Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-03-27 / 6. szám
8. oldal. Buenos Aires, 1953. március 27. MAGYAROK ÚTJA így is lehet márciust ünnepelni! A kanadai magyarság a bevándorlási politika méltányosságát, Mindszenty bíboros és a deportáltak sorsának felüvizsgálatát, a magyar háborús felelősség újraértékelését és magyamyeivű rádiószolgálatot kért a kanadai szövetségi kormányhoz intézett március 15-i feliratában A világszerte rendezett március 15-i emlékünnepek sorából ismét magasan kiemelkedik a kanadai szabadságünnep. Torontóban eddig szinte példátlan nagy tömegben jelent meg a kanadai magyarság, hogy pártállásra való tekintet nélkül hitet tegyen a márciusi eszmék mellett és támogassa azt a méltó formákban megrendezett demonstrációt, amely az ünnepi emlékezésen kivül fontos gyakorlati lépéseket tett az egyetemes magyar ügy érdekében. A mintegy kétezer magyart összegyűjtő szabadság-találkozót a Kanadai Magyarok Szövetsége sezrvezte meg, a rendezést az ontáriói kerülettel karöltve a Szö’vetség tizenkét torontói tagegyesülete végezte. Az ünnepély első része ünnepi ülés volt. Böszörményi Nagy Béla dr., a Szövetség elnöke tartott angol és magyarnyelvű bevezetőt, majd P. Békési István mondott ünnepi beszédet. A díszülés kanadai szereplői Mr. A. J. P. Kameron. a kormány képviselője, Mr. Hon. George Hees, az ellenzék képviselője s Mir. Allan Lamport, Toronto polgármestere voltak. A kanadai szövetséges kormányhoz intézett feliratot Borsi Tivadar ismertette és miután pontjait a közönség felállással elfogadta, a memorandum szövegét Böszörményi Nagy nyújtotta át a kormány megbízottjának. Személyek (balról'jobbrá): Dr. Nagy Lajos ref. lelkész, P. Békési István S. J. plébános, Allan Lamport Toronto polgár* mesetere (áll), dr. Böszörményi Nagy Béla KMSz elnök. Ilon. George Hees képviselő (G. Drew ellenzéki vezér kikul- 1 döttje), Borsi Tivadar KMSz. titkár hiba, hanem most meg a kezeszára tört el a gyereknek- Faragtam ugyan nekivmo fákat az emberek, abba belekötötték a kezeszárát, a csont össze is forrt, de a .Miska keze kacska maradt. így tehát felépült Istennek segedelmével és jó emberek tiszta szándékával a téli hidegek előtt a kis tanya, de Miska mégis áldozatul szolgált. Mondják, hogy kell is, hogy minden építkezésnél áldozat történjen. De Miskát azért nem nézte le senki, hogy kétszeresen nyomorékra vált. Azt nem lehet mondani. Otthon öt szerelik a legjobban. Az ö nyomoreksága anal történt, hogy fölépült a tanya és érte ö mutatott be áluozatot. Külső tanyai embernek vasárnap délután az a szokása, hogy kiül a ház elé az ablak alá a kis székre s nézi a néma, ünnepi tájat. Szépségeit ö talán csak ilyen, kor látja, mért hétköznap a munka és a gond terhelik Hát igy kiülnek. Hűvös őszön is, de olykor télen is kiülnek igy a ház elé subában, ha veröfény van és szél nincsen. Héviziék is szoktak a gyerekekkel, mert azóta már van másik gyerek is. De Hévízi Jánosnak az ölében, a suba alatt mindig a nyomorék kis Miska ül. Aki nem hiszi, megláthatja, menjen csak arra, amerre itt lent kifelé az a három nagy magas jegenyenyárfa látszik, arra tartson. Ott balra fordul s azontúl már nem megy sokat, éppen csak még két kis órahosszát megy s akkor elhalad Jánosék előtt. Csak az a különbség, hogy most már a tanya szép fehérre ki van meszelve, igen szép fehérre. Itt bent a városon, ahol a falakat mindenféle sárga, barna, zöld festékkel elkeverik, oly szép és tiszta fehérség nem is található. AZ UTOLSÓ M0HIKÄN A legújabb és minden valószínűség szerint a legutolsó irodalmi tarkólövés Illyés Gyulát érte. A „Puszták népe” tagadhatalan nagytehetségü íróját elnémította a rendszer. Sosem tudtuk megérteni, hogy a jelenkor egyik legnagyobb magyar lírikusa, akiben a költészet valamilyen aranyjánosi józansággal is párosult, miként bírta ki eddig a szolgálatot. Bár az utolsó években egyre többet hadakozott az írószövetség nyilvános gyónásain s magával Révaival, az irodalmi politrukkal is összeakasztotta a rudat, nem tudtuk megfejteni, miért ragaszkodtak hozzá ennyire. Likvidálása határpontot jelent: nincs többé szereplő író Magyarországon. Aki ilyen ürüggyel mégis leírhatja a nevét az „irodalmi” rovatokban, az már egytől egyig az irodalmi kolhosz valamelyik brigádjába tartozik és a párt vörös kereplőjét forgatja. Illyés bukását nem sajnáljuk, csak így kerülhetett közelebb azokhoz, akik még hinni szeretnék strófáit. S talán most neki is eszébejut ismét egy régi, szép verséből a nagy összeadási jel: Krisztus keresztje a temetőn. Pinczinger I .