Magyarok Útja, 1953 (6. évfolyam, 4-24. szám)

1953-11-30 / 22. szám

6. oldal Buenos Aires, 1953. november 30 MAGYAROK HTJA A nap nyugaton kél... Argentínában megjelent orosz emigráns-könyv ________ kiadásának tragikus regénye _________ A magyar emigrációnak is meg kell ismernie annak a meg­rendítő író-tragédiának történetét, amely a többi testvér-ko­lóniákban szájról szájra jár egy idő óta: Nemrégiben jelent meg Nicolas Fevr, ukrán író antibol­­sevista könyve, ..A nap nyugaton kél“. A Buenos Airesbe e­­migrált szerző a kö>nvv megjelenését már nem ért" meg. Meg halt két esztendővel ezelőtt. A. könyv megjelenésével kapcso­latban most több buen osa iresi és külföldi lap megírta Nieo- Jas Fevr könyve megszületésének regényét. Fevr Kievben született.. A vörös forradalom kitörésekor tizenkét, esztendős volt. Mint a kicvi katonaiskola kis ko­déit,iát az iskolával' együtt az ellenforradalmi hatóságok he­­vaegonirozták. A rokonok, szülők zsehkendőlnbogtátassal bú­csúztak a kis katona jel ölt éktől. “Néhány hét múlva vissza­jövünk.” —- mondották a tisztek. Az egész város lüzakodó volt akkor. Biztosak voltak Kornilov ellenforradalmának győzelmében. Fevr 23 év múlva tért csak vissza Kievbe, már német ha­ditud ósító egyenrnháhan. •A kis kadett fehérorosz menekülőkkel Belerádha. került, ott végezte el a "’mnázinmot. A világháború kitörésekor egv Berlinben megjelenő fehérorosz úisá" szerződtette \ nemet hatóságok engedélyével a frnntm küldték. T"v jet-mt meg 1042-ben a le'.iesen megváltozott szülővárosában. A városban megmaradt rokonai mind megrohanták. A bolsevista, uralmat túlélt, nemzeti érzésű ukrán újságírók is körülvették. Valóságos ünneplésben volt része. Hiszen n volt az egyik összekötő kapocs a németi hatóságok és a lakosság között. Szüleinek lakásán minden szobában betekintett idegene­ket talált, akik mem emlékeztek, hová tűntek n kedves képek, bútorok és egyéb emlékek. A legjellemzőbb, hogy Fevr sze­rette volna tudni, mióta nem jár a lift. mióta, bever rozsdá­san a, pincében a, kis liftkabin, amelyben ő annyit! utazott fe1- felé gyermekkorában. Arra. sem tudtak a lakók választ adni. Volt. aki 1025-öt. mások 1027-et, emlegettek. Buenos airesi barátainak sokszor elmesélte, hnsrv egészen úgy érezte magát azokon a kievi összejöveteleken, mint mi­kor váratlanul előbújt h^Famdakók veszik őt körül. A Usr­­egvszerűbb dolgokat kérdezték tőle elvkor magas állásokat betöltött emberek - milyen az élet Párizsban, hogv öltözköd­nek az emberek? Mit esznek és mi'l olvasnak? Mintha 23 év alatt egv teljesen más égitestre került volna Kiev. Egv ilven társaságban, ahol csupa, eltűnt elök'-dőscomk csa­ládtagjai ültök össze, találkozott egv 1936-ham likvidált pro­fesszornak. Ndecvajának fiatal Hánvával. Mával. Fevr csodál­kozva látta, miiven egykedvűen veszik már ez°k a legfelsőbb középnsdtálvhól való családok fiai is. bogv szülőik s hozzá­tartozóik a különböző ragv tisztogatások ideién "vomt,alá­nul eltűntek. A Vís NiecvMa-l'éinvnak például a Írét nszv­­bátvját is elcipelték a t,rockista és bncbarinlsta r>ö**öV ideién, amikor az ukrán intelligenciának az utolsó maradványait is kiirtottak trockijizmus címén. A német egvenrnbába. öltözött fiatal haditudósító kevés szót váltott a kis professzor-árvával, de hamarosan mege­gyeztek. hogy visszaiön érte. Alikor a német csapatok a. Vol­ga felé előrenyomultak, elhagyta szülővárosát. Ilónanok múl­va térti csak vissza. He hiába kereste Alát. A professzor özve­gye könovos szemekkel mesélte, a Gestapo minden munkaké­pes ukrán fiút és lányt Németországba vonultatott be kény­szermunkára. Ala Drezdában van. Már írt is. A Berlinbe visszatért Nicolas azontúl mindent elkövetett, hogy a kis