Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)
1953-12-25 / 23. szám
2. oldal. 19 513 Karácsony MAGYAROK ÚTJA MÉGY V1LÁGTÁJRCL • Picasso mester -— ezt az UP jelen tésében olvassuk — végleg el van keseredve. Legutóbb már meg se jelent egyik rivierai kommunista újság képkiállításán, ahol ő is szerepel három képpel. A futurista festészet világhírű vezére meghasonlott önmagával, mert Francoise Gillett, akivel eddig vadházasságban élt, két gyerekükkel együtt elhagyta őt. Az eddig meggyőződéses kommunista hírében álló fiatal nő az újságíróknak kijelentette, ő anya is, tehát nem engedheti meg, hogy gyermekei olyan környezetben és szellemben nevelkedjenek, aminőben Picasso többi, más anyától származó gyermekei élnek. Az öreg festő most elkeseredésében soffőr fiával a különböző rivierai bárokat járja, iszik és mit sem akar tudni kommunista elvtársairól. A nyugati szalon-kommunistáknál oly gyakori családi perpatvarhoz csak annyi a megjegyzésünk: van az úgy néha, hogy az anya mindenkire rá akarja erőszakolni elveit csak a saját gyermekeire nem. A Picassonál uralkodó családi állapotok különben méltók a mester műveihez. • Japáni lapok Írják, Gheorghiu világhírű regénye „A huszonötödik óra" eddig 400.000 példányban fogyott el japán nyelven. A könyv tehát eddig Japánban érte el a legnagyobb közönségsikert. Az ember úgy képzelte, a japán társadalmat a világháborús vereség probléma. íme ellenkezőleg, a japán nép élénkebben figyel sok európai ország lakóinál. A négyszázezer példány azt is bizonyítja, ez a szigetország változatlanul antibolsevista. nagy conquistadort. Mégpedig' Ordunan falu szülöttjének, a- j melynek határában valóban ismertek a multszázadban egy Garay-háznak nevezett nemesi ku- j riát. bőt ma is ismeretes ott egy „Manzanares de Garay" elnevezésű katárrész. Még mélyebben hatolt bele a kérdés felderítésébe egy Grousaacnál jóval fiatalabb argentin történész Enrique de Gandía. Ő „Donde nació el fundador de Buenos Aires? címmel egy egész kötetet szentelt Garay eredetének. Felkutatta a spanyol levéltárak és parókiák összes Garay névvel kapcsolatos anyakönyvi és geneológiai anyagát. De sokkal tovább ö se jut, mint Groussac. Legfeljebb pár kilométerrel odébb viszi a szülőhelyet. Felderítette, hogy az említett Garay-udvarház közelében, de már Beladian község határában az Alaya-grófok várának romjaival szemben egy Garaykastély romjai is ismeretesek. Az ifjúkorában Dél-Amerikába került lovag nyilván ott születhetett. Ortiz de Zaratáék valószínűleg csak nevelt fiúkként vitték át aztán a más tartományba levő Villába de Losas községbe, az ő nemesi otthonukba. A spanyol történelemben felmerülő költők is gyakran úgy emlegetik Garayt, mint az ősi baszk törzs egyik jellegzetes virágát. Mint a spanyoltól, sokban különböző Vizcaya tartománybeli vascongadák egy remek megtestesítőjét, MAGYAR KÖTELESSÉG: TOVÁBB KUTATNI A Juan de Garay homályba vesző eredetével foglalkozó ku tatók eddigi megállapításai te hát: 1. Nem zárják ki a lehetősé gét, hogy a Garayak a spanyo királyok szolgálatába jutott ide-J i gen származású lovagok ivadékai. Hiszen az összes Garay családnevek és helyrajzi nevek am;ket a nyilvánosságra hoznak, a későbbi időkből származik. A Beladian-i Garay-kastély eredetére se tudnak semmit mondani. A nagy conquistador apjáig, vagy nagyapjáig visszavezetni semmit se tudnak. 2. Viszont semmi pozitív bizonyítékot sem nyújtanak a feltevésre. Hogy egy lépéssel tovább juthassunk tehát: A Spanyolországban élő magyar tudósok valamelyikének föl kellene deríteni, valóban nem fordult-e elő korábban a Garay név? Nincs-e idegen hangzása az ibériai félszigeten? Volt-e a spanyol udvar szolgálatában korábban egy Garay nevű lovag? És a „baszk karakter", mint a komorabb, ünnepélyesebb, teatrálisabb spanyol lovagi jellemvonásokkal való szembeállítás, nem takarhat-e magyar lovagi tulaj donságokat ? A magyar emigráció tudósainak ma sajnos nem állanak rendelkezésére forrásmunkák a reneszánszkori magyar főúri csalá. dók geneológiai adataira. De , valahol tán akad csak egy mo¡ nográfia, mely e családok kül. földre származott ivadékait tár. gyalja! A Magyarok Ütja minden e- selre fel fogja kutatni a Francisco de Gárayról szóló elbeszélés szerzőjét Észak-Amerikában és összeköttetést keres a Spanyolországban élő magyar tudósokkal. Hiszen az argentínai magyarságot komoly büszkeség tölthetné el, ha bebizonyosulna, hogy Buenos Aires megalapítója, a La Plata-vidék nagy conquistadora magyar eredetű. A buenosairisi magyar társadalom ünnepi eseménye volt az angolkisasszonyok karácsonyi váoádo, amelyet kolóniánk áldoza,tos asszonyai rendeztek, élükön Grosovichné Sövény Teréziával. A vásárt Sorg Antalné nyitotta meg, P. Kótai Zoitán a kolónia támogatásáért mondott köszönetét. Látogatásunk alkalmával a vásár jótevői közöl a következő ineveket sikerült feljegyeznünk: Sümegi Istvánné, Nicolsonné, Túrák Antalné, Botond Irénke, Szilágyi Józsefné, Paul cukrászda, Markán család, dr. Gáthy Lászlóné, Sátorhelyi Viktorné, Schvanek és Szappanos néni, Kiss I- vénke, Kövestigéthy Radoné, Pajor Győzőné, Imrédy Béláné, Pótliy Gyuláné, Sorg Jenőné, Mu sikné, Kranauer istvánné, Dovnbay Jenőné, Térfyné, Krukovné, Róth család, Girsik Géza, Szabados Mihátyné, Szabati néni, Gondi Éva, Siráki Lenke, a Fóthyfiúk, ifj- Kopits István, Kulifay László, Chmelár Gyula, Ternák Gábor, Low Sándor, Ecsedy János, Szappanos Babi és Miku, Sátorhelyi Éva és Ildikó, Ádám János, a Markán kislányok, Radocsay Géza.. Sr. Ozdy, Mihályfl- Mesterházy cég, Urbányi cég, és Szekeres János. A vásár nagyon szép eredményekkel zárult, tetemes összeggel gyarapítva a platanosi intézet megvételének alapját. Mindnyájan, akik a magyar nevelés ü! gyét szívünkön viseljük, hálává' gondolunk azokra, akik a karácsonyi vásár nagy sikeréhez hozzájárultak. Argentin magyar sporttalálkozó A Pázmány Péter Szabadegye-' tem e évi utolsó dec.18-1 előadásának látogatói különös élményben részesültek. Dr. Rajczy Imre olimpikonunk előadása után a magyar kard vívók mérkőztek az argentin vívás legjobbjaival. A tizenhat mérkőzésből nyolcat az argentinok, nyolcat a magyarok nyertek, végülis tus-fölénnyel az argentin csapat nyerte meg a négy kis serleget. A sportünnepségen megjelent Rivero tengerész alezredes és Pistarini tengerész ezredes, Pistarini miniszter fivére. A zsűri elnöke Huergo ezredes volt, tagjai: Feretto őrnagy, Chio rendőrkapitány, Cuerri kapitány és Emődy István dr. • Lehman szenátor visszatért európai útjáról New Yorkba és a lapok szerint azt állítja, az Egyesült Államok tekintélye rohamosan hanyatlik Euró! pában. E hanyatlást arra vezeti vissza hogy Észak-Amerikát kezdik azonosítani a Mac-Carthyzmussal. Nem tudjuk, kivel beszélt Európában a neves szenátor. A begyulladtak és társutasok mindenesetre valóban aggódva pislognak a washingtoni nagy tisztogatás felé. Nyilvánvaló, hogy Lehman szenátor úr nem járt a vasfüggöny mögül menekültek táboraiban, se az igazi elszánt antibolsevisták környékén. Mert ott' viszont most kezdenek föllélekzeni. • Az indianai egyetem „nemi kutatóintézeté“-nek igazgatója Alfred C. Kinsey foglalkoztatja még mindig az északamerikai sajtót. Az igazgató úr és asszisztensei 5940 fehér nőt vallattak ki szerelmi életük titkairól a legaprólékosabban. Statisztikát készítettek róla. Ez a statisztika jelent meg aztán „Sexual Behavior in the Human Female " címmel, könyvalakban teljes nagyképü, tudományos köntösben. Persze a tudományos szakáll ellenére az év összes rémregény-sikerét leverte. Hiszen Kinsey professzor könyvéből kiderül, hogy az amerikai fehér polgári nő a világ legförtelmesebb lénye, szerelmi élete jórészben üzlet, a tisztes feleségek nagyrésze egész sorozat szeretőt tart stb. stb. Az újságok egyrésze igyekezett humorral elintézni Kinsey professzor best seller-jét. De a kommunista sajtó ezt is kihasználja, hogy alaposan beleharapjon a polgári társadalomba és a polgári erkölcsökbe. Még az amerikai magyar kommunisták szellemi vezére, Pogány Béla is felveszi az ostort lapjában. Ne tessék a magas burzsoá képmutató, rothadt, halálraítélt erkölcsét ráerőszakolni a tiszta, őszinte, egészséges proletárvilágra! A munkásosztály kétkedéssel fogadja ezt a „tudományt“, mely züllésre bátorítja a nőket, de nem a jövő vörös társadalmi rendjének egészséges női harcosait! Eltekintve attól, hogy a „tudományos“ kutatásnak ezt a fajtáját a Pogányák által egykor úgy dicsőített Freud mester kezdte el, joggal kérdezhetjük: miféle „polgári“ nő az, aki szerelmi életének titkairól ilyen" részletesen hajlandó volt Kinsey professzor asszisztenseinek vallomást tenni? Hol van az a tisztességes keresztény polgári leány vagy asszony, aki odaáll, hogy akár a professzornak, akár buzgó tanítványainak ily förtelmeket elmondjon? 5940 polgári köntösbe öltözött prostituáltat könnyű összeszedni egy százhatvanmilliós országban. De az ő elbeszéléseik csokorba - szedése, összesítése, százszázalékosítása még nem tudodomány. Nem is humor. Inkább bűncselekmény. Mint Pogányák cikkei mutatják a bolsevista agitációnak tesz szolgálatot. Tehát kicsit társutas dolog is. JoJ Dwight Martin a New York Times dél-Koreába küldött tudósitója írja a délkoreai közvélemény hangulatáról: „Itt mindenki magyarázatot vár a koreai fegyverszünetről. Az emberek kivizsgálásról beszélnek, ismerni szeretnék a tényeket. Szerintük az elfogadott feltételek rövidesen lehetetlenekké válnak.“ A koreaiak csak jobban tudják, mi folyik Pan Mun Jonban a koreai háború kitörése után 40 hónappal mint a newyorki szerkesztőségek. MAGUNK HÁZATÁJÁN • Uj megszólítást vezettek be az északamerikai magyar kommunisták. Amint a Magyar Szó-ból és a Bérmunkásból, a két legjellegzetesebb USA-beli magyarnyelvű sajtótermékből látjuk, az „elvtárs“ meghalt, helyette a „mukástárs“ a kötelező. A- kik tegnap elvtársak voltak, ma munkástársak lettek. Rákosi is csak munkástárs. Csak azt nem értjük, mire szolgál ez a bújócska? Kevésbbé kommunista, ha cimet változtat? A munkástársak éppenúgy csoportosan járnak a hazai Jcqmm’ -pista filmek bemutatójára. Éppenúgy szidják lapjaikban és gyűléseiken a „nagykapitalista, burzsoá amerikai imperializmust“. É- pen oly álmatagon beszélnek a vasfüggöny mögötti paradicsomról. Az Amerikaellenes Tevékenységek Bizottsága kevésbbé tartja őket majd kommunistáknak, ha az elvtárs szót elhagyják? Az egyszeri cigány esete jut eszünkbe, aki azt vallotta a bíró előtt, hogy azért lopta el a halászoktól a hálót, mert tél van, ő nagyon rongyos, valamivel csak be kell takaróznia, hogy meg ne vegye az Isten hidege. dálni a közvagyont. Hogy az „aknamunka“, miből állhat, arra csak utal a levél. Gyaláz egy Kollár Kadocsa nevű kocsmárost, aki „a szövetkezetbe befurakodva" aláírásokat gyűjtött a feloszlatásra. Megrögzött ingyenélőnek nevezi Fityó Lajosnét és Sörös Lajost, akik úgy „lopnak“ a közös vagyonból, hogy a termést nem szedik le egészen, száron vagy a barázdában hagyják. Aztán „böngészés“ címen utólag összeszedik. Legalább 50-100 kiló k'rumlival károsítják igy meg egy-egy tag munkaegységét... Bujtogatásról beszél a levél, folyton a mérgező „ellenséget“ emlegeti. Már olyan nagy érték, mint Csizmadi Ferenc, gyümölcs és szőllő szakember is ki akar lépni. Mészáros István pedig, aki sokszor egyedül maradt a munkabrigádból a földeken, szintén elkedvetlenedett és nyugtot akar. Az aláírók kijelentik, akárhogy is lesz, ők tántoríthatatlanul együttmaradnak és meg próbálják menteni a szövetkezetét. A kommunista félhivatalos persze a legszigorúbb büntetéssel fenyegetőzik a kisérőszövegben. Hatósági beavatkozást Ígér. Nagy Imre miniszterelnök egyik bejelentésére hivatkozik, hogy a kormány nem hagyja csákyszalmájának a szövetkezeti közvagyont. Az egésznek m:gis olyan bomlás-szaga van. A bolsevista szolgakormányok beismerték a kolhoztermelés csődjét. Szeretnék, ha a paraszt visszatérne saját földje megmunkálásához, de a közös tulajdon kommunista ideálját is fenn akarják tartani. Szegény szelet kapott földmives-rabszolga viszont úgy érzi, itt a szabadság első lehellete. Nem az ingyenélők és kulákok izgatása miatt nem akar Csizmadi Feri, vagy Mészáros Pista bácsi, a legbecsületesebb, legszorgalmasabb két földművelő oly sürgősen kilépni! • És ha már az északamerikai magyar kommunisták kis felekezeténél tartunk, csináljunk rövid kis seregszemlét, milyen „magyarokból“ toborozzák Moszkva hű cselédeit az északamerikai magyarnyelvű szórványokban? A „Bérmunkás“-ban közölt építőgárda húsztagú névsorában ilyen neveket találunk: Biko, Bischof, Hering, Gáncs, Kucher, Kollár, Lefkovies, Munczy, Pali, Pfaff, Sohajda. Október 3-ig előfizettek: Frajtak, Szedlak, Kotzán, Réfi, Patchy, Hering (ezek a heringek mindenütt ott nyüzsögnek) Sohajda, Kucher, Sivák, Visi, Biko, Krieger, Gross, Kolbinger, Szedlacsck, Payter, Mazanek, Szopko, Schcrhaffer. Drágasági pótlékkal a Bérmunkás fenntartásához ugyancsak a Frajtek-Kotzán kezdetű névsor járult hozzá, ott újdonság csak a Haas és Lappi családnév, továbbá a Bödöcs család. Nem vagyunk hivei az olyan túl zásoknak, hogy az idegen-hangzású név nem takarhat jó magyar szívet és viszont. Voltak nagy magyarok idegen névvel és viszont zengő ma gyár nevek takartak idegen sziveket. De nem találja az olvasó, hogy igy ez talán egy kicsit sűrű? . . . . • A ceglédi Liszenko-kolhoz felbom lásáról olvasunk a hazai kommunista Szabad Nép egyik számában szigorúan feddő cikket. A Liszenko termelőszövetkezet öt tagja levélben jelenti be a lapnak, hogy a gyalázatos aknamunka ellenére fönn fogják tartani a szövetkezetét és nem engedik elher-Az Evangélikus Viliágszövetség buenosairesi irodája argentin, néímet, lett, es, |t, szlovák és magyar gyülekezetek részvételével ncgyskerü ádventi kiállítást és vásárt rendezett. ★ Papp Gizella és Krennmayer Ferenc december 1-én esküdtek örök hűséget egymásnak. * Szabó Árpádné, Gerendás Vera a Színjátszó Társaság bájos művésznője egészséges leánygyermeknek adott életet. ★ Dr. Pók Zoltán leányát, Leilát Pintér Aladár vezette oltár elé. * Téglássy Ferencné családjával együtt Kanadába telepedett át. A közszeretetben álló magyar családot szá,mosan köszöntötték a kikötőben. A távolodó bajót a Himnusii hangjaival kisérte a könnyes búcsúztatás. ★ Az Argentínai Magyar Evangéliumi Lelkész! Kar december 21-2 3-ig este 8 órai kezdettel lelki, ébresztő evangelizálást tart. * A ip'.áyanosi magyar intézet tanárnője, Mater Lázár a,: Egyesült Államokba utazott. ★ A Mindszenty Akadémia december 18-á^i megtartotta tisztújító közgyűlését. Az új elnök dr. Krúdy Ferenc. * A Cordobai Magyar Kör, mely ¡rövid fennállása alatt máris bebizonyította, mennyire követi nagy alapítójának Luttor Ferenc nek útmutatását, karácsonyra ruhát, fehérneműt és egyéb értékes ajándékot küldött a müncheni magyaroknak. A karácsonyi vásár nagy sikere IDEGEN TOLIAKKAL