¡».ios: Óceán Vándorai Az első kötet ára: 20. - pesos s> Leírhatatlan lelkesedéssel iinhepelte a torontói magyarság a kanadai veztő férfiakat, akik nemcsak a kabátjukra tűzött nemzeti színeikkel, hanem tettekei is bebizonyították, hogy ő- Bzínte barátai a szorgalmas, müveit kanadai magyarságnak és rajta keresztül a szabadságától megfosztott ezeréves nemzetnek. Az ünnepély második része változatos és nivós műsorból állott, ezt az ontáriói magyar központok együttesen rendezték. A nagyhatású márciusi ünnepséget díszvacsora követte a Katolikus (Sg Református Egyházközség halijában. Az ünnepélyről részletes, kétpes beszámolót közölt a torontói angolnyelvü sajtó is, a The Globe and M'ail, a The Telegram és a The Daily Star. Alant közöljük a kanadai kormányhoz eljuttatott memorandum szószerinti fordításit, amely komoly mondanivalójával és érvelésével, példa lehet azok előtt, akik a magyar nép és az emigráció ügyében szólni tudnak a szabad népek vezetőihez. A Kanadai Magyarok Szövetsége valamennyi tagegyesiilcte és az elnökség egyhangú elhatározásaként a mai napon az alábbi felirattal fordul a Szövetségi Kormányhoz, kérve annak gondos megvizsgálását, szükségképpen a kormány aktív befolyását és sürgős intézkedését. Előre hangsúlyozni kí* j vánjuk, hogy kéréseink teljes összhangban vannak a kanadai kormány kifejezett álláspontjával, vallott céljaival, s legfeljebb néhány részletben javasoljuk tisztelettel a múltban követett gyakorlat felülvizsgálását és korszerű kiigazítását. A. ) Mindenekelőtt kérjük a Szövetségi Kormány bevándorlási politikájának részleges felülvizsgálását, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor egy sajátságos, előítéletektől befolyásolt és nem tisztázott szempontú merev álláspont következtében a bevándorolni szándékozók százait valósággal megbélyegezték, sőt még ügyük esetleges újraf elvét elét is lehetetlenné tették. A Kanadai Magyarok Szövetsége nem gondolhat alapvető elvek megváltoztatására, bár az események fejlődése ezt nagyon is indokolttá tenné, de nagy súlyt vet az „eligibility’’-elv helyes értelmezésére. Mivel itt nagy számban az elmúlt háború alatt katonai szolgálatot teljesítő személyekről van szó, fel kell hívnunk a Szövetségi Kormány figyelmét egy olyan szempontra, amely az „eligibility” elvének érvényesítését döntően minősítheti; vagyis arra a tényre, hogy a két világháború során a legális magyar haderő angol, amerikai, vagy kanadai haderővel soha nem állt szemben. A szövetséges hadviselés Kanadára is kötelező büntető jellegű ¡megkülönböztetései ezt a tényt eddig nem vették figyelembe. Ma azonban a külpolitikai fejlődés olyan új helyzetet teremtett, amely a „volt ellenfél”* kategória fenntartását tulajdonképpen érvényteleníti. Magyarországon sorozás, általános hadkötelezettség volt, amely szempontot eddig nem láttuk méltányolva volt katonák bevándorlási ügyének elbírálásában. B. ) A magyarországi deportálásokról a Szövetségi Kormány feltehetőleg megbízható és hivatalos jellegű információk alapján már értesült. Bár Mindszenty kardinális ügye ma már nemcsak a Vatikán és a magyarság magánügye, hanem nemzetközi jelentőséggel bír, a Kanadai Magyarok Szövetsége meg nem szűnő intenzitással mutat rá a Mindszenty-ügy világpolitikai fontosságára és felhívja újból a Szövetségi Kormány szíves figyelmét az igazságtalanul bebörtönzött bíboros és valamennyi deportált szomorú sorsára. Miközben a Szövetségi Kormány sürgős intézkedését kérjük, rá kell mutatnunk az Atlantic Charter, a teheráni és yaltai egyezmények nemzetközi jog szerint kötelező alapelveire és feltételeire. C. ) Általában szerencsés és igazságos lépés lenne a magyar háborús felelősség és a háborúban való részvéttelünk