Alát a drezdai üzemből kiszabadítsa. Hosszú után­járással sikerült is. Megesküdtek. Ala állást kapott ,a berlini rádió orosznyelvű adásainál. Ő volt az egvik bemondó egé­szen az összeomlásig. Akkor kivándoroltak Argentínába. Itt Fevr elhatározta, bogv mp°íria az amerikai közönség számára életének tanulságait. Egv Kravcsenkóéboz hasonló könyvsikerrel mutatkozik be a táiékozatlan újvilági közön­ségnek és megírja, miiven változást, hozott az orosz lélekben és az orosz társadalomban a bolsevizmus. Őszintén meg akar­ta írni kievi látogatását, a 23 esztendő utáni keserű viszont­látást s a.z orosz társadalom belső elhalását. Persze az emig­ráns sors nem engedte, hogy úgy foglalkozzék szellemi mun­kával. mint ahogy azt Európában tette. Gyári munkásnak kellett beállani, hiszen közben kislánvuk is született. A könyvet azért, éjsziakábanyúló munkával, rengeteg nyomorúság közben mégis megírta. Megírta oroszul s most jött az emigráns író kálváriája. Ki fogja lefordítani? Ki vál­lalkozik a kiadására? Több barátjának megmutatta, akik azt állították: a legidőszerűbb, legizgalmasabb autibolsevista í­­rások egyike. Évekig hiába próbálta összespórolni a pénzt fordításra. Addig kiadóról nem is álmodhatott. Mikor végre nagvnehe­­zen lefordították, jöttek az új csalódások. A népszerű kiadók félretették. Antibolsevista dolog, orosz ügy, nem érdekes... Tessék Valami vidám társadalmi történetet írni, szerelmi bot rányt, valamit, amit az itteni hö’lgyközönség is megért. Utál-Szökött orosz vegyészek leleplezik a vallatások vegyi anyagát Az ázsiai MESCALE „fejlődése“ a Thacsevski-pörtől a Mi ndszenty-pörig 1932-ben a romániai Constanzbar bizonyos Agabekov nevű volt szovjei ágenst három ex-kollégája kis híjján elrabolja, hogy a kikötőben horgony, zó „Filomena“ nevű gőzös fedélzetén hazahurcolják. A román rendőrség időbeni közbelépésének köszönhető, hogy nem hajtották végre szándéku­kat és így Agabekov később kijelent­hette: „... ha sikerült volna haza­­vinniök a „mescaliná-“ val mindent kivallattak volna belőlem, még azt is amit soha nem követtem el." Ekkor halljuk emlegetni először a „mescalina“ nevét. szökött szovjet ágens, Volodia Li­­mensky nevezetű erősíti meg Rigában Öt évvel később, 1937-ben egy másik a mescalinának a szovjet igazságszol­gáltatásban való használatát. Közvet­len tapasztalatok alapján állítja, mert egészen röviddel azelőtt még a Lubi­­anka ,,88-as kamrájában“ dolgozott, mint beosztott. Ebben a hírhedt 88- as kamrában, illetve cellacsoportban volt elhelyezve a „vallomások" elne­vezésű ügyosztály, ahol a vádlottakat előkészítik, hogv úgy mondjuk trení­rozzák a spontán, beismerő vallomá­sokra. De aki tudományosan beszámolt a mescalina felfedezéséről és gyakorlati használatáról az Aristodemo Costanti­­novics Buliev volt, a legnagyobb szovjet vegyszergyár egykori tisztvise­lőié, kit Dnyepropetrovszk előtt fog­tak el a németek 1941-ben. O minden részleteivel együtt, tel­jes precizitással elmondotta, bogv mi­iven tényezőknek köszönthető Boris Vaszilijevics Sermionov vegyészmér­nök munkája és felfedezése, melynek során a ..paDaver mescale“ nevű mák­féleségből sikerült kivonnia egy mes­­calina nevű alcaloidot és lehetővé ten­ni asszimilálását az emberi szervezet által. Sermionov mérnök alaoítóia és igazgatója volt a Jenincrrádi Chimik­­stat vegyszergvárnak, 1928-ban ren­delkezést kapott Moszkvából az üz­­bég köztársaság területén végrehaj­tandó kutató exnedicióra. Utiára ma­gával vitte adietánsát is. Bulievet. aki ioFÍ-Vezének számított. Az üzhég fennsíkra érve egv szép napon bizonyos nomád pásztor-törzs szállására vptődtek. kiknek- főnöke ün­nepséget rendezett az illusztris ven­-felpattant s igyekezett válaszolni a