Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-11-30 / 22. szám

8. oldal Buenos Aires, 1953. november 30 MAGYAROK HÍJA A Horvát Nemzeti Tanács Főtitkára mondja: A MAGYAROK ÉS HORVÁTOK KÖZT NINCSEN FÖLDRAJZ-POLITIKAI PROBLÉMA A horvát emigrációs sajtó nagy rokonszenv­­vel fogadta dr. Baráth Tibor, egyetemi tanár szerkesztésében megjelent Nyugati Magyarság francianyelvü kiadványát, a L'Europe Danubi­­enne-t, mert Baráth dr.-nak a Dunamedence egységéről írt nagyszerű tanulmányában, vala­mint a lap által felvetett dunai megoldási ter­vezetekben lényegében a trializmus gondolatá­hoz való visszakanyarodást vélte felismerni, te­hát egy oly megoldást, mely a horvátság kíván­ságainak a legteljesebb mérétkben eleget tesz. Ily előzmények után érthető, hogy az 1952 augusztusában átszervezett s kibővített Horvát Nemzeti Tanács főtitkára, dr. Stjepan Buc pro­fesszor a magyar-horvát viszonylatról a követ­kezőképpen nyilatkozott. „Valamennyi horvát hazafi a horvát politika egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a magyar tényezőkkel barátilag együttműköd­jön. Felfogásom szerint a magyarság és hor­vátság közt semmiféle lényegesebb földrajz­politikai probléma sem vár megoldásra... ’ „E- urópában nincs még két nép, melyek között oly spontán és mindkét nép érdekeit szolgáló e­­gyüttmüködés volna kialakítható, mint éppen mi kettőnk között. A szláv imperializmus, akár annak moszkvai, akár szerb megfogalmazásban mindkettőnket fenyeget... Népeinknek éppúgy közös érdeke, hogy a páriskörnyéki békékben rákényszerített egész rendszert teljes egészében felszámoljuk.” A továbbiakban dr. Buc utal a Horvát Nemzeti Tanácsnak az Egyesült Nem­zetekhez benyújtott memorandumára, melynek térképmelléklete szerint a Tanács a független Horvátország északi határát a Drávában, illet­ve a Murában jelölte meg s amiért egyes szél­sőséges nacionalista elemek szemére is vetették a Tanácsnak, hogy ezzel eleve lemondott bizo­nyos területekről, így a baranyai háromszögről, amely ma a Horvát Népköztársaság szerves ré­sze s a Bácskában élő bunyevácokról. Ezzel kapcsolatban dr. Buc megjegyzi: „Ezt nemcsak a magyar nép igazságának elismeréseként tet­tük, de még fontosabb szempontból: hogy a Dunától északra törő belgrádi imperializmust megtörjük. Mert a horvátoknak épúgy érdeke, hogy a szerbek uralmát a dunától északra meg­törjük, mint a magyaroknak. ...A drávától északra élő horvátság menekü­lőként került az idegen népi és történelmi te­rületre s így milyen joggal igényelhetné pl. a horvátság a boszniai szerbektől, hogy vagy hagyják el Boszniát, vagy ha ott kívánnak ma­radni, ismerjék el s legyenek lojálisak a hor­vát állammal szemben, ha ugyanakkor mi igé­nyeket támasztunk ezekre a magyarországi te­rületekre is. A Szerémségben elegendő terület áll majd rendelkezésre, hogy a ma Bácskában élő horvátság oda áttelepedjen, ha ezt óhajta­ná.” Magyar-horvát viszonylatban mégis kéri a Muraközre emelt horvát igény elismerését, arra való utalással, hogy e terület csaknem 100 százalékosan horvát s mert illetékes magyar té­nyezők már 1941 után ismételten úgy nyilat­koztak, hogy a kérdés nem képezheti akadá­lyát a magyar-horvát összefogásnak. Buc nyilatkozatának lényege: Elismeri a magyarság kizárólagos jogát a teljes Délvidékre, beleértve a baranyai három­szöget és a Vendvidéket is. Igényli Horvátország részére Muraközt. Kifejezi a Horvát Nemzeti Tanács nevében készségét, hogy a magyarsággal együtt halad­jon. A Délvidék kérdésében elfoglalt álláspont­ja a Horvát Nemzeti Tanácsnak nemcsak azért lényeges, mert a magyarság kizárólagos érde­keltségét ismeri el e területre, de azért is, mert a szerbséggel szemben lehetővé teszi a Délvidék bunyevácságának a magyarság mel­lett való felzárkózását. (10) Muraköz a honfoglalás óta a magyar állam integráns részét képezte, kivéve az 1848-1860 közti időszakot, mikor is a bécsi kamarilla töb­bek közt e területnek Bíorvát-Szlavonország­­hoz való csatolásával kívánta jutalmazni Jella­­sichnak a magyarság ellenében tett jószolgála­tait. De meg kell állapítanunk azt is, hogy a törvényes állapot helyreállításakor az 1860- ban összeülő Varazsd megyei törvényhatósági gyűlés Bécs ezen intézkedését törvényellenes­nek minősítette s Muraközt saját hatáskörében visszaadta Zala vármegyének. A Muraköz ere­detileg magyar lakosságát a török uralom elől északnyugat felé menekülő horvátság ideáram­­lása következtében vesztette el s tény, hogy az 1910-es népszámlálás szerint a Muraköz 93 ezer összlakosából 65 ezer, vagyis 90 % volt a horvát. A horvát etnikumnak a Muraköz területén való meggyökerezése után először egyházköz­igazgatási téren merült fel az óhaj, hogy Mu­raközt a horvát egyházközigazgatási zónába