döntő körülményeinek újraértékelése, ezúttal tisztultabb és ne,m befolyásolt légkörben, figyelembe véve W. Churchill, J. F. Montgomery, Chester Wilmot és más angolszász tekintélyek ide vonatkozó megnyilatkozásait. D. ) Tisztelettel kérjük egy torontói .magyar rövidhullámú adás lehetővé tételét, legalább heti két 15 perces magyar hírszolgálat engedélyezését a CBC keretében, figyelembe véve az ontáriói magyarságnak a többi nemzetiségekhez viszonyított számarányát. Jellegénél fogva minden kommerciális rádióadás súlyából és jelentőségéből veszít. A sajátos magyar helyzet megfelelő rádiószolgálatot igényel. A Kanadai Magyarok Szövetsége bizonyosra veszi a fentiek gondos tanulmányozását és- bármikor a legnagyobb készséggel áll a kanadai kormány rendelkezésére e felirat kiegészítése, részletezése céljából. Loyalitásunk igazi tartalma bizalmunk a Szövetségi ! Kormány politikájában és hitünk az itteni kormányzás kétségtelenül magas etikájában. Teljes tisztelettel: KANADAI MAGYAROK SZÖVETSÉGE <?> v * Nagy részvét mellett helyezték őrök nyugalomra a tragikus sorsú vitéz Sebők Sándor földi maradványait. A Centro Húngaro meggyilkolt alelnökének san-vicentei temetésén nagy számban jelentek meg közületeink képviselői és gyászoló honfitársaink. A temetési szertartást Leskó Béla evangélikus lelkész végezte. Búcsúztatója után Szentkirályi Ede a Centro Húngaro, vitéz Kelemén Tamás az MHBK nevében koszoruzta meg Sebők Sándor sírját. A temetésen megjelentek a San Vicenten élő magyarok és elvállalták a sir gondozását. ★ Mint ismeretes, a Nemzeti Bizottmány régi Igazoló Bizottsága lemondott és helyébe, erős választási harc után új igazoló bi! zottságot választottak. Mint a Bizottmány értesítője jelenti. Molnár Dezsőt, az Argentínában élő volt törvényhozót az új igazolási eljárás során a Nemze! ti Bizottmány tagjának jelentet- 1 lék ki. * A clevelandi Magyar Társaság nemrégen megnyílt egyesületének legutóbbi konferenciáján Teleki Béla tartott előadást, s felhívta ! a hallgatók figyelmét arra a ve; szélyre, amelyet a vasfüggönyön I kívül terjesztett „titoizmus” je; lent. Ezt a veszélyt csak az egységes tájékoztató munka háríthatja el. Teleki Béla hangoztatta, hogy feladatainkat csak összehangolt külpolitikai célkitűzések j szívós propagálásával érhetjük j el. Nagy sikert aratott Páncélos Mihály felszólalása. Kárpátalja . szabadságmozgalmának vezetője I kérte a magyar és ruszin külpoj litikal érdekek összehangolását. ■* A magyar emigráció egységé- I ről indított ankétünk anyaga e számunkból anyagtorlódás miatt : kimaradt. ★ A közel kétszáz tőt számláló madridi magyar kolónia márciusi ünnepsége különös érdekességet nyert azáltal, hogy Marosy Ferenc követ előadatta a „Rákóczi nótája” c. filmet, mely a háború óta a követségen volt elraktározva. ünnepi beszédében Marosy követ rámutatott arra, hogy az egész világra kiterjedő hidegháború idején különös jelentősége van annak, hogy a magyarság legnagyobb ünnepéül a szabadság apoteozisát választotta. Március li5-e révén a magyar nép örökre eljegyezte magát a szabadság táborával. Március 15-e világraszóló tanúsága annak, hogy a szabadság eszméje nálunk nem új keletű, s annak megvalósítása történelmi erők követelménye. A „Talpra magyar” és a “Rákóczi nótája” ugyanannak a hagyományos magyar szabadságszeretetnek a szülötte. Mint ahogy a „Marseillese” bejárta a világot és lett forradalmi lendületével évszázadok visszatérő refrénje, úgy születik úljjá a „Talpra magyar” és a „Rákóczi induló” is minden magyar nemzedék száján. Lángjuk átvilágít az elnyomás sötétjén, mert a magyar lélek ősi szikrájából fakad, melyet isteni kéz gyújtott meg, s melyet a zsarnokok hatalma nem olthat el soha. A lelkesedés tetőfokát akkor érte el, amikor a Rákóczi film köztetszést arató levetítése után iMuráti Lili, a tőle megszokott utolérhetetlen lendülettel elszavalta a „Talpra magyart”. Egyetlen magyar család könyvtárából sem hiányozhat Wass Albert gyönyörű regénye, a Tizenhárom almafa. 350 oldal, rendkívül szép vászonkötésben. Ara: 28.— peso. ArUa Gráficas PANNÓNIA, — Cataros 3348, Olivos, (Prov. Buenos Airss)