fő­nök kérdéseire. Mikor vége lett a párbeszédnek, más férfiak és nők kö­vetkeztek soron. A törzsfőnök „gyón­tatott". Vallatta alattvalóit, akik min­dent elmondottak, ami jót vagy rosz­­szat elkövettek. A főnöknek ez az eljárása tiszteletadási megnyilvánulás volt a vendégek irányában, mintegy biztosítván őket, hogy az ő népe be­csületes, istenfélő és bűnnélkül való. S valóban kevés bűnt követnek el az üzbégek, mert nincs az a tökéletes bűntett, amely a mescale hatásának ellenállhatna, magyarázta a tolmács. Sermionov mérnök nagyon kiván-^ esi lett és kutatni kezdett. Mi az a mescale? Kutatásai során megtudta, hogy az üzbég fennsíkon és az Arai­­tótól délkeletre tenyészik egy mák­­féleség, tejszerű nedvét mescale-nak hívják, amit az ópiuméhoz teljesen hasonló módon nyernek a még zöld mákfejekből. Sermionov „papver mes­­cale“-nak nevezte el és amikor visszo­­tért Leningrádba 10 fontnyi beszá­radt mescalét, egy nagy köteg szárí­tott levelet és egy kis zsák magot vitt magával, hogy tanulmányozását ott­hon, laboratóriumában folytassa. Hazaérve tüstént munkához látott. Először is a koagulált anyagból sze­rette volna elkülöníteni a specifikus alkaloidot. De ez nem volt könnyű feladat, mert egy csomó szűrés, be­­párlás és savakkal való kezelés után is csak egv relatívan tiszta alkaloidot kapott, melyben még más szerkezetű kisérő anyagok maradtak. Többek közt az apomorfin. melynek az a sa­játságos rossz tulajdonsága van. hogy rosszullétet. hányingert és eneroba­­mokat okoz. Azonkívül állandóan maradt bizonyos mennyiségű zsir­­gyanta- és fehérjeanyag. Mégis hat hónapi munka után ap­ró rombusz alakú fehér kristályok a­­lakiában jelentkezett az elfogadható alkaloid, ezt Sermionov a Pictet ál­tal felállított „alkaloidák kémiai osz­tályozásáéban a tizedik csoport har­madik alcsoport-iába sorolt be s „mes­calina“ névre keresztelt. Most már megvolt a mescalina. de bátra volt még a, kísérleti kipróbálá­sa. Különböző állatok után Sermio­nov emberen is szerette volna látni a hatását. Hosszas rábeszélés után Buliev vállalkozott a kísérleti alany szerepére. Fokozatosan emelve az a­­dagokat 3 centigrammig jó ered­mény mutatkozott. „Úgy éreztem, mintha sötétben tántorognék — me­sélte Buliev 1942-ben. — Bármely felém nyújtott kezet örömmel ragad­tam volna meg és követtem volna bármely hívószót. mert nem tudtam többé hol vagyok, hova megyek és mit teszek. Az eltévelyedettség, a tel­jes elhagyatottság tudata, az hogy senki sem felel hívásunkra, hogy se­gítő kéz nélkül maradtunk: az ember legnagyobb tragédiája. Ezt éreztem a mescalina hatása alatt. Mikor hallot­tam Sermionov szavát, azonnal vála­szoltam néki. De nem emlékszem, hogv mit kérdezett és hogy én mit válaszoltam, mert bár tisztán hallot­tam a szavak csengését, értelmüket nem tudtam felfogni. Feleleteim nem voltak egvebek, mint a kívülről jövő hangrezgések visszhangjai." Három centigramm mescalina ha tása egv óráig tartott. Tovább kellett folytatni a tökéletesítési eljárást. Hosz­­szas eljárással sikerült is nagymérték­ben csökkenteni a mellékhatásokat, frosszullét, hányinger eperohamok! melyek pont azt akadályozták meg a vallomások külső színezetében, ami a legfontosabb kellett hogv lépvén: a természetesség, az őszinteség látszata. Amikor az első külső zavaros jele­ket észlelték a vádlottakon a tárgya­lások folyamán gvorsan eltávob'tották őket a teremből. E módszerrel meg­lehetős sikert értek el az első naw tisztogatási nörben. amelv az ..intel­lektuális szabotőrök" ellen iránvidt. Mindannyian gyönyörűen vallottak. 8 valamennyink közül legtöredelme­sebben a nör fővádlottia meakulná­­zott.Romzin professzor. Ugvannmra bogv a jelenlévő külföldi megfigyelők nmvokatőrnek tartották, mivel inzan ésszel nem lehetett megmagyarázni a ielenséget. A tábornokok elleni pörben .