja az a nem lebecsülendő tény, hogy Amerikában éppen most jutott egy kézbe a vezérkar és a po­litikai irányitás. A szovjetben Sztálin halálával ez is széte­sett; nemcsak a politikai, a ka­tonai hatalmon is folyik az® osztozkodás. Három hadvezér vezényli a vörös hadsereget és ezek a tábornokok együtt is, külön is mást képviselnek, mint a párt és a propaganda. Ők azt hangoztatják ma, — nyugati tapasztalataik alap­ján -v- hogy nem,szabad elsza­lasztani Európa mostani kato­nai szervezetlenségét. A civil forradalmárok, akik nem lát­ták Európát, a forradalmi tak­tikára hivatkoznak. És Sztá­lin nem él, aki a versengőket lecsillapítaná, Mondanivalónk végén még csak azt szeretnők hangsúlyoz­ni, hogy egyáltalán nem helyes ha a megpróbáltatásainak ja­vát átvészelő magyar emigrá­ciót megtévesztenék a sokszor félremagyarázott világesemé­nyek és éppen mbst újra elsán­­colná magát pesszimizmusával. Ne hivatkozzék senki a száz­ötvenéves török megszállásra, akkor a már rég meglévő oz­mán birodalom tolta előbbre mesgyéit néhány tartomány­nyal. De ez, mai látjuk igazán, nem veszélyeztetett akkor e­­gvetemes nyugati érdekeket. Mindez most .másként van. A szovjet penetráció, gazság, csa­lás, hazugság pohara kicsor­dult. Egy nagy birodalom so­káig nem tartható rögtön­­z ö 11 s é g e mellett a kommu­nista Oroszországnak azért is meg kell buknia, mert ez fel­feltétele a már türelmét vesz­tő Nyugat békés életének, a‘ny­­nyira áhított’építő nyugalmá­nak. S ebben a nyugati óhaj­ban, — végre egyszer — a mi óhajaink is bennfoglaltatnak! Felmentették kivégzése után hét évvel... Münchenből jelenti a Reuter angol hírügynökség; „F.gy né­met denazifikáló biróság fel­mentette Alfred Jodl táborno­kot, Hitler vezérkari főnökét azok alól ai bűnök alól, ame­lyekért a szövetségesek fel­akasztották őt 1946-ban.” „A bíróság nyilvánosságra hozta azokat az indokokat, a­­miért úgy rendelkezett, hogy Jodl vagyona nem kobozható el a denazifikáló törvény értel­mében. ’ ’ „Jodl, akit több vezető ná­­zival együtt a nürnbergi nem­zetközi bíróság háborús bűnö­kért elítélt, katona volt, aki pusztán hadműveleti kérdések intézésére szorítkozott, ame­lyek egyáltalán nem sértették meg a nemzetközi jogot.” „A német bíróság döntése szerint Jodl nem volt felelős az u. n. komiszár-rendeletért, melynek értelmében minden foglyul ejtett orosz vörös had­seregbeli politikai komiszárt ki kell végezni. Ezt a paran­csot a haderő legfőbb parancs­noka adta ki.” Csaknem egyidöben a japán parlament megszavazta a ki­végzett és elítélt „háborús bű­nös” katonák feleségeiknek a katonai rangjuknak megfelelő nyugdíjat. EUROPA Ékszer- és óraszak ih/Iet V A X D O II és PÉTÉ R Grl. JUAN D. PERON (ex Munro) WECKERLE SIMON Elsöosztályú úri szabómester vállal hozott anyagból is, a legkényesebb ízlést is kielégí­tően férfiruhavarrást. TACUARI 462 CAPITAL MOTQRCEA MOTOREB ELECTRICOS Compañía de Construcciones Electromecánicas Soc. de Resp. Ltda. — Capital $ 500.000 Luis María Campos 70-84 Buenos Aires SZEMORVOS Bit. ARISTIDES Z A X E L L I Rondel: hétfőn, szerdán, pénteken 10-19 óra között Medico oculista de los hospitales Español y Piñero Kérjen órát! MARMOL 343 T.E.: 88-3303 (Rivadavia 4300 magasság!) Mokrány fiambrériájában mindig friss árut kaphat! Lavalie 370 T. E. 31 — 2573 Ékszer s márkás-óra nagy választékban! Ékszer- és órajavítás, készítés és átalakítás! Kovács Gyula VILLA MARTELLI, Laprida 3797 ☆ Vonattal: Presidente Peróntól Padilláig, vagy J. B. Justoig. Kollektivó: 19, 2>67, 203, 114.

Next

/
Thumbnails
Contents