kellene utalni. Az első ily vita a pálosok ma­gyar és horvát tartománya közt merült fel és a Szentszék a horvát álláspontot tette magáévá, így került későbben e terület teljes egészében a zágrábi püspökség joghatósága alá, viszont igaz, hogy maga a zágrábi püspökség viszont a kalocsai érsekség alá volt rendelve. A Mura­köz politikai hovatartozandósága csupán 1848 óta vita tárgya a magyarság és a horvátság közt. A harmincas években a magyar kormány félhivatalos megállapodást kötött a horvát e­­migrációval s e megállapodásban készek vol­tunk a Muraköz horvát jellegét elismerni. Hogy Muraköz 1941-ben mégis Magyaror­szághoz került vissza, ez mindvégig fájó pont­ja maradt a független horvát állam politikai vezetésének s valóban mindent elkövettek, hogy e kérdésben végül is a horvát álláspont jusson érvényre. (10) Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az amerikai horvát ferencesek szerkesztésében megjelenő lap, a Danica 1953. június 24-i számában korábbi szokásá­tól eltérően a Vijesti iz Hravatska rovata élén hozta Horvátország népi és történelmi határaival megrajzolt térképét, mely a régi térképtől nemcsak abban külön­bözik, hogy jóval nagyobb és részletesebb, de Bácskát is teljes egészében Horvátország szerves részének tün­teti fel. A régi térképen Bácska csak úgy volt fel­tüntetve, mint oly terület, melyre adott esetben a hor­vátság is igényt emel. A Danica ezzel maga is azon szélősséges nacionalisták táborába állt, kik mértéket nem ismernek s így végeredményben csak rossz szol­gálatot tesznek a horvát ügy igaz érdekeinek. A Da­nica magatartására Buc dr. szavai adják meg a legille­tékesebb választ. 6:3 Az egész siportvilág hangos még az angliai magyar* győzelem visszhangjától. A legendáshírű magyar sportolók meglepetéissze­­iü bombatámadást hajtottak vég­ire a Szigetországban: 90 év óta első Ízben történt, hogy az angol ‘labdarúgókat otthonukban győz­ték le. A felbecsülhetetlen presztízs­­veszteséget az angolok szépen vi­selték el és a legnagyobb elisme­réssel írtak a magyar labdarú­gók fölényes játéktudásáról. A vasfüggöny mögötti kommu­nista lapok természetesen úgy tüntetik fel a nagy magyar sport­­eikert, mint a kommunista élet­forma, diadalának megnyilvánu­lását. Ezzel kapcsolatban a nyu­gati sajtó rámutatott, hogy a pá­ratlan angliai siker az utolsó év­tizedek fejlődésének eredménye, a magyar tehetség kibontakozá­sa, amely e válságos időszakban ,a még egyetlen lehetséges mó­don, a sporttal hívja fiel a meg­szállt országra a Nyugat figyel­mét. A magyar sport hősei jól tudják, ihogy a, világ szeme rájuk tekint és győzelmük az elnyo­mottakért beszél. Mint Londonból Írják az an­gliai emigránsoknak a mérkőzés előtt sikerült felvenni a kapcso­latot a magyar játékosokkal. A-z eredmény 6:3 volt, és az egész mérkőzés elegáns bemuta­tóként hatott. A csoda! megtörtént s aki kom­munista sikerről mer beszélni, attól nyugodtan megkérdezhet­jük, hogy a többi vasfüggöny jnögötti állam sportolói miért nem érnek el hasonló sikereket? A szerencsés véletlen nem várt befejezést adott a magyar győze­lemnek. A mérkőzés után az an­gyalos címerrel díszített magyar zászlót húzták föl a győzelmi árbocra. Előtte tisztelgett a győz­tes magyar csapat. Úgy mint ré­gen, úgy, mint nemsokára! MA6YAR0K ÚTJA La Senda de los Húngaros A száműzetésben élő, antibol­­sevista magyarság politikai, társadalmi, irodalmi és művé­szeti lapja. Megjelenik havonta kétszer. Kiadja: Magyarok Útja Kiadó­vállalat. —- Buenos Aires. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Reconquista 558, Buenos Aires Telefon: 32 - 3068 interno 9. A lap készül az Artes Gráficas Pannónia műhelyében. (Nyom­da-vezetők: Kerecsendi Kiss Márton és Vörösvári István) Brazíliai kiadóhivatali vezető: Király Géza, — Caixa Postai 1923. SAO PAULO MEGBIZOTTAINK: Európa: Hungária, München 23 Postfach 200. — Németország Chile: Szt. István Kultúregyesület SANTIAGO DE CHILE Ausztrália: Helene L i t s, 333.¡a, Maroubra Road, Maroubra, SYDNEY, NSW Kanada: Harcsár Géza, 13 Oxford Str., WOODSTOCK. Venezuela: ILACO Caracas Apartado 2717, Elöfiz. 1 évre 34.- bolivár Kéziratot nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Előfizetési ár: egész évre 80.-, félévre 40.- argentin peso. O « FRANQUEO PAGADO O c o Concesión Ne 4182 U í 9 O CT O TARIFA REDUCIDA u ¿3 Concesión Np 4648 Wass Albert kisregénye: EMBER AZ ORSZÁGÚT SZÉLÉN Kiadóhivatalunkban újra kapható KOLLMANN JENŐ Világmárkák kágvu»ló]el előkelő ékszerüzlete harminc esztendeje áll a magyarok szolgálatában Ékssergyártás és átalakítás, drágakövek befoglalása az ügyfél előtt. DIAGONAL NORTE 020 T. E.: 85-0878 • Rolex • Longlnea • Universal • Movado • Girard-Perregaux

Next

/
Thumbnails
Contents