—- a pör fővádlottia Tuhacsevszkv volt —­­már javított formájában használták a mescalinát. Ugyancsak eredménye­sen adagolták a „Kamenev-Zinoviev és társai" pőrében is. melyben Ser­­mionovnak sikerült bárom órára e­­melni a vegyszer „ió hatásait" és maidnem teliespn megtisztítani az a­­oomorfintól. Három órán belül nem ielentkezett hányinger és rosszullét. A vádlott, szeme és tekintete tiszta -vnradt mo*eísa és magatartása nor­mális. beszéde folyékony. Azonban még mindég volt egv kellemetlen té­nyező* csak iniekrió formájában volt adagolható a vádlottaknak. n leöppvű balólos ítéletért. illír már 0 hphorfit óv ezeket n bor-Tialmglcnt. T"PZ. a fordítás: ever1 volt nen is: volt p"pV7P,„ kpszen. N’colw lssfiar pinnt- n házalást. PP-nrhan dnlo-nzni. aztán PS- kp kikefplvp. kimnsdv'i sziwkpsztnspo-pket íárni. írókat kn­­rasm. . . Kát éve tartott már 07. Ali is; aki ppfliö’ szÍvvpUp- 1 ekkel poevött, IplkespAntt fáriprrol ---na-víit1 áIvráTi(1 tv-tn 1- a natív ant'bolsevista. könwsikprről.— kaz-dte már a psna-szko • dúst,. Tnkább valami praktikusabb npnzkprpspt után nézzünk! Arm gondoljunk. hozván upvol iük fpl a klslányumkat! Etry napon, most le°7. két észtén dp ip. a férip ppm jött ba­za a "várból. AU izgatottan várta, hiszrri két órája múlt már a szokott haizaérkezési időinpk. Izgatottan tekintirefett ki a kis külvárosi ház ablakán. Eevsziaresiak a. szomszéd je­lentkezik, akinél a telefonüzeneteket szokták számukra le­adni. Señora su: marido. . . Nem tudta tovább folytatni. Arcán látszott, hogv valami borzasztó dolog történt. Fél óra múlva az asszonv ott volt az Assistencia Publican, haldokló férje mellett. Nicolas Fnvr lezsarölí, agyonhajszolt szervezete felmondta n szolgálatot. Tüdővérzéstí kapott a munkából hazajövet. Ott. ’dielte ki lel­két a mentőállomáson. Utolsó szavával is arra kérte felesé­gét: “Ne feledkezz meg a könyvünkről! A könyvet ki kell adni.” tgv maradt, egyedül Ala Fevr a gyerekkel és a kiadatlan kézirattal ezelőtt két esztendővel. A gyámoltalannak hitt in­­tellektiiel nő —ó, hányszor látjuk ezt a mi emigráns életünk­ben— egy napról a másikra átvette férjig szerepét. Beállt egy gyárba, esténként fémje kéziratával házalt. Pontosan két esztendővel férje halála után egy csomag kinyomtatott könyvvel ment ki férje sírjához, amelyet hét­­ről-hétre újra feldíszített virággal. A könyv Nicolas Fevr “Nyugaton kél fel a nap” címmel megjelent munkája volt. Egy példányt odatett a virágok közé: “Nicolas, elhoztam a könyvünket. Megjelent, kiadták!” Amikor végre odáig jutottak a fej­lődés során. hogy színtelen-íztelen­­«zsgtalan folyadékot kaptak, amelyből tizenkét csöpp egv nohár vízben ele­­rendo a halálos ítélet kiérdemlésé- Fez. az első áldozat Buliev lett. Húsz évi kényszermunkára ítélték. A tár­gyalás során azonban maga Sermio­nov is vádlortá lénett elő. Amikor éri-e mentek, hogv letartóztassák, meg s’ökött. De nem jutott messzire. Né­hány nap múlva szűkszavú jelentés érkezett a 64 sz. határörsről, hogy Az emberi elhagyatottság tragédiája dégek tiszteletére. Serminovék kivan­­csian észlelték a szertartás során, bogy a törzsfőnök apró, sárgásfehér lapdacsokat oszt ki összegyűlt népé­nek. Az üzbégek szájbavették és rág­ni kezdték a különös szert. A fárad­hatatlan rágcsálás érdekes változást idézett elő. Testtartásuk továbbra is méltóságteljes maradt, az állkapcsuk mozgása egyre lassúbbá lett, tekinte­tük elhomályosodott, szájuk sarkából vékony habos nyál szivárgott és vala­mi tompa fásultság lett úrrá rajtuk. Ekkor a törzsfőnök hirtelen kimon­dott egy nevet. A név tulajdonosa

Next

/
Thumbnails